Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld koronavírus

Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

Éppen egy éve jelentette be Orbán Viktor, hogy két koronavírusos beteget találtak Magyarországon. Míg tavasszal a gyors intézkedések után két hónapig tartottak a korlátozások, és ezernél kevesebben haltak meg, addig ősszel a kormány eltérő stratégiája legalább négy hónapnyi szigorhoz és máig 15 ezer halotthoz vezetett. Egy dolog volt csak állandó: a kormány igyekezett minden eszközzel megnehezíteni az információhoz jutást, homályban tartani így döntései okát. Az egyéves évfordulón pedig az is kiderült, hogy a következő két hétben minden korábbinál szigorúbb korlátozások várnak ránk.

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus.

Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak

közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média.

Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs.

„Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek fogadására” – nyugtatott január utolsó napjaiban Kásler Mikós miniszter. Szlávik János infektológus arról beszélt 2020 februárjában, hogy „az optimisták szerint április-májusban kifullad a járvány, a kicsit pesszimisták szerint júniusig, a pesszimisták szerint egész nyáron lesz még koronavírus okozta megbetegedés”.

A riasztó olasz helyzet mégis megtette a hatását, és már januárban hiánycikk lett a gyógyszertárakban a maszk. A vietnámiak igyekeztek leszögezni, hogy nem kínaiak, a Kínából érkezőket pedig lázmérőzni kezdték, más látványos változás nem történt. Hét magyart hazahoztak Vuhan környékéről, ők a Dél-pesti Centrumkórházba kerültek karanténba.

„Magyarország mindent megtesz a koronavírus elleni védekezésben, és az eddigi intézkedések hatékonynak bizonyultak” – hangoztatta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt február 7-én. Azt azonban ekkor már sejteni lehetett, hogy csak idő kérdése az első magyarországi beteg megjelenése. Végül március 4-én jött Orbán Viktor bejelentése.

 

Pár órával korábban a Fidesz kommunikációs igazgatója adta meg az alaphangot:

A migrációs hullám nemcsak a terrorizmus közvetlen veszélyével, hanem koronavírus-fertőzéssel is fenyeget

állította Hollik István, külön kitérve arra, hogy sok bevándorló érkezik Irán felől.

És láss csodát, az első két fertőzött iráni állampolgár volt, akik ugyan évek óta legálisan tanultak magyar egyetemeken, de igyekeztek úgy beállítani őket mint illegális migránsokat. Az operatív törzs tájékoztatóin téma volt, hogy rendőröknek kell vigyázni rájuk a karanténban, később ki is toloncolták őket, majd az érdeklődés elmúltával, jóval később megengedték nekik, hogy visszatérjenek tanulni.

Tavaly márciusban még benne volt a pakliban, hogy a kormány a koronavírust egyszerűen összemossa a migrációval. Csakhogy ősszel valóban nagy lett a baj, egy-egy nap több fertőzöttet, halottat regisztráltak, mint egész márciusban. Visszanézve: tavasszal alig legyintette meg a vírus az országot.

„Az országban 29 infektológiai osztály működik, az ágyak száma több mint 800” – büszkélkedhetett Kásler Miklós, még mit sem sejtve arról, hogy egy hónappal később már tízezreket küldet haza a kórházakból. Hozzátette, elég, ha azok maszkot hordanak, akik a fertőzésre gyanakszanak. Ők ekkor már csak telefonon kereshették a háziorvosukat.

A kevés fertőzötthöz képest felgyorsultak az események:

  • hét fertőzött volt, amikor a március 15-ei ünnepség eltörlését javasolta az operatív törzs,
  • kilenc, amikor látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban és az idősotthonokban,
  • tizenhárom, amikor elkezdték karanténkórháznak berendezni a Kútvölgyit,
  • és március 11-én is, amikor a WHO bejelentette, hogy világjárvány zajlik, mindössze 15 fertőzött volt, ekkor hirdették ki a veszélyhelyzetet.
  • 47 fertőzöttnél jött a  a határzár, a zárt kapus meccsek, a mozik és a színházak bezárása, valamint a nem alapvető cikkeket áruló boltok és a vendéglátóhelyek délután 3 órás zárása,
  • 361 fertőzöttnél pedig a kijárási korlátozás.

A kormány gyorsan hozott szigorú döntéseket. Társadalmi nyomásra végül még az iskolákat is bezáratta pár nap múlva a miniszterelnök, pedig ritkán jellemző rá, hogy így meghajlik az akarata. Ekkor valóban minden döntését úgy hozta meg a kormány, hogy a járvány megállítása, az életek védelme volt az első helyen. Ennek akár a pánik is lehetett az oka: az olaszországi képeket látva még egy tábori kórházat is berendeztek a Hungexpón, ahová végül senki nem került be, sőt a második hullámban sem melegítették fel újra ezt az ötletet.

Március közepén már látszott a zárás ára: az autógyárak sorra állították le a műszakokat. Nem véletlenül jelentette be ekkor Orbán az első gazdaságvédelmi intézkedéseket, egy kisebb technikai hiba után. Matolcsy György eközben arról beszélt, hogy komoly válság jön, de a magyar gazdaság erős, és ő növekedést vár 2020-ban.

A kórházakból nyugtalanító hírek szivárogtak: a Magyar Orvosi Kamara jelezte, hogy kevés a védőfelszerelés, és csak március 23-án jött meg az első repülő Kínából a fedélzetén a „fürkészek és portyázók” első zsákmányával, 82 ezer maszkkal és több tízezer védőruhával. Öt nappal később kórházparancsnokokat küldtek a kórházakba, hogy irányítsák a védekezést, és figyeljenek arra, hogy ne fogyjanak túl gyorsan a lakat alatt őrzött védőfelszerelések.

Az ellenzék azzal támadta a kormányt, hogy nem tesztelnek eleget, és jöttek is furcsa történetek a tesztelésekről. A miniszterelnök azonban leszögezte, hogy ebben nem enged: „Nem akarok itt virológiai kiselőadást tartani, csak jelezni szeretném, hogy olyan a vírus természete, hogy nem tudjuk szűrni, tehát nem lehetséges kiszűrni” – mondta a határzár bejelentésének napján a Kossuth Rádióban. A kormány a jogosítványainak erősítésére koncentrált, Semjén Zsolt be is nyújtotta 21-én a felhatalmazási törvényt. Azt egy rövid keringő után végül csak a kormánypárti képviselők szavazták meg: Orbán szavaival „133 bátor ember”, így a rendkívüli jogrendben hozott kormányrendeletek határidő nélkül maradhattak érvényben, a veszélyhelyzet végéig.

Egyetlen egy vidéki település sem gondolhatja azt, hogy ott nem lehet jelen a vírus

figyelmeztetett április 1-jén Müller Cecília, miközben a területi adatokat lakat alatt tartották, még az a kevéssé használható térkép sem jelent meg a kormányzati tájékoztató oldalon, amit később feltöltöttek a fertőzöttekről. Az operatív törzs már ekkor szelektíven válaszolt az újságírói kérdésekre, a tájékoztatás gyorsan átment sajtóelhárításba.

Ugyanakkor a kormány megindította (a főleg ellenzéki) önkormányzatokkal szembeni hadjáratát. Igaz, az önkormányzatokat teljes gyámság alá helyező javaslat a fideszes polgármestereknél is kiverte a biztosítékot, úgyhogy egy nap alatt visszatáncolt a kormány.

Miközben Orbán szuperhősös videót posztolt, a munkavállalókat elkezdték keményebben fogni, sokan pedig már ekkor az utcára kerültek. Gulyás Gergely elmondta, hogy 30 ezerrel nőtt egy hónap alatt a regisztrált álláskeresők száma, és még jóval többen válhattak munkanélkülivé. A miniszterelnök ekkor állította először, hogy „annyi munkahelyet fognak létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít”. Ekkor fizettették be az államkasszába a párttámogatások felét, vetettek ki különadót a multikra és a bankokra (amit majd visszafizet a kormány), és elvették a gépjárműadót az önkormányzatoktól. Egy nappal később jött a „csodafegyver”: az ingyenes parkolás. Palkovics László 7-én jelentette be, hogy az állam átvállalja a bérek egy részét, azonban gyorsan kiderült, hogy a valóság nem olyan szép, mint a bejelentés alapján tűnt. Néhány nappal később korrigált is egy kicsit a kormány, de sok probléma így is megmaradt, lassan bírálták el például a bértámogatásokat.

Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni

nyilatkozta Parragh László, az iparkamara vezetője az ATV-nek.

Áprilisban már gyorsulni látszott a járvány, a legrosszabb napon közel ezren voltak kórházban, és egy-egy nap száz fölé ugrott az új fertőzöttek száma, ami akkor soknak tűnt. Az országos tiszti főorvos arról beszélt, hogy főleg a fővárosban sok a fertőzött, majd 8-án bejelentette, hogy a Pesti Úti Idősek Otthonában 65-en fertőződtek meg, másnap ki is ürítették az intézményt. Csendben egy másik kiürítés is megkezdődött: ugyanezen a napon küldte el Kásler Miklós a levelét a kórházakba, hogy tegyék szabaddá az ágyak 60 százalékát. A következő hetek főleg erről a két ügyről szóltak, nem véletlenül, mindkettő sokat elárul az első hullámról.

A Pesti úti idősotthon esete azt, hogy azért nem tűnt fel sokaknak, hogy körülöttünk van a vírus, mert főleg zárt intézményekben terjedt. Csak ebben az idősotthonban 55-et haltak meg végül, ami csaknem a 10 százaléka az első hullám összes áldozatának. A kormány el is kezdte keményen támadni Karácsony Gergelyt, mivel az intézmény fenntartója a Fővárosi Önkormányzat, és a főpolgármester hibájának mondták, hogy ott járványgóc alakult ki. Karácsony viszont a kormányra mutogatott, mondván, hiába kért adatokat, hiába kérte négyszer, hogy teszteljék a kórházból visszaérkező időseket, nem kapott segítséget és információt a kormánytól. A botrány levonulásával nyugdíjazták az idősotthon vezetőjét, a vizsgálatok a mai napig folynak.

A kórházkiürítésről később derült ki, hogy körülbelül húszezer embert érintett, és hónapok múltával sem látszik sok értelme, mert még a második hullám csúcsán sem voltak közel sem annyian a kórházakban összesen, mint ahány ágyat kiüríttetett rohamtempóban, fűnyíróelv-szerűen a miniszter.

7500-8000 intenzív ágy és lélegeztetőgép kellhet. Békeidőben 2000 ilyen gép van, és ahhoz személyzet, ezért a gépeket kezelni képes orvosok, ápolónők számát is növelni kell

mondta Orbán a hónap közepén a később is sokat idézett számokat, amivel a kórházkiürítést is magyarázták. A miniszterelnök pár nappal később kijelentette, a kiürítés „a legrosszabb lehetőség főpróbája”.

Kásler április végén megtiltotta a kórházi dolgozóknak, hogy minisztériumi engedély nélkül nyilatkozzanak. A helyzet azóta sem változott, újságírókat pedig nem engedtek be a kórházakba, szemben más országokkal, ahol kifejezetten segítették az orvosok és ápolók harcának bemutatását.

A hónap elején még a kormánnyal tárgyalt a főpolgármester a Karmelita kolostorban, de ez nem ismétlődik meg nagyon sokáig. Karácsony április végén az országban elsőként döntött arról, hogy kötelező lesz a maszkviselés a tömegközlekedésen és a boltokban, noha ekkor sem tudott pontos adatokat a járványról, hiába kérte azokat.

A hó végén Orbán Viktor bejelentette, hogy „a védekezés első szakasza lezárult”, és a következő héten vidéken elkezdenek nyitni. Kiderült azonban, hogy augusztus 15-éig nem lehet 500 fősnél nagyobb rendezvényeket tartani, a szervezők ezután sorra mondták le a nyári fesztiválokat.

Sorban nyíltak meg a határok, és közben a tesztelés megítélése is változott a kormányban, tömegesnek mondott, reprezentatív mintavétel indul: ebből kiderült, hogy iszonyatosan alacsony az átfertőzöttség, 8744 tesztből mindössze két minta lett pozitív.

A miniszterelnök jövőbelátásának megfelelően május 3-án tetőzött a járvány, másnap meg is kezdődtek az ezúttal csak írásbeli érettségik. Ugyanezen a napon szakadt ketté az ország: Pest megyén és Budapesten kívül kinyithattak a teraszok, kerthelyiségek, viszont a maszk kötelező lett a boltokban és a tömegközlekedésen. A főváros két héttel követte a vidéket, ami a főpolgármester szerint politikai bosszú volt, viszont a fertőzöttek körülbelül háromnegyede ekkor Budapesten volt. Igaz, főleg zárt intézményekben, amit a kormány is tudott.

Szintén május 4-én újraindult a járóbeteg szakellátás, a diagnosztika, a fogászatok, elkezdett visszarázkódni az élet az egészségügyben a megszokott kerékvágásba. Sok krónikus beteg viszont ellátatlan maradt addigra.

A tesztek számát megduplázták az áprilisihoz képest, a megtalált fertőzöttek száma így is a felére esett az előző hónaphoz képest. A kórházban kezeltek és az aktív esetek száma is csökkent, úgyhogy reménykeltő volt a helyzet, érthető volt a nyitás.

Május közepén munkahelyteremtő bértámogatást jelentett be a kormány, Orbán pedig brutális ipari visszaesésről beszélt. Noha mások mellett az Európai Bizottság is világszerte példátlan gazdasági visszaesést jósolt, Matolcsy György továbbra is azt mondta, hogy nálunk nem visszaesés, hanem növekedés lesz, a jegybank tartja a 2-3 százalékos növekedési prognózisát.

Nem pezsgőt kell most bontani, hanem felkészülni arra, nehogy gond legyen

figyelmeztetett már ekkor Jakab Ferenc virológus. Szlávik János pedig azt mondta, akár már nyáron beindulhat a második hullám, ezért fontos továbbra is a távolságtartás és a maszkviselés.

21-én bejelentették, hogy a Debreceni Egyetem és az NNK közösen kezd oltóanyag-fejlesztésébe. „Az ambiciózus tervek szerint már idén októberben elindulhat a vakcina kisszériás gyártása” – közölte az Emmi, azonban már tudjuk, hogy ebből nem lett semmi. Februárban már azt mondták, 2022 végéig nem kezdik gyártani a magyar vakcinát.

A hónap végén benyújtották a 2021-es költségvetést: kiderült, hogy a kiskereskedelmi láncok különadói mellett a gépjárműadóval is számol a kormány, és a nagyobb önkormányzatoknak ezen túl szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük a korábbinál nagyobb mértékben. A rendelkezés leginkább a fővárost érinti, Karácsonyék Budapest-adónak keresztelték el a szabályt.

Szintén május végén történt, hogy Kásler Miklós bejelentette, az egészségügyben dolgozók 500 ezer forintos egyszeri jutalmat kapnak.

„Első évad, utolsó fejezet” – viccelődött Orbán, amikor a 98. tájékoztató után, június 17-én Müller Cecília és Gál Kristóf összeölelkezésével egy hosszabb időre elköszönt az operatív törzs. Másnap megszűnt az idősek vásárlási sávja, 20-án a különleges jogrend is: csak a maszkviselés és a rendezvénytilalom maradt. A járvány levonulásával korábban hosszasan titkolt, egyébiránt alapvető adatokat is részletesen ismertetett az országos tiszti főorvos: úgy összegzett, ahogy tényleg csak valaminek a végén szokás.

Az első hullám főleg Budapestet ütötte meg, annak ellenére, hogy itt tartották be leginkább a szabályokat az emberek. Tavasszal sikerült kontroll alatt tartani a járványt, és a kórházkiürítéssel még látványosan túl is biztosította magát a kormány.

Júniusra szinte teljesen eltűnt a vírus, átlagban naponta tíznél kevesebben fertőződtek meg, napok teltek el halálos áldozat nélkül. A belföldi turizmus újraindult, de külföldiek alig érkeztek, így a budapesti vendéglátósok jóval kevésbé lélegezhettek fel. A Kisfaludy-program támogatásait felpörgették, de mint a Válasz online összesített, egy szűk oligarcha-körhöz került a pénz nagyon-nagy része.

A hónap elejére 140 ezer munkavállaló bértámogatására adtak be kérelmet, ebből 94 ezret pozitívan bíráltak el. Viszont a munkanélküliek semmilyen pluszt nem kaptak a három havi álláskeresési járadékon felül, és még ebből is sokan kimaradtak. A kormány tartotta magát ahhoz, hogy munkát akar adni, nem segélyt. A járvány kezdete óta 100 ezernél többen veszíthették el a munkájukat ekkorra.

Június elején elindult a nemzeti konzultáció a járványügyi intézkedésekről, aminek csak októberben ismertették az eredményét. Az derült ki, hogy a többség a szigorúbb szabályok pártján áll, a kormány viszont azt olvasta ki belőle, hogy az emberek szerint „az országnak működnie kell” – de erről később. „Most van jó néhány hónapunk, hogy létrehozzuk azokat a védekezéssel kapcsolatos egyetértési pontokat, amelyek a védekezés következő időszakában a pillérei lesznek majd a munkánknak” – szögezte le a miniszterelnök.

Több mint 150 millió maszkot, 70 millió védőruhát és tízezer lélegeztetőgépet szerzett be a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés első, egészségügyi szakaszában

közölte Szijjártó Péter.

Ezután derült ki, hogy pokoli drágán vett a külügy lélegeztetőgépeket, ráadásul a nagy részüket soha nem üzemelik majd be. Külön raktár is épül a gépeknek, és bár a minisztérium utóbb még a diplomatákat is megbízza, hogy házaljanak a felesleges gépekkel, nem sikerül azokat eladni. A beszerzések még akkor is folytak, amikor látszott, hogy az Orbán által bemondott 7-8 ezres szám is erős túlzás, de még a legrosszabb forgatókönyvre is ráduplázott a külügy. Pedig a második hullám csúcsán is 700-nál kevesebben lesznek egyszerre lélegeztetőgépen, ami a harmada a már a beszerzések előtt meglevő összes berendezésnek.

Ez egy egyszeri történet lesz, mert nem történnek lényeges mutációk a vírusban. Az influenza esetében ez nincs így, ott folytonos a változás

nyugtatta a kedélyeket a járvány első, szelíd hullámának levonulása után Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, de sajnos tévedett.

Júliusban még minden rendben levőnek tűnt: „Több Balaton, kevesebb Adria” – adta ki a jelszót Orbán, ami barátibban  hangzott, mint a tavaszi „maradj otthon”, bár külügyminiszterének nem sikerült betartania, augusztusban lett botrány abból, hogy a milliárdos Szíjj László jachtján múlatta az időt. És bár szerényebb körülmények között, de a horvát sajtó szerint azért Orbán is megnézte magának a tengert.

A járványügyi számok is tovább javultak még júniushoz képest is, csak a hónap végén látszott egy kis felfelé mozdulás. A helyzet olyannyira biztonságosnak tűnt, hogy még az ingyenes parkolást is megszüntették.

Két nappal azután, hogy a miniszterelnök a „behurcolás” veszélyeiről beszélt, újra beutazási szabályokat vezetett be a kormány. Az országokat zöld, sárga, és piros kategóriákba sorolták, az utóbbi kettőből hazatérőknek karanténba kellett vonulniuk. Horvátország zöld maradt, hiába nőttek ott az esetszámok.

Kásler Miklós már ekkor arról beszélt, hogy „a környezetünkben elindult a második hullám, ez a helyzet az én megítélésem szerint nagyon hasonlít a márciusi eleji helyzethez”.

A kormánynak jó ütemben kell majd intézkedéseket hoznia ismét, hogy megelőzzék a fertőzéseket

figyelmeztetett július közepén a miniszter, aki júniusban azt is mondta a tavaszi hullámról, hogy „ha a járvánnyal összefüggő intézkedések meghozatalával késtek volna, Magyarországon is exponenciálisan nőtt volna a fertőzésszám”, mintegy előrevetítve a szeptemberi eseményeket.

Július közepén bejelentették, hogy elmarad az augusztusi tűzijáték és a tömegrendezvények. Az óvatosság tehát megmaradt: Szlávik János azt mondta, a koronavírus addig együtt kell élnünk, ameddig nem lesz hatékony vakcina. Két héttel később írtak először arról, hogy biztonságos és hatékony vakcinát sikerült fejleszteni: az AstraZeneca oltóanyagáról volt szó.

A kormány stratégiájáról nem sokat lehetett hallani. A védekezésben aktívan résztvevő Merkely Béla viszont kijelentette, hogy „egy éven belül egy országot kétszer bezárni nem lehetséges, ezért másfajta stratégiára lesz szükség”. Hozzátette, hogy azt tervezik,  „október környékén, amikor az esetszámok megint emelkedni kezdenek, újra elvégzik az országosan reprezentatív koronavírusteszt-sorozatot”.

A koncertstop miatt egyre elégedetlenebb zenészeket raktárkoncertekkel igyekezett kiengesztelni a kormány: a pénzből jutott bőven NER-közeli zsebekbe is. A kluboknak, szórakozóhelyeknek, fesztiváloknak pedig 2 milliárdos támogatást szavaztak meg, szépségtapaszt nyomva a haldokló szektorra, miközben a sportrendezvények minden gond nélkül mehettek, Gulyás Gergely magyarázata szerint azért, mert a meccseken nem isznak az emberek.

Augusztus 6-án, egy héttel az EU első vakcinalekötése után Gulyás arról beszélt, hogy a kormány is lekötött 5 millió adag oltóanyagot, de nem részletezte, kikkel tárgyaltak. Majd 11-én bejegyezték az első vakcinát, az orosz Szputnyik V-t. A szakemberek szkeptikusak voltak, Szlávik János például így fogalmazott: „Nem lehet egy januárban azonosított vírusból fél év alatt törzskönyvezett védőoltást előállítani. Ebben az ütemben az orosz vakcina tesztjei is jövő év elején fejeződtek volna be, és akkor lehetett volna kijelenteni, hogy a védőoltás biztonságos és hatékony.”

Augusztus végén már határozottabban megindult felfelé a fertőzöttek száma, és a kórházban kezelteké is követte, a halálozási számok azonban alacsonyak maradtak. Ennek az volt az oka, mint később például Müller Cecília is ismertette, hogy a vírus tavasztól eltérően a fiatalabbak között kezdett terjedni. Ezért veszélyesebb is volt, mert tünetmentes, enyhe tünetekkel rendelkezők között tudott csendben fertőzni: a vírus most nem zárt intézményekbe ragadt be, hanem „szabadlábon” volt.

Nem telt bele két hét, és a miniszterelnök a közelgő szigorításokról beszélt: „Nem mondom, hogy satu, de ahhoz közeli állapot fog beállni”– nyilatkozta a nyár végére utalva Orbán Viktor, és óhatatlanul mindenkinek a márciusi intézkedések jutottak eszébe.

Szeptember elsején sokak meglepetésére mégis normál menetrend szerint indult el a tanév, csak a határokat zárta le újra a kormány – miközben az asztalukon volt a jelentés, ami szerint már rég nem a behurcolás miatt terjed a vírus. Világos volt, hogy a tavaszitól eltérő stratégia következik: már szeptember 1-jén több aktív fertőzött volt, mint a májusi csúcs idején. Nem sokkal később exponenciálisan robbant be a járvány.

Augusztusban nem volt tömeges tesztelés, alig vettek több mintát, mint a járványügyi szempontból unalmasan csordogáló júliusban. Szeptemberben viszont már futott a járványügy a helyzet után: a tesztkapacitás határait feszegette a rendszer, a mentők rengeteg helyre csak napokkal később értek oda. A találati arány a WHO által javasolt 5 százalékos szint fölé nőtt: az ökölszabály szerint ez azt jelenti, hogy a járvány már nem kontrollált. „A második hullám tanulsága, hogy nem azért van több fertőzött, mert több a teszt, hanem azért van több teszt, mert több a fertőzött” – vonta le a konklúziót a hónap közepén a kormánynak is tanácsot adó Oroszi Beatrix epidemiológus.

A kórházba kerülők száma gyorsabban, az áldozatoké lassabban kezdte követni a fertőzöttek számának megugrását. Mintegy visszamenőlegesen elismerve a kórházkiürítés eltúlzottságát, 4-én – a tavaszi 60 százalék helyett – a kórházi ágyak 20 százalékának felszabadítására érkezett utasítás. Pár nappal később látogatási és felvételi tilalmat rendeltek el az összes zárt intézményben.

Most a gazdasági védekezés időszakát éljük, és látva a magyar gazdaság és a vállalatok életerejét, ezt is meg fogjuk nyerni, csakúgy mint az egészségügyi védekezés első fázisát

mondta Szijjártó Péter a hónap elején, megszellőztetve, hogy a kormány nem akar lezárásokat. A Direkt36 írta meg később, hogy a tavaszi hatalmas gazdasági visszaesés miatt dönthetett így Orbán, aki sokáig hitt az optimista Matolcsynak, és miután tavasszal belement a zárásba, az ezért fizetett gazdasági áron utólag megütközött.

Ismét Karácsony szigorított először a maszkviselésen, a kormány hat napra rá szintén, egyúttal elrendelte a szórakozóhelyek 11 órás bezárását, és hatósági árat állapított meg a PCR-teszteknek: meglehetősen visszafogott intézkedések a márciusi tempóhoz képest. A tesztelés egyre lassabbá vált, a továbbra is nyitva levő iskolákban a szülők állításuk szerint küzdöttek a tesztelésért, és a kontaktkutatás már ekkor összeomlott. Az ellenzék azzal támadta a kormányt, hogy a nyáron nem készült fel a második hullámra. A kormány a kritikákat elengedte a füle mellett, és a nemzeti konzultációra mutogatva ismételgette, az emberek azt akarják, hogy működjön az ország.

A kormány prioritása az, hogy megmentsük az emberek életét, ugyanakkor biztosítsuk a gazdaság működését, hiszen élni kell

jelentette ki az egészségügyért felelős Kásler Miklós is.

Szeptember 19-én először nőtt ezer fölé az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma, öt nappal később azonban a tervek szerint megrendezték 20 ezer ember előtt az UEFA Szuperkupa-döntőt a Puskás Arénában.

Orbán Viktor azzal csitította a kedélyeket, hogy az egészségügyet felkészítették a második hullámra, ősszel a kórházakban húzzák meg a frontvonalat a vírus elleni harcban.

Ha valaki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani

állította a miniszterelnök szeptember 16-án. Aznap 663 volt az áldozatok száma, ma 15 476.

Szeptemberben még viszonylag kevesen haltak meg, ezért a kormány elkezdte azt kommunikálni, hogy nem a fertőzöttek száma a fontos, hanem az, hogy kevés legyen a halott. Miután elkezdtek sokan meghalni, ezt nem mondták többet, hanem inkább az ellenzék „halálkampányáról” beszéltek, és újságírókat támadtak azzal, hogy direkt a kormánynak kedvezőtlen statisztikákat húznak elő, pedig ha az első hullámot is nézzük, nem olyan rosszak a magyar halálozási adatok. Valójában volt olyan a második hullámban, hogy lakosságarányosan alig néhány országban haltak meg többen naponta.

Egy hónappal a tanévkezdés után, napi közel ezer fertőzöttnél elkezdtek lázat mérni az iskolákban. Szintén ettől a naptól lett ingyenes az influenzaoltás, mert a kormány nem akart a nyakába kapni egy koronavírussal súlyosbított influenzajárványt. Október végére várólistás is lett az oltás, mert elfogyott a vakcina.

A hónap elejének nagy híre volt, hogy a miniszterelnök megállapodott Kincses Gyula kamarai elnökkel az orvosok nagy mértékű béremeléséről és a hálapénz kivezetéséről. Később derült ki, hogy a kormány a béremelésért cserébe az egészségügyi jogviszony átalakítását kérte, ami az orvosok heves ellenállásába ütközött.

Októberben már nagyon magasra nőtt a tesztek pozitivitási aránya: a járvány méretét megbecsülni sem lehetett a kevés teszt miatt. Az irányadó statisztika ezért a kórházban levők és a halálozások száma lett: mindkettő dinamikusan növekedett a hónap előrehaladtával, kórházban hatszor annyian feküdtek a hó végén, mint az elején. Azonban itt is nagy volt a homály: nem árulták el, melyik kórházban mennyi a fertőzött, hányan vannak intenzíven, és mennyire leterheltek az egyes kórházak. Pedig jogos lehetett a kérdés, mert a hónap elején már csaknem 800 egészségügyi dolgozó átvezénylését rendelték el.

A rohamosan terjedő vírus ellenére a kormány egyetlen szigorítása az volt októberben, hogy a karanténszabályokat megszegőkre kiszabható büntetést megsokszorozták, és egy szabályszegő egyetlen nap akár 600 ezer forintra lett büntethető.

Orbán Balázs államtitkár a hónap elején még arról beszélt az ATV-nek, riogatás, hogy elszabadulhat a járvány, ha nem tesztelnek eleget. Ehhez képest újabb laborokat vontak be a októberben, és 19-én elkezdték használni a mintavételekhez a korábban lesajnált antigén gyorsteszteket is. Augusztushoz képest így már négyszer annyi tesztet végeztek, novemberben pedig az októberi dupláját, és ez a szint maradt némi növekedéssel decemberben is.

Alighanem a tavaszi tapasztalatok miatt Budapesten kívül kisebb volt az emberek veszélyérzete, talán ezzel magyarázható, hogy a fővárosban a lakosságarányosnál kisebb mértékben jelentkeztek új fertőzések.

A hónap végén kiszivárgott egy levél, amelynek a hatására a külügy kénytelen volt elismerni, hogy folyamatosan árulják a feleslegesen megvett, porosodó lélegeztetőgépeket.

November elejére elkerülhetetlenné válhatott a kijárási tilalom bevezetése: pár nappal azután, hogy a szabályok szaporítása ellen beszélt, hirtelen szigorúbb szabályokat jelentett be a miniszterelnök, mint a tavasziak voltak. Szigorodott a maszkviselés, újra bezártak a szórakozóhelyek, és éjféltől hajnali 5-ig tilos lett kimenni az utcára.

Magyarország az eddigi tapasztalatok szerint 5-7 nap késéssel követi Ausztriát. Ha így lesz, és eddig így volt, akkor december közepére kórházaink elérik a teljesítőképességük határát

indokolta Orbán a szigorítást, amikor egyébként már rosszabb volt a helyzet, mint Ausztriában.

A miniszterelnök bejelentése után két nappal lépte át először az egy nap alatt elhunytak száma a százat. Az egészségügyet Covid-fokozatba kapcsolták: minden kórházat bevontak a koronások ellátásába, és életbe lépett egy új eljárásrend, amely szerint a nem teljesen gyógyultakat is haza lehetett küldeni.

November 11-én még az egy héttel korábbinál is keményebb szabályok léptek életbe: már 8 órától elkezdődött a kijárási tilalom, betiltották a gyülekezéseket, a 10 fősnél nagyobb magánrendezvényeket, bezártak a vendéglátóhelyek (kivéve a házhozszállítást és az elvitelt), és még egy sor szabály lépett életbe. A rendelet csak nem sokkal éjfél előtt jelent meg, ami sokak szerint a kormány csődjét bizonyította. Két nappal később a nyolcadik évfolyam felett digitális tanrendre állították át az iskolákat.

Az új fertőzöttek számának emelkedése hamarosan lassulni, stagnálni kezdett, a kórházi és a halálozási statisztikákon viszont csak hetekkel később kezdett látszani a korlátozás eredménye, ahogy azt várni lehetett.

November 20-án célzottan tesztelni kezdték az egészségügyben, a szociális szférában, illetve az oktatásban dolgozókat, majd egy következő körben a közigazgatási alkalmazottakat is. Csak 2-3 százaléka lett pozitív a teszteknek, viszont az ország minden pontján találtak fertőzötteket. Müller Cecília is elmondta, hogy a települések 88 százalékán találtak már covidosokat.

Szinén a hónap második felének eseménye volt, hogy megérkeztek az első Szputnyik-vakcinaminták az országba, amit elkezdhettek vizsgálni a magyar tudósok.

A hónap legfontosabb eseménye, hogy karácsony másnapján beoltották az első magyart: a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa, Kertész Adrienne kapta meg Szlávik Jánostól az első oltást abból az első jelképes mennyiségű Pfizer-szállítmányból, amit a közös uniós vakcinabeszerzés eredményeként küldtek minden tagállamnak. 2021-ig nem érkezett újabb szállítmány, így csak ötezer egészségügyi dolgozót tudtak beoltani az év végéig.

Az oltási regisztráció már 7-én elindult, de zavaros volt, hogy ez pontosan mit is jelent. „Tekintettel arra, hogy ez még csupán csak egy előregisztráció, ezért valószínűsíthetően nem is szükséges az elvégzését semmilyen szerv felé sem külön igazolnia” – közölte például az ügyfélszolgálat. Rogán Antal is azt mondta, hogy csak hátrébb kerül az oltási sorrendben, aki nem regisztrál, de végül ők is megkaphatják az oltást.

Orbán Viktor a hónap közepén kijelentette, ha egy hétvége alatt kellene beoltani mindenkit, sikerülne, az oltási terv készen van. A tervet viszont nem publikálták, csak egy felskiccelt oltási sorrendet, pedig Müller Cecília olyan keményen dolgozott rajta, hogy egy karanténnyi időre el is tűnt a képernyőről. Bár van okunk kételkedni a miniszterelnök szavaiban az ország rapid beoltásáról, a tempónak feltétlenül gátat szab az érkező vakcinamennyiség. A kormány el is kezdte ostorozni az EU-t az akadozó ellátás miatt, és az orosz, valamint az egyik kínai vakcina beszerzéséről kezdett intenzívebben tárgyalni.

A járványszámok csökkenni kezdtek a december közepi tetőzés után, amikor már közel 200 ezer aktív esetet tartottak nyilván (a legtöbb új fertőzöttet, 6819-et november 28-án jelentették, a legtöbb áldozatot, 193-at december 4-én) az elhunytak száma azonban továbbra is magas maradt, lényegében az év végéig nem csökkent napi száz alá. A helyzet nem javult annyira, hogy lazítson a kormány, így csak egyetlen napra, szentestére oldották fel a kijárási korlátozást.

Varga Mihály ismertette a 2020-as gazdasági visszaesés adatait: 6,4 százalékot zsugorodott a GDP, a tervezett hiánynak pedig a 14-szeresét hozta össze a kormány. Eközben a GDP-arányos adósság is 80 százalék környékére nőtt. Orbán eközben az utolsó pillanatig nem rántotta el a kormányt: a hétéves költségvetés vétója után csak december 10-én sikerült elfogadni az uniós költségvetést. Egyébként bár a kormány ezt végig tagadta, sok százmilliárdnyi forrást biztosított az EU a magyaroknak is védekezésre 2020-ban.

December 19-én újabb gazdasági intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök: meghosszabbították a hitel-visszafizetési moratóriumot és elrendelték a helyi iparűzési adó megfelezését az egyéni és a kisvállalkozóknál. Parragh László ugyan novemberben még az adó teljes elengedését tanácsolta, de a részleges felezés is érzékenyen érint sok önkormányzatot, mivel ez az adó a legfontosabb bevételük. A fideszes városokat egy héttel később (részben) kompenzálták, az ellenzékiek inkább csak morzsákat kaptak.

Sikerült leszorítanunk, ha még nem is semlegesíteni, de most már földharc van. Levittük a birkózószőnyegre

nyilatkozta a miniszterelnök a vírusról, arra utalva, hogy az oltás miatt új szakaszba lépett a védekezés.

Azonban januárban kiderült, hogy nem olyan ütemben érkezik Magyarországra vakcina, ahogy azt a kormány elképzelte. Ezért leginkább a „brüsszeli bürokráciát” hibáztatták, ugyanis a tagállamok megállapodtak, hogy közösen szereznek be oltóanyagot, nem kötnek külön dealeket, hogy ezzel se kerüljön senki hátrányba, másrészt az EU súlya nagyobb, mint az egyes tagállamoké, ha tárgyalóasztalhoz kell ülni, így az árakat is sikerült lejjebb szorítani.

„Brüsszel hibái miatt vagyunk lemaradva a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban Amerikához, Angliához és Izraelhez képest” – mondta Menczer Tamás külügyi államtitkár. Ennek megfelelően Szijjártó Péter még ebben a hónapban megállapodik az orosz külügyminiszterrel, hogy egymillió ember beoltására elegendő Szputnyikot vesz a kormány, nem sokkal azután, hogy az AstraZeneca-vakcina mellett az oroszokét is engedélyezik Magyarországon, utóbbit anélkül, hogy az Európai Gyógyszerügynökség megvizsgálta volna. Ezzel a Pfizer- és a Moderna-vakcina után két újabb oltóanyaggal lehet már oltani, azonban januárban szinte mindenki csak Pfizert kapott, illetve Modernából érkezett még egy kevés.

Januárban 300 ezer ember se kapta meg az oltást: az egészségügyi dolgozók után az idősotthonokban kezdtek oltani. Az oltási terv még ekkor sem volt ismert, de gyanúra adott okot, hogy a hónap elején kezdték csak el felmérni a háziorvosi rendelőket, hogy hol lehet úgy oltani, hogy utána várakozni is lehessen, ameddig az esetleges mellékhatások felléphetnek.

A hó végén a kormány megállapodott arról is, hogy a kínai Sinopharm-vakcinából is vásárol.

A járványügyi számok lassan csökkentek, leggyakrabban úgy jellemezték a járványgörbe alakulását az operatív törzs tájékoztatóin, hogy „platózik”. A találati arány viszonylag magas maradt, és az elhunytak száma is, továbbra is közel százan haltak meg átlagban egy nap a koronavírus miatt.

Miután decemberben a vírus brit mutációja kisebb rémületet keltett a fertőzékenységével, nálunk is megtiltották a szigetországból érkező repülők fogadását, azonban január 5-én ezt feloldották. Bő egy hétre rá Magyarországon is megjelent a brit mutáns, és hamarosan a harmadik hullám beindulását okozta.

A vendéglátósoknál már nagyon betelt a pohár, és miután a bulinegyedben, a Központnál balhé lett abból, hogy az elvitelre árult italokat kint tömörülve itták meg a vásárlók, a rendőrök megbírságolták a helyet. Miután többen belengették, hogy a tiltás ellenére kinyitnak, január 30-án arról döntött a kormány, hogy akár egy évre is bezárhatják a szabályszegő vendéglátóhelyeket, és már első alkalommal féléves bezárás fenyegeti őket. A maximális büntetés pedig ötmillióra nőtt a korábbi egymillió forintról. Másnap néhány száz vendéglátós tüntetett a Hősök terén, sokukat és a szervezőket is megbírságolták a rendőrök a gyülekezés tilalmának megsértése miatt.

Február elején még egyértelműen úgy tűnt, hogy ha lassan is, de visszavonulóban van a járvány. Igaz, a vakcinaszállítmányok csak viszonylag lassan csordogáltak, amíg a hónap közepén meg nem érkezett az első nagy Sinopharm-adag, és az oltási folyamat is ennek megfelelő ütemben haladt.

Azonban a különböző vakcinák ellenjavallatai miatt az oltási sorrend felborult: a hónap elején az idős krónikus betegeket kezdték oltani, de az AstraZenecával a 60 alattiak is sorra kerültek. És sorra érkeztek az olyan történetek is, hogy krónikus betegek nem kaptak valamiért oltást, miközben fiatalabb egészségesek igen.

Az oltási hajlandóság ugyan növekedett, de a kínai vakcina elutasítottsága a háziorvosoknál és a lakosságnál is nagynak tűnt. Pedig Áder János, majd Orbán Viktor is a Sinopharm-oltóanyaggal oltatta be magát. Úgy látszik, ez nehezen ellensúlyozta azt, hogy az orosz oltóanyagnak még „csak” a szakértők véleménye ellenére, a kínai vakcinának viszont már a gyógyszerhatósági vizsgálat helyett rendelettel csinált utat a kormány.

Húsvétra mindazokat be tudjuk oltani, akik már regisztráltak

ígérte Müller Cecília, ami több mint kétmillió beoltottat jelentene április első napjaiig.

Az oltási folyamattal párhuzamosan viszont nagy lendülettel indult be a harmadik hullám, az egyre jobban terjedő brit mutációnak köszönhetően. Ahogy Szlávik János elárulta, „gyakrabban kerül [a vírusmutáció miatt] kórházba olyan 40-50 éves ember, akinek semmilyen alapbetegsége nem volt.”

Ez pedig a számokon is meglátszott: a hónap közepén a fertőzöttek száma is újra gyorsan növekedni kezdett, viszont ennél is látványosabb volt, ahogy a kórházban, illetve a lélegeztetőgépen levők száma megindult felfelé. Orbán Viktor nem véletlenül rendelt el „emelt szintű készültséget” a kórházakban, hiszen a harmadik hullám úgy indult el, hogy még a második miatt is viszonylag magasan voltak a járványügyi számok.

Csupa rossz hírem van. A helyzet úgy fest, az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk

mondta 25-én a miniszterelnök, és egyelőre semmi nem látszik garantálni, hogy valóban csak két hétről lenne szó. A kórházban és lélegeztetőgépen lévők száma meredeken emelkedik március első napjaiban is, és már a második hullám csúcsait ostromolja.

A súlyosbodó helyzet a kormány terveit is keresztülhúzta: pár nappal azután, hogy még arról beszéltek a kormánypártiak, hogy a nemzeti konzultációnak megfelelően nyitni kezdhetnek, hamarosan mégis az lett a szöveg, hogy a járvány kezében vagyunk, és a szakemberek dönthetnek a lazításról. Sőt, még a további szigorítás lehetősége is előkerült, első körben az iskolák és a plázák bezárásával.

A korlátozások miatt egyre nagyobbra növő elégedetlenség ellenére Orbán arról beszélt, hogy „nálunk, Közép-Európában jól mennek a dolgok”, a gazdasági adatok „kitűnőek”, az államháztartás „a legnagyobb rendben van”, a „munkaközpontú politikánk csaknem teljes foglalkoztatottságot” eredményezett. Dömötör Csaba államtitkár pedig arról, hogy a járvány elején sokan „festették a falra a magas munkanélküliség ördögét”, de jó döntésnek bizonyult, hogy a kormány nem a hosszú távú segélyezési rendszert „turbózta fel”, hanem a meglévő munkahelyeket bástyázta körbe. Új gazdaságvédelmi intézkedéseket nem is jelentettek be ennek megfelelően.

Pedig a KSH gyorsjelentése szerint januárban 97 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint decemberben, az előző januárhoz képest pedig 55 ezerrel kevesebb embernek volt munkája. Januárban így 5 százalékosra nőtt a munkanélküliség, ami 238 ezer állástalan embert jelent. Összesen viszont 476 ezren vannak a KSH szerint valamilyen formában munka nélkül, vagy alulfoglalkoztatva, ami magasabb szám, mint a tavaszi csúcson volt.

Azaz amíg tavasszal a gyors intézkedések után cirka két hónapig tartottak a korlátozások, és ezernél kevesebben haltak meg, ősszel a kormány eltérő stratégiája jelenlegi tudásunk szerint legalább négy hónapnyi szigorú korlátozáshoz, és több mint 15 ezer halotthoz vezetett. Eközben a gazdasági válság és a munkanélküliség is elérte, sőt az utóbbi meg is haladta a tavaszi szintet. A kormány pedig az oltási kampány felpörgetése mellett az egyéves évfordulón bejelentett, minden korábbinál szigorúbb intézkedésekkel, az ország két hétig tartó lezárásával próbálja legalább a harmadik hullám teljes elszabadulását megakadályozni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.