magyar péter

A kormányfő Ruff Bálinttal arról beszélget, hogy lehet, megszerveznek egy Békemenetet, ha már az eredeti haldoklik.  

Az Országgyűlés elnöke egy beszélgetés során reagált arra a kérdésre, ami az immár 10 éves isztambuli egyezmény ratifikációját firtatta.

A friss tájékoztatásból többek között kiderül, hány és milyen címletben érkeznek az utalványok, illetve az is, hogy mire és meddig lehet felhasználni őket.

A kormányfő szerint ha Várkonyi Andreával kicsit visszafogná magát, és havonta csak 10 millió forintot költenének, akkor ez az összeg 14.575 évig lenne elég.

A miniszterelnök szerint az érdeklődés és a közpénz hiánya miatt marad el a korábban bejelentett október 23-i Békemenet, és megfáradt harcosoknak nevezte a felvonulókat.

Az ellenzéki párt közleményében úgy fogalmazott: amit csinálnak, nem maradhat titokban, akik nekik dolgoznak, nem maradhatnak a sötétben.

A húszéves őszödi beszéd máig velünk élő következményei, Kötcse, a gyermekvédelem és Magyar Péter permanens országjárása is szóba került az aktuális Háromharmadban.

A miniszterelnök szerint a kormány pontosan tisztában van a szociális ágazat helyzetével, pontosan ismeri annak problémáit.

A kormány bejelentése szerint miniszter, államtitkár, képviselő, pártelnök és más vezető állami tisztségviselő nem tölthet be vezető pozíciót országos sportszövetségekben vagy egyesületekben.

Vitézy Dávid megerősítette, hogy a kormány döntése alapján a támogatásokkal szabálytalanul elszámoló sportszervezetek vezetőit a jövőben teljesen kizárhatják a sportvezetői tisztségek betöltéséből, politikai összeférhetetlenségüktől függetlenül.

Egy felvetésre válaszolva Vitézy Dávid rámutatott, hogy

A kabinet folyamatosan egyeztet a fővárossal és más önkormányzatokkal a finanszírozási rendszer átalakításáról.

A miniszterelnök közölte: a kormány vizsgálja az árrésstop kivezetését vagy átalakítását, mivel az komoly károkat okoz a magyar agrártermelőknek és tejtermelőknek.

A miniszterelnök megerősítette, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságának támogató szavazása után aláírta a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat új vezetőjének, Szlovák Attilának a felterjesztését.

Vitézy Dávid újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy semmilyen jogszerű indokot nem látni arra, miért maradtak ki a koncessziós tételek a költségvetésből.

Vitézy beszélt arról is, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium társadalmi, műszaki és gazdasági szempontból átvilágítja a tervezett autópálya-fejlesztéseket, mivel az elmúlt években elhanyagolták a főutak fenntartását, és a költségvetés teherbíró képessége szerint kell rangsorolni a beruházásokat.

A Telex kérdésére Vitézy Dávid kijelentette, hogy a koncesszió megszüntetése után a Magyar Közút veszi vissza az autópályák üzemeltetését és fenntartását, visszavéve a mérnökségi telepeket, az eszközöket és a korábban kiszervezett 900 dolgozót.

Magyar Péter bejelentette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés ügyében a kormány nem is egy büntetőfeljelentést tesz, és reméli, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hatóságok is aktívan fellépnek majd a száz- és ezermilliárdos károk miatt.

Az eredeti szerződéssel a Magyar Közút teljes autópálya-üzemeltetési üzletágát átadták a koncesszornak: 900 dolgozót, 18 mérnökséget és a teljes gépparkot, ami megnehezíti a feladatok azonnali állami visszavételét.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az MKIF az elmúlt három évben 95,7 milliárd forint adózott eredményt termelt, és 47,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak, miközben érdemi új autópálya-építési munkálatokat még nem is végeztek.

Az M6-os autópálya-koncessziós opció lehívásának megtagadásával és az eddigi üzemeltető megbízásával a kormány 11 év alatt 105 milliárd forintot, a teljes időszakra vetítve pedig mintegy 300 milliárd forintot spórolt meg az államháztartásnak,

Ugyanazt az A kategóriás burkolatfenntartási szintet a régi koncesszor 44 milliárd forintért látta el 11 évre, míg az új MKIF koncesszió ezt 1409 milliárd forintért végezte volna, ami óriási túlárazás.

Vitézy bemutatta a Rogán által aláírt dokumentumot, amely szerint a nyilatkozatot kizárólag a koncessziós társaság javára tették meg, harmadik személyek számára nem adható át, nem idézhető és semmilyen formában nem hozható nyilvánosságra.

Miközben a koncessziós beruházások hitelhiány miatt el sem indultak, a magyar állam havonta fixen 20-25 milliárd forintot utalt a magáncégnek, ami tízszerese annak az összegnek, amiből a Magyar Közút korábban az autópályákat üzemeltette – mondta el Vitézy.