Gazdaság koronavírus

Legfeljebb 75 ezer forinttal egészíti ki az állam a bérünket, de a legnagyobb bajban lévőkön nem segít

A legnagyobb bajba került cégeken és dolgozóin nem segít a munkaidőkiesésre fizetett 70 százalékos állami bértámogatás – értékelték lapunknak a kormány munkahelyvédelmi intézkedéseit a szakszervezet, illetve a munkaadók szakértői egybehangzóan. Ráadásul jön az új rabszolgatörvény is, immáron rendelet formájában: a munkáltatók egyoldalúan szabhatnak meg 24 havi munkaidőkeretet.

A kormány nagypénteken megjelent rendelete alapján:

  • az a cég kaphat támogatást a bérek kifizetéséhez, amelyik bizonyítani tudja, hogy a koronavírus-válság miatt került bajba, és saját hatáskörben megtette már, amit lehetett.
  • Az állam a kieső munkaidő 30-40-50 százalékára eső nettó bér 70 százalékának megfelelő összegű támogatást ad három hónapig, feltéve hogy a dolgozó a kieső idő legalább 30 százalékában képzésen vesz részt.
  • A támogatást a munkáltatónak és a dolgozónak (aki március 11-én, azaz a veszélyhelyzet kihirdetésekor már állományban volt) együtt kell kérnie.
  • A munkáltatónak a támogatás idejére és még utána egy hónapig meg kell tartania a foglalkoztatotti létszámát.

Mindez jóval szűkebb kört jelöl ki annál, mint amit Palkovics László innovációs miniszter, a minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervének kinevezett kormányzati program koordinátora múlt kedden sejteni engedett. Akkor még arról volt szó például, hogy 15 százalék munkaidőkiesés is elegendő a támogatáshoz, azóta azonban kihullottak azok, akiknek a munkaideje nyolcról hat órára zsugorodott.

Szó nincs 70 százalékról

A 15 százalék a kisebb probléma, sokkal nagyobb baj van az 50 százalékos felső határral – véli egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő nagyvállalkozó. Ez ugyanis azt jelenti, hogy akik a legsúlyosabb helyzetbe kerültek anyaghiány vagy megrendeléseik elvesztése miatt, esetleg vevők híján be kellett zárni az üzletüket, azok nem kapnak segítséget. Ezeken a helyeken ugyanis nem tudnak legalább 50 százalékos foglalkoztatást biztosítani. Vagy nem kellene felső korlát, vagy olyan szintre kellene emelni a limitet, mint Ausztriában, ahol nem 50, hanem 90 százalék a munkaidőkiesésre a plafon – vázolta a megoldást.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László méltányolva a dolgozók bértámogatását, azt vezette le, hogy csalódni fog, aki 70 százalékos támogatást keres. Azt már Palkovics miniszter bejelentése után kiszámoltuk, hogy a 70 százalék a teljes bérköltségre vetítve legfeljebb 35 százalék lehet, de a konkrét feltételek alapján kiderült, nem ilyen egyszerű a helyzet. Valójában a nettó távolléti díj 21-35 százalékára terjedhet  ki az állami bértámogatás, attól függően, hogy 30, 40 vagy 50 százalékos a munkaidőkiesés.

Minimálbéren foglalkoztatott dolgozónál 22-37 ezer forint lehet az állami bértámogatás, garantált bérminimum esetében pedig 29-49 ezer forint. A maximum a minimálbér duplájának megfelelő távolléti díj (azaz bruttó 322 ezer forint) mellett 45-75 ezer forint lehet.

A táblázatban csillaggal jelölt támogatási értékek a maximumok. Januárban a KSH adatai szerint kis híján nettó 250 ezer forint volt az átlagkereset – ekkora távolléti díjat már nem lehet figyelembe venni a támogatásnál, csak a nettó minimálbér kétszeresét. Vagyis

a támogatás összege 75 ezer forintnál nem lehet több.

Még soványabbnak tűnik a 70 százalékos állami bértámogatás, ha a teljes bérköltséghez viszonyítjuk. A minimálbér duplájáig a teljes bérköltséghez képest a kieső munkaidőtől függően mindössze 11,7-15,6 illetve 19,6 százaléknyi az állami bértámogatás összege. Ha ennél több a bér, akkor még karcsúbb a támogatás a teljes bérköltséghez mérten.

Kordás László annyi pozitívumot lát, hogy a távolléti díjjal kell számolni, és abba az alapbéren kívül beleszámítanak a pótlékok is, így jobban jár a dolgozó. A munkaadók ugyanakkor úgy számolnak, hogy aránytalanul nagy terhet kell vállalniuk: miközben az állam állja a terhek maximum 35 százalékát, a cég viseli a 65 százalékot, sőt ha nem akarja csökkenteni az átlagfizetésnél jobban keresők bérét, akkor még nagyobb részt kell fizetnie. A szellemi dolgozók esetében ez jelentős probléma, de némi csavar van a dologban: a munkahelyteremtő támogatásoknál preferálják a jól fizető státuszok létrehozását, most azonban ezen az álláshelyek megmentésére nem jut több. Sokkal egyszerűbb és igazságosabb lenne a nekünk nyilatkozó üzletember szerint, ha a cégek a kieső munkaidőre vonatkozó bérigényt adhatnák be, és annak a 70 százalékát állná az állam.

Nem garantált a korábbi munkabér

Miközben a munkaadók azért aggódnak, hogy a bérfizetésből aránytalanul nagy részt kell vállalniuk, a szakszervezet a bérek csökkentésétől tart – mindkét oldal talál erre kapaszkodót a rendeletben. Kordás László megemlítette, sok olyan vállalkozás van, amelynél bruttó 322 ezer forint felett van még a legkisebb bér is, és mivel maximum nettó 75 ezer forint támogatás járhat, ebből az következik, hogy kevesebb lesz a bér, mint korábban. A rendelet ráadásul nem azt írja, hogy az egyéni fejlesztési időre adott 70 százalékos állami bértámogatás mellett a munkáltatónak ki kell fizetnie a bér 30 százalékát, hanem csak azt, hogy bért kell fizetnie. Nem kizárt, hogy a jogalkotó azzal számolt, a dolgozó nem fogja megkapni cégétől a 30 százaléknyi bért a képzési időre – véli a szakszervezeti elnök.

Az egyéni fejlesztési időről a munkaadóknál úgy tartják, jó gondolat, de inkább békeidőben. Ehhez terv kell, a tréningek megtartása pénzbe kerül, és nem várható el egy bajba került cégtől, hogy többletköltséget vállaljon. Arról nem beszélve, hogy az átképzésnek akkor van értelme, ha tudjuk, hogyan folytatódik majd az élet, mire lesz szüksége a piacnak, az adott cégnek a jövőben.

Életmentés helyett adminisztrációhegyek

Egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy a kormányhivatalok belefulladnak-e a sok kérelembe, vagy a cégek a feltételek láttán inkább elállnak a támogatásigényléstől. Annyi biztos, hogy bizonyítani kell például, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos egy adott munkahely. Szakértőnk érthetetlennek nevezte ezt a kitételt, hiszen

most minden munkahely fontos, fontos, hogy az emberek életben maradjanak, bevételük legyen a megélhetéshez.

Ha komolyan vesszük a nemzetgazdasági fontosságot, akkor nem létszükséglet, hogy LEGO-játékok készüljenek, de ha ezzel a Nyírségben ezer ember munkahelyét lehet megmenteni, akkor az. Nagy kérdés, miként történik az elbírálás, az üzleti életben járatlan hivatalok hogyan szelektálnak a jelentkezők között.

Mostani formájában a rendelet a magyar vállalkozásokat sokkal kisebb mértékben támogatja, mint a többi uniós országban bevezetett munkahelymegőrző intézkedések. Ez a magyar vállalkozásoknak piacvesztést okoz, versenyhátrányt jelent a nemzetközi versenyben. A jogszabály a támogatásra jogosultak köréből sokakat kizár (például a sokmilliárdos új beruházásokhoz társuló munkahelyteremtő támogatások felvevőit), de félő, hogy a cégek jelentős része nem is akarja majd igénybe venni a segítséget ilyen feltételekkel, mert nem éri meg neki, inkább komolyabb létszámleépítést hajt végre. Olyan követelményeket kell ugyanis teljesíteni, amiket felelősen gazdálkodó vállalkozás nem ígérhet meg, például, hogy 3 hónapon keresztül megtartani a létszámot, miközben nem tudni, hogyan alakulnak a piaci folyamatok, lehet, hogy ezzel az ígérettel bedől mindenkinek az állása, pedig megmenekülhetett volna 15 elbocsátás árán 85 munkahely – hoz egy példát a vállalkozó.

Itt az igazi rabszolgatörvény: 24 havi munkaidőkeret

A támogatás egyik feltétele, hogy a munkaadó már kimerítette a munkavégzés átütemezését, a munkaidő-beosztási lehetőségeket. Ez aligha lehet akadály, a szakszervezetek tapasztalata az, hogy ez zömmel megtörtént már, számos olyan munkáltató van, amelyik szabadságot, állásidőt adott ki, vagy ezt kombinálta munkaidőkerettel.

Maradandó nyomot hagy viszont majd az a rendelet, amelyet a munkahelymegőrző támogatással egyidejűleg alkotott meg a kormány, erősen kibővítve a munkaadók mozgásterét.

A kormány a rendelettel lehetővé tette, hogy a munkaadó egyoldalúan elrendelhessen 24 havi munkaidőkeretet, vagy a meglévőeket meghosszabbítsa két évre. Ez azt jelentheti, hogy ha most nem tud munkát adni egy cég, bért azért fizet, később pedig, amikor újra termel, ezt behajthatja túlórában a dolgozókon. Elszámolni csak két év múlva kell, és jó eséllyel túlórát sem kell majd fizetni. Az a korlát megmarad, hogy napi legfeljebb 12, heti 48 óra lehet a munkaidő, és többműszakos munkarendben is legalább napi 8, a munkaidőkeret átlagában pedig  heti minimum 48 óra pihenődiőt kell kiadni. Havonta egy vasárnapi pihenőnap jár.

Eddig maximum 4-6 havi munkaidőkeret lehetett a Munka Törvénykönyve szerint kikötni kollektív szerződés nélkül, kollektív szerződéssel pedig legfeljebb 36 havit. Kordás László tájékoztatása szerint 36 havi munkaidőkeretet egyetlen cég alkalmaz, a legtöbb cég az egy évet sem lépi túl kollektív szerződés mellett sem.

A kormányrendelet szerint mostantól a munkáltató felülírhatja ezeket a szabályokat, és egyoldalúan rendelhet el kétéves munkaidőkeretet. Ez nagyon méltánytalan a szakszervezet szerint, mert a dolgozók nyakába varrják a válság következményeit. Kérik a munkáltatókat, ne éljenek az új rabszolgatörvénnyel, de nincsenek illúzióik, hogy a profitéhség rá fogja őket vinni.

Kordás László nem gondolja, hogy a 24 havi keretről a mostani támogatási igények miatt döntöttek volna. A munkahelymegőrző rendeletben ugyanis az szerepel, hogy lejárt vagy lezárt munkaidőkeret mellett lehet csak igénybe venni a támogatást. A szakszervezet értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a meglévő munkaidőkereteket le kell zárni (vagy felfüggeszteni), el kell számolni a dolgozóval, és a támogatás kezdetétől új lapot kell nyitni. Ezzel együtt az, hogy a kormány megengedte a cégeknek a kétéves munkaidőkeret egyoldalú bevezetését, kiszolgáltatottá teheti a dolgozókat. Ugyanakkor kevés cég tud a munkaidőkeret adta lehetőséggel élni, olyan cégeknek jelenthet mozgásteret, mint amilyenek a nagy autógyártók.

Hogyan lehet igényelni a bértámogatást?

A rendelet április 16-ától hatályos. Az illetékes kormányhivatal foglalkoztatási osztályára lehet elektronikusan beadni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjára felkerülő nyomtatványokat, és nyolc munkanap alatt bírálják el azokat. Jogorvoslati lehetőség nincs, viszont még egyszer be lehet nyújtani a kérvényt, ha egy céget első körben elutasítottak.

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.