Belföld koronavírus

Szlávik János: korai volt az orosz vakcina bejelentése

A főorvos szerint már nem érdemes hullámokról beszélni, tudomásul kell venni, hogy még nincs védőoltás, védekezni csak távolságtartással, maszkkal, fertőtlenítéssel lehet.

Az InfoRádiónak Szlávik János azt mondta, tudomásul kell venni, a koronavírus ellen még nincs védőoltás, a járvány ellen csak távolságtartással, maszkviseléssel és fertőtlenítéssel lehet védekezni. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa szerint a szabályokat nem szigorítják, de az eddigi szabályokat sokkal pontosabban kell betartani. Bár az elmúlt napokban a fertőzöttek száma nálunk is emelkedett, a környező országokhoz képest helyzetünk kedvezőbb.

Egyértelművé vált: ezt a vírust nem befolyásolja az évszak, nyáron is ugyanolyan jól terjed, ezért amikor nyitnak az iskolák, és egyre többen visszatérnek a munkahelyükre, nagyon figyelni kell a járvány alakulását. Szlávik János azt mondta, nem beszél hullámokról, mert még nem tudják pontosan, hogy működik ez a koronavírus. Arról sem akart beszélni, hogy a mostani emelkedés a már sokat emlegetett második hullám kezdete-e. A különböző hullámgörbék vizsgálata helyett a napi esetszámokat érdemes figyelni és beavatkozni, és jó alapot adhat a szennyvíz vizsgálata, amikor a koronavírus genetikai örökítőanyagának jelenlétét határozzák meg.

Ha ez emelkedik, akkor egy-két hét múlva elkezdődik az esetszám szaporodása. Budapesten és Miskolcon már növekedést tapasztaltak, ezért ezeken a helyeken várható, hogy esetszám-emelkedés jön a következő hetekben

– tette hozzá. Szlávik János úgy látja, a vírus terjedéséhez most  hozzájárul, hogy a melegben az emberek kevesbé használnak maszkot, nem tartják az előírt távolságot, egyre több a külföldről behurcolt eset. Az új, helyi gócpontok mögött gyakran áll rendezvény, családi összejövetel, ahol egy helyen sok ember van összezárva, és nem használnak maszkot.

Szerinte az oroszok túl korán jelentették be a vakcina törzskönyvezését, mert a teszteléshez még hónapok kellenek. Az   infektológus azt mondta,

nem lehet egy januárban azonosított vírusból fél év alatt törzskönyvezett védőoltást előállítani.

Az orosz megoldás egy korábbi technológián alapul, amelyet a kutatók öt-tíz éve próbáltak megalkotni az ebola és egy korábbi koronavírus ellen. Ezt próbálták átalakítani, hogy védettséget adjon az új típusú koronavírus ellen, de kihagytak egy kulcslépést, amikor úgy kellett volna kipróbálni az oltást, hogy az emberek egy része a vakcinát, a másik placebót kap. Utána jöhet a teszt járványos körülmények között, ami még további három-négy hónap.

Ebben az ütemben az orosz vakcina tesztjei is jövő év elején fejeződtek volna be, és akkor lehetett volna kijelenteni, hogy a védőoltás biztonságos és hatékony.

Ezt megkerülték az orosz szakemberek, ami még akkor is teljesen helytelen, ha végül beigazolódik, hogy oltásuk hatékony. Szlávik János úgy látja, egyetlen vakcinakezdemény sem juthat 2021 eleje előtt engedélyhez.

Az eddig tesztelt mintegy hatvan oltás hatásmechanizmusa eltérő, szinte valamennyi nagyon biztonságos, mindegyik kivált  valamilyen immunválaszt, de egyiket sem lehet forgalomba hozni, hogy ne próbálták volna ki járványos körülmények között.  Ezért most olyan országokban kell azokat tesztelni, ahol dúl a járvány, mert ott gyorsabban, biztosabban kimutatható, az oltás valóban hatékony-e.

És akkor még mindig nem tudjuk, hogy mit ad majd a védőoltást: nem fertőződik meg az ember, vagy a betegség súlyosságát csökkenti, esetleg a halálozást szünteti meg, mint például az influenza esetében.

A főorvos szerint ezt az időt nem lehet megspórolni, ki kell várni a vizsgálatok végét ahhoz, hogy a világ hatékony, biztonságos védőoltáshoz jusson.

Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik