Gazdaság

Kapkodják a fejüket a dolgozók, mit ki nem találnak a munkáltatók a járvány alatt

Van, ahol szabadság kivételéhez kötik az otthoni munkát, máshol a három műszak mellett várnak hétvégi munkát a kisgyermekes anyától is.
Korábban a témában:

Dőlnek a panaszos levelek szerkesztőségünkbe arról, olvasóink milyen kedvezőtlen változásokat tapasztalnak a munkahelyükön mostanság: fizetéscsökkentés, a szabadság beáldozása vagy éppen hétvégi munka orrba-szájba. A leírásokból az derül ki, akár nehéz helyzetbe került egy cég, akár fuldoklik a megrendelésekben, a dolgozóknak az az érzése: a rendkívüli helyzetben bármit meg lehet velük tenni.

A home office-hoz a szabadságot is be kell áldozni

A dunaújvárosi acélműnél, a Dunaferrnél a dolgozók 70 százaléka a termelésben dolgozik, náluk szó sem lehet otthoni munkavégzésről, de az adminisztratív munkakörökben kérhetik a home office-t. Ezekkel a feltételekkel:

  • az otthoni munkavégzésben a heti 5 napos munkahetet 3 napra csökkentették,
  • a maradék napokra szabadságot kell kivenni, fizetettet vagy fizetés nélkülit.

A szabadnapokon nem kell dolgozniuk az otthon maradóknak, viszont aki fizetés nélküli szabadságon van, annak fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, napi 257 forintot.

A dolgozók nehezményezik, hogy a szabadságukból is be kell áldozni, ha otthonról dolgoznának. Az üzemi tanács pedig azt, hogy nem egyeztettek velük előzetesen erről a rendelkezésről.

A Dunaferr megkeresésünkre közölte, az otthoni munkavégzés nem kötelező, csupán lehetőség, amit munkavállalói kérésre vezettek be. A koronavírus-járvány miatt jelentkező extra terhek mellett a cégnek reagálnia kell az iparági visszaesésre is, miközben fenn kell tartania a gyártási kapacitásokat – tették hozzá. A munkáltató leszögezte, a törvénynek megfelelően jártak el, hiszen

a dolgozó csak évi hét nap szabadságról rendelkezhet, a többi a munkáltató hatásköre.

Bármennyire sérelmezik a megoldást a dolgozók, munkajogilag nincs kivetnivaló az acélműnél alkalmazott módszerben. A Hargittay és Tóth ügyvédi iroda munkajogászai szerint a felek megegyezése alapján bármilyen konstrukció elképzelhető, az is, amit a Dunaferr felajánlott, de a feltételeket, amelyekben megállapodtak, a munkaviszonnyal kapcsolatos szerződésben írásban kell rögzíteni.

A veszélyhelyzet miatt március 18-án kiadott kormányrendelet ráadásul felülírta a korábbi szabályozást, azóta a munkáltató egyoldalúan és időkorlát nélkül elő is írhatja az otthoni munkavégzést, valamint a távmunkát is elrendelheti. A Dunaferrnél pedig még csak nem is ez történt, csak felajánlotta a cég a lehetőséget.

Egyébként a veszélyhelyzet alatt a Munka Törvénykönyvétől eltérő megállapodást is köthet a munkaidő-beosztásról a munkáltató a dolgozó beleegyezésével. Amennyiben van üzemi tanács vagy szakszervezet, a munkajogászok javasolják, hogy a cégek előzetesen egyeztessenek velük a hasonló lehetőségek felajánlásáról. A már hivatkozott kormányrendelet értelmében a távmunkavégzés (home office) kérdésében saját hatáskörben dönthet a munkáltató a felajánlásról.

Három műszak mellett még hétvégén is kell dolgozni

Egy kisgyermekes édesanya azt panaszolta, hogy az állandó három műszak mellett már hétvégente is egy-egy napot dolgozniuk kell a Coloplast Hungary Kft.-nél. Miközben a gyerekek is otthon vannak, a háztartást is el kell látni, és aggódnak amiatt is, hogy tömött buszokon kell bejárniuk a járvány kellős közepén a munkahelyre. Olvasónk azt állította, nyilatkozatot íratnak alá a hétvégi munkavégzésről, és aki nem vállalja, azt felmondással fenyegetik. Megkerestük a céget, ahol azt válaszolták, utánanéznek a dolognak, és ha így van, intézkedni fognak.

A Coloplast két egységében – Tatabányán 2200, Nyírbátorban 2300 munkavállalóval – teljes gőzzel folyik például a sztómás, inkontinenciás termékek gyártása, amelyek nélkül a rászorultak nem tudják emberhez méltóan élni az életüket. Jelenleg azért van szükség túlmunkára, mert a járvány az egész világban fennakadásokat okozott, illetve többszörös keresletet generált a termékeik iránt – érvelt a cég kérdésünkre. Hangsúlyozták, a túlmunkavégzés a járványügyi helyzet miatt nélkülözhetetlen, és azt a jogszabályok maradéktalan betartásával rendelték el, amire az előírt túlmunkapótlék felett extra jutalmat biztosítanak. Ezzel honorálják a vezetők és a dolgozók extra erőfeszítéseit, aminek köszönhetően időben el tudják juttatni a létfontosságú termékeket a felhasználókhoz.

A Coloplast tájékoztatása szerint a veszélyeztetett munkavállalói csoportokat felmentették a munkavégzés alól, nekik állásidőt biztosítanak, amire alapbér jár. Ez a lépés is súlyosbította azonban a túlmunkaigény mellett még inkább érezhető munkaerőhiányt. Termelésüket folyamatosan bővítik, és a nyomás enyhítésére új munkavállalókat keresnek.

Igaz, hogy a Munka Törvénykönyve fő szabálya szerint a heti munkaidő nem lehet több 48 óránál, de több műszakos munkarendben is el lehet rendelni vasárnapi munkavégzést, azzal, hogy a munkaidő-beosztást egy héttel előbb közölni kell a dolgozóval, csakhogy a veszélyhelyzet miatt ettől is el lehet tekinteni. A heti pihenőnapokat, illetve a minimális napi és heti pihenőidőket azonban ekkor is kell biztosítani.

Elvonatkoztatva a konkrét esettől, és általánosítva a kérdést: most el lehet térni a Munka Törvénykönyvétől a munkaidő-beosztásnál, de mint az ügyvédi iroda munkajogászai hangsúlyozták, ha a munkavállaló nem járul hozzá, hogy heti pihenőnapján vagy heti pihenőidejében dolgozzon (és a kollektív szerződés sem rendelkezik erről), akkor a munkáltató jogtalanul járhat el.

Csökkentett bér, szabadság vagy felmondás

Szintén olvasóink jelezték, hogy egy önkormányzati tulajdonú társaság nehéz helyzetében három lehetőséget ajánlott fel a munkatársainak:

  • a bérük megfelezése mellett folytatják a munkát (a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítva),
  • megkaphatják a bérük negyedét, és nem kell dolgozniuk (szerződésmódosítással),
  • vagy szabadságra mehetnek.

Amennyiben a dolgozók nem élnek egyik lehetőséggel sem, a munkáltató kilátásba helyezte a munkaviszonyuk megszüntetését.

A munkajogászok szerint általánosságban a járványügyi helyzet a munkáltató működésével összefüggő ok lehet, és így lehetőséget ad a felmondásra, de van mód az állományban tartásra is. Felmondáskor a munkavállalónak a felmondási idő felmentéssel nem érintett részére alapbér, a felmentési időre pedig távolléti díj jár, és végkielégítés is járhat legalább három év munkaviszony után. Ha a munkavállalót állományban tartják, de nem foglalkoztatják, fő szabályként alapbért kell fizetni neki, ám el lehet térni ettől, és a felek bércsökkentésről is megállapodhatnak.

Ebben a cikkünkben munkajogászok segítségével végigvettük, mik a felmondásra érvényes szabályok:

Lapátra akarnak tenni a válság miatt. Mit tehetek?
A kormány akár több százezres elbocsátási hullámot sem tart kizártnak a koronavírus-válsághelyzet miatt bajba került cégeknél. Nem árt tisztában lenni azzal, mit tehet meg a munkáltató.

Arról pedig már korábban írtunk, hogy miként változtathatja meg munkavégzésünk körülményeit a koronavírus:

Így szólhat bele a koronavírus a munkánkba
Munka, karantén, táppénz, szabadság. Mit hozhat a koronavírus a munkahelyeken?

Kiemelt kép: A gyógyászati eszközöket gyártó dán Coloplast gyártócsarnoka Nyírbátorban. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.