Vélemény

Ez a kormányzás tökéletes csődje

Tíz éve volt Orbán Viktornak arra, hogy a magyar állam úgy működjön, ahogy szeretné, és három hónapja arra, hogy a járvány kezelését előkészítse. Ehhez képest két hete még húszezer ember előtt játszott a Fradi, mi pedig egész este a számítógép előtt várjuk azt, hogy kiderüljön, órákon belül hogyan kell élni az életünk.

2020 novemberének közepe van, a Fidesz tíz éve van kormányon, nem most került hatalomra, nem lehet azt mondani, hogy a miniszterek és az államtitkárok nem találják meg a vécét sem, és nem tudják, kivel kell valamit aláíratni ahhoz, hogy törvény legyen belőle. Egy évtized alatt Orbán Viktor olyanra alakította Magyarország működését, amilyenre akarta, illetve amilyenre képessége volt.

2020. november 10-én este mind együtt ülünk a számítógép előtt, és várjuk, hogy a Magyar Közlönyben végre megjelenjen az a rendelet, amely szerint másnaptól az életünket élni kell. Másfél órával a rendelet hatálybalépése előtt még nem tudjuk, mik lesznek a szabályok.

És ez nem először történik így. Orbán a Facebookon, végletekig PR-esített videósorozatban jelenti be a változásokat, fehér ingben, feltűrt ingujjal. Klasszikus politikusi fogás, azt mutatja, hogy az illető dolgozik. Ugyanerre szolgálnak a reggeli, információt nem tartalmazó videók, amelyekben szándékosan mutatják meg az operatív törzs ülésére még sötétben megérkező miniszterelnököt, hogy érezzük, keveset alszik, éjjel-nappal értünk dolgozik. Pedig ha a magyar kormány rendesen működne, Orbán Viktornak nem kellene ilyen keveset aludnia.

Az, hogy éjfél előtt bő egy órával jelennek meg rendeletek, amelyek éjfélkor lépnek életbe, nem normális. Az, hogy a szerdától kötelező közterületi maszkviselés részletszabályait kedd este a kormány Facebook-oldaláról ismerjük meg (mert a miniszterelnök hétfőn nem beszél erről, a kedd esti tévéinterjújában pedig nem pontosan mondja el), nem normális.

Ez kapkodás, pánik, fejetlenség, hozzá nem értés.

A miniszterelnök szeret magáról úgy beszélni, mint a politika utcai harcosáról, aki a kemény, kíméletlen adok-kapokban és a napi politika mocskában tud igazán jól működni. Magyarországon 2020-ra ide jutott a kormányzás: a Fidesz csak azokkal a problémákkal tud valamit kezdeni, amelyeket ő maga generált. De azokat sem megoldani akarja.

Amikor a menekültválságot kellett menedzselni úgy, hogy nem érkeztek ide menekültek, az ment a kormánynak. Meg ez sem oldódott, hiszen nem az volt a cél, hogy az ország jobban működjön, hanem az, hogy hatalmon maradjanak. Amikor Soros György kitalált támadásait kellett visszaverni, akkor a helyzet magaslatán volt a kormány, de Sorost, bár 90 éves, máig nem sikerült legyőzni, a „támadásai” folyamatosak – a cél megint csak a hatalmon maradás.

Aztán 2020-ban érkezett egy olyan kihívás, amellyel kezdeni is kellett valamit, mert embereket öl. Sok embert ráadásul. A koronavírus-járvány első hullámát visszafogott veszteségekkel vészeltük át, cserébe az egész ország leállt, mindenki otthon maradt, annyira féltünk. Nem az mentett meg minket elsősorban, hogy a kormány kemény korlátozó intézkedéseket hozott, amelyeket be kellett tartanunk, hanem az, hogy féltünk utcára menni. A járvány enyhült, volt három szabad hónapunk.

A három szabad hónap végén az Orbán-kormány azt hazudta az embereknek, hogy az egészségügy felkészült, szinte végtelen az ágykapacitás, aki beteg lesz, azt meggyógyítják. Október végén még húszezer ember előtt játszott a Fradi. Két héttel később Orbán Viktor bejelentette, 50 százalék az esély arra, hogy az egészségügy összeomlik.

Három hónap volt a felkészülésre. Tíz év volt arra, hogy a magyar egészségüggyel kezdjenek valamit. Ezalatt a tíz év alatt Mészáros Lőrinc gazdagabb tudott lenni, mint Beyoncé. A magyar egészségüggyel eközben semmi nem történt. Az egyetlen, amit kormányzás címén a kormány csinált, hogy az egészségügyet és az oktatást államtitkári szintre fokozta le egy gigaminisztériumban, hogy kevésbé legyen fájdalmas politikailag, ha embert kell cserélni, ami ezeken a területeken gyakran megesik.

Ha már az emberről beszélünk: mikor Kásler Miklóst egy világjárvány közepén rejtegetni kell, mert olyan dilettáns, hogy kezet akar fogni egy koronavírusossal. Eközben kormány szinte semmilyen információt nem oszt meg az emberekkel, akiket annyira butának tart, hogy Müller Cecília, az ország – Kásler után – legmagasabb beosztású orvosa, akinek az lenne a feladata, hogy járványokat kezeljen, arról beszél, mi legyen a gyerek játékával, kihipózzuk-e, vagy sem.

A Fidesz nem kormányoz, csak kommunikál. Kormányozni ugyanis nem tud, ahogy az elmúlt napokban kiderült. Döbbenetes mennyiségű pénz ment el az elmúlt években plakátokra, amelyeken a kormány háborúzott, segített, menedzselt, kormányzott. Közben annyi támogatást nem ad az embereknek, akiknek egyik óráról a másikra alakítja át az életét, hogy ne haljanak éhen. Elismerem, hogy liberális álláspont azt gondolni, hogy várhatunk valamit az államtól azért cserébe, hogy betartjuk a különleges jogrend során meghozott korlátozásokat. Otthon maradok én szívesen, bezárom (előbb) a boltomat, de a kormány fizesse ki ezt legalább részben, ha már korlátozza a szabadságomat. Ehhez képest az utóbbi napokban csak említés szintjén merült fel bármilyen kompenzáció, az is csak a bezárt éttermekkel és szállodákkal kapcsolatban.

Magas labda, hogy az az alkotmánymódosítás persze készen állt, ami egy mesekönyv miatt felvert mesterséges balhé okán magyarok tízezreinek életét teszi nehezebbé. Azért állt készen, mert nem a kormányzás volt a célja, hanem a kommunikáció. Új ellenség kell, az eddigiek már nem annyira működnek, de az ellenséget, főleg ha nem valódi, fel is kell építeni.

A miniszterelnök minden elbeszélés szerint gyűlöli, ha nem ő irányítja a napi politika történéseit. Hát jó reggelt kívánok, miniszterelnök úr, erről szól a kormányzás. Vannak problémák, amiket meg kell oldani. Ezek a problémák olyanok, hogy néha nem mi találjuk ki őket, ilyenkor kompetens embereknek működőképes válaszokat kell rá adniuk. Mert azok a problémák, amiket nem mi találunk ki, nem is oldódnak meg csak úgy.

Orbán Viktor annyira nem tudja elviselni, hogy nem ő irányít egy politikai harcot, hogy még egy járvány közepén is inkább azokat az önkormányzatokat szívatja vagy fenyegeti a bevételeik megvonásával, amelyek elvileg a legközelebb állnak azokhoz az emberekhez, akiknek az életét meg kellene menteni.

Mi a fontosabb, elérni, hogy ne haljon meg naponta száz vagy még több magyar ember, vagy elérni, hogy ne legyen népszerűbb Karácsony Gergely, mint a miniszterelnök?

Ennek az egésznek úgy kellett volna kinéznie, hogy három hónap alatt a kormány kitalál különböző terveket, amelyeket a betegség terjedésének bizonyos fokainál előre meghatározott lépésekkel bevet. Lehet, hogy születtek ilyen tervek, de ezek helyett most kapkodás és pánik van.

Nem attól lesz valaki jó politikus, hogy minden szinten el tudja pusztítani az ellenfeleit, és bármilyen áron hatalmon tud maradni, hanem attól, hogy hogy meg tudja oldani a rá bízott emberek és közösségek problémáit.

Évek óta az az érv a Fidesz mellett, hogy ők legalább tudnak kormányozni, mi lenne itt, ha bárki más jönne. Most kiderült, hogy Orbán Viktor nem egy erős miniszterelnök, hanem egy miniszterelnök, aki szeret erősnek látszani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.