Belföld

Nem támogatta az ellenzék a felhatalmazási törvény keddi elfogadását

A kormányoldalnak nem elég a veszélyhelyzet 90 napos meghosszabbítása, az ellenzék időkorlát nélkül viszont nem szavazza meg a javaslatot, így egy hetet csúszik a döntés. Addig azonban lejár a március 11-én tizenöt napra kihirdetett rendkívüli jogrend.
Korábban a témában:

Nem akar korlátlan hatalmat – ezt mondta Orbán Viktor a parlamentben hétfőn, amikor a felhatalmazási törvényről szólt az ellenzéki frakcióvezetőknek adott viszonválaszában. (Előzőleg a sajtótájékoztatóján elmondottakat ismételte el a plenáris ülésen.) Az Országgyűlésnek minden nap meglesz a joga arra, hogy azt mondja, eddig és ne tovább, hangoztatta a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban.

Nekem ne adjanak felhatalmazást három hónapra,

– mondta a kormányfő arra utalva, hogy jelen állás szerint nem lehet meghatározni, mikor lesz vége a koronavírus-járványnak. Hozzátette: nem lehet arról beszélni, hogy 90 nap múlva „összeülünk és megvitatjuk, hogy véget ért a válsághelyzet”, mert ha a védekezés sikeres, akkor a járvány el fog nyúlni, és „három hónap múlva mindannyian rosszabb állapotban leszünk, mint most”.

A felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormány és a Fidesz nem elvenni akarja a parlamenttől a döntési lehetőséget, hanem visszaadni. „Örömmel fogadjuk a biztatást és a tanácsokat, de ezt a válságot az ellenzék nélkül is meg fogjuk oldani” – tette hozzá a miniszterelnök, elismerve, hogy a parlamentben a kormánypártoké a többség, tehát az, hogy az Országgyűlés bármikor visszavonhatja a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló felhatalmazást, már a Fidesz-KDNP akaratától függ majd. Ehhez még azt is hozzátette: 133 bátor emberre van szüksége, az ország legbátrabb embereire, ennyi kormánypárti képviselő van.

„Ugyanakkor azt a mondatot fontosnak tartom, hogy önök, az ellenzék soraiban azért harcolnak, hogy Magyarország maradjon működő demokratikus jogállam” – mondta Orbán, mert szerinte az ellenzék eddig azt mondta, hogy nem az.

Azt, hogy időben észleltük-e a vírus veszélyét, majd a válság után vitassuk meg,

jegyezte meg Orbán Viktor az elhangzott ellenzéki bírálatokra, bár hozzátette, hogy számos ügyben az elsők között lépett a magyar kormány.

A miniszterelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem állt le az oktatás, nincs szünet, az iskolákat nem zárták be, még csak az épületeket sem, hiszen az igazgatóknak is be kell menni, illetve ha kell, akkor ötfős csoportokban vigyáznak a gyerekekre.

Tanulás van, tanárok vannak.

Azt, hogy mikor, kinek és milyen védőfelszerelést kell adni, az határozza meg, hogy mennyi eszköz van raktáron, várhatóan hogyan alakul a betegek száma, és hogy mennyi az egészségügyi dolgozók száma. Ez adja a mindennapos döntések alapját az Operatív Törzsnél – mondta el Orbán.

A kijárási korlátozásokat mérlegelik, leginkább azt, hogy milyen tiltásnak lenne értelme, azt, hogy mindenkit mindenkitől el akarunk szigetelni, vagy a veszélyeztetett csoportokat akarjuk elkülöníteni – mondta a miniszterelnök arra, hogy ideje lenne-e korlátozni a mozgást az országban.

Azokat a termékeket, amelyekre az ellenzék be akarja vezetni a hatósági árat, mint például az egészségügyi maszkok, csak külföldről lehet beszerezni. Ha a beszerzési ár magasabb, mint a hatósági ár, nem lesz olyan patikus, aki behozza az ilyen terméket, legfeljebb, ha feketézik – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Ha van olyan termék, amelynél észszerűen alkalmazható a hatósági ár, azt támogatja a miniszterelnök, de nem minden esetben.

Nehéz idők jönnek, mindenkit arra kérek, szedje össze magát és nőjön fel a feladathoz!

– zárta beszédét.

Az ellenzéki frakcióvezetők előzőleg azt kérték, a kormányoldal változtasson a felhatalmazási törvényjavaslat szövegén, és legfeljebb 90 napra hosszabbítsák meg a veszélyhelyzetet.

A törvény házszabálytól eltérő tárgyalásához négyötödös többségre van szükség, vagyis az ellenzék beleegyezése szükséges hozzá, ám az ellenzéki politikusok azt mondták, a kormányoldal a hétfői hétpárti tárgyaláson a korábbiaktól eltérően már nem mutatkozott kompromisszumkésznek a javaslat módosításában, határidő nélkül pedig ők nem tudják támogatni a veszélyhelyzet meghosszabbítását és így a rendeleti kormányzást.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ezzel szemben azt mondta, a rémhírterjesztéssel kapcsolatos szabályokról hajlandók tárgyalni. De ő is ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány határozatlan időre kapjon felhatalmazást a döntéshozatalhoz, és szerinte elegendő garancia, ha az Országgyűlés ezt a felhatalmazást bármikor visszavonhatja. Ám készülni kell arra a lehetőségre is – mondta –, hogy ha a parlament nem tud összeülni három hónap múlva. Ezzel kapcsolatban viszont Tóth Bertalan, az MSZP és Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője is azt hangsúlyozta, hogy a román parlament át tudott állni az internetes ülésezésre, így erre a magyar Országgyűlésnek is képesnek kell lennie.

Az Országgyűlésben végül 137 képviselő támogatta a házszabálytól eltérő tárgyalást, 52 viszont ellenezte, így nem lett meg a szükséges négyötödös többség a javaslat keddi elfogadásához. Azaz a parlament csak sürgősséggel tárgyalhatja a javaslatot, de dönteni nem tud róla kedden, csupán egy héttel később. Ez azért lényeges, mert a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet március 26-áig áll fenn, 15 nap után ugyanis a parlament beleegyezése szükséges a fenntartásához és a meghozott döntések életben tartásához.

Hogy erre mit lép a kormány, az egyelőre nem derült ki.

Fotó: MTI / Kovács Tamás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.