Belföld koronavírus

Már rég belföldön terjedt a vírus, amikor lezárták a határokat

A kormánynak a járvány elleni védekezésben tanácsokat adó tudóscsoport már a határzár előtt közölte, hogy alig vannak behurcolt esetek. A kormány azért lezárta a határt, majd hátradőlt.

A határok lezárása inkább politikai fogás, mint védekezés – írtuk a múlt héten, arra hivatkozva, hogy a járvány elleni védekezésnek sokkal hatékonyabb módjai vannak, köztük olyanok is, amelyeknek nincs akkora társadalmi áruk, mint a kontaktusok csökkentésének. A kormány viszont azt sulykolta, hogy a határzárra szükség van, mert a fertőzések nagy része külföldi eredetű, így a fideszes beszélő fejek is elkezdték ismételgetni a behurcolást mint fő veszélyforrást. Csakhogy a kormánynak tanácsokat adó szakértők adatai szerint

a behurcolt esetek száma elenyésző. A határzár kihirdetésének napján például egyetlen ilyen esetet sem regisztráltak.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint ugyan a Horvátországban nyaralók robbantották be a második hullámot, de ha így volt, az korábban történt, mint a határzár bejelentése. Ezt bizonyítja az a grafikon, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektjében dolgozók mutattak be egy múlt heti előadáson.

Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai modellező és epidemiológiai projekt

Mint a grafikon felett is kiemelik, a behurcolt esetek aránya augusztusban mindössze 11 százalék volt. Az importált új fertőzések aránya egyetlen nap nőtt 50 százalék fölé, egyébként mindig a belföldi terjedésnek volt betudható a regisztrált új fertőzöttek többsége. Tehát a behurcolás ugyan tényező volt, de messze nem a legnagyobb veszély.

Augusztus 20-a környékén pedig, amikor igazán elkezdtek felpörögni a napi esetszámok, akkor már 10 százalék környékén, vagy alatta volt a behurcolt esetek aránya. Ha a lenti ábrával egybevetjük a látottakat, akkor látható, hogy amikor igazán berobbant a második hullám, akkor már a belföldi terjedés volt a jellemző, a behurcolt esetek száma pedig fokozatosan nullára csökkent.

A kormányt a járványügyi védekezésben segítő tudósok nem is említették a határok lezárását augusztus 31-ei előadásukban mint hatékony eszközt. Azóta pedig a kormány enyhített is a határzáron a visegrádi országok polgárai, a külföldi vadászok vagy éppen a Szuperkupa-döntőre érkezők érdekében.

Ezzel szemben a szakértők négyszintű megelőzési stratégiát javasoltak a járvány lassítása érdekében:

  1. A kockázatos kontaktusok számának gyors, határozott csökkentése: távolságtartás, tömegrendezvények korlátozása, zárt térben tartott értekezletek, találkozók elhagyása stb.
  2. Az egyéni tesztelések azonnali bővítése, ingyenes tesztek elérhetővé tétele az ország minden területén, az új koronavírussal fertőzöttek detektálási arányának drasztikus növelése;
  3. A detektált új fertőzések és kontaktok lehető leggyorsabb elkülönítése;
  4. A maszkhasználat kötelezővé tétele az egészségesek körében, zárt közösségi terekben.

Az első pontból nem látunk sokat megvalósulni, bár a szociális intézményeket lezárták kedden a tiszti főorvos utasítására. A tesztek száma ugyan nőtt az utóbbi napokban – átlagban 7-8 ezer közötti a kiértékelt minták napi száma, ami még mindig elmarad a regionális átlagtól, és attól a szinttől is, amit szakértők javasolnak –, de brutális túlterhelésről szivárognak hírek, ezért most próbálják növelni a mintavételi kapacitást.

Hétvégi cikkünkből pedig az derült ki, hogy a kontaktuskutatás sem megy zökkenőmentesen.

A maszkhasználat boltokban és a tömegközlekedésen továbbra is kötelező, illetve több munkahelyen is megkövetelik, de ezzel kapcsolatos általános szigorításról egyelőre nem volt szó, Budapesten viszont büntethetik az arctakarás nélkül utazókat. A kormány vezető politikusai viszont jó macsó módjára inkább abban mutatnak példát, hogy nem kell maszkot viselni.

A kormánytagok kommunikációja alapján egyértelmű, hogy kijárási korlátozásokat nem szeretnének bevezetni, mert még egy a második negyedévben tapasztalthoz hasonló gazdasági visszaesést nem heverne ki az ország. A határok lezárása viszont nem helyettesíti a korlátozásokat, a szakértők tanácsait pedig nem vagy nem időben követi a kormány.

Kiemelt kép: Feltorlódott kocsisor az osztrák-magyar határon, Nickelsdorf közelében 2020. szeptember 1-jén hajnalban. Fotó: MTI /EPA /Christian Bruna

Ajánlott videó

Olvasói sztorik