Belföld

A hat óra alatt kiérő mentő csak a kezdet volt – így zajlott egy koronavírus-tesztelés

Olvasónk elmesélte, mi történt vele, miután jelezte a háziorvosának, hogy koronavírus-fertőzésre gyanakszik. A mentőben két másik beteggel szállították be, a kórházban szintén sok emberrel került kapcsolatba, majd eredmény nélkül kellett valahogy hazajutnia. A beszámoló szerint az egészségügyi dolgozók erőn felül teljesítenek, bár a körülmények nem a legjobbak.

Elég keveset tudni arról, hogy kiket és hogyan tesztelnek koronavírusra, bár a kormányzati honlap szerint már 5515 mintavétel történt. Feri – aki ritka keresztneve miatt álnéven akart csak szerepelni – elmesélte nekünk, hogyan zajlott ez az ő esetében. Nagyon hasonló visszásságok történtek vele is, mint az Index olvasójával, aki szintén elmesélte tesztelési tapasztalatait.

Feri Portugáliában nyaralt még két hete, ahonnan a tervezettnél előbb indultak haza a járvány terjedése miatt, aggódtak, hogy kint ragadnak. Már a repülőgépen elkezdett fájni a torka, de akkor még nem gondolt semmi rosszra, mert mint írta „egy szál pulcsiban voltam, nem igazán készültem fel az itthoni időjárásra”. Március 14-én, éjjel kettőkor értek a Liszt Ferenc repülőtérre, és mindannyian, akik hazajöttek „azonnal önkéntes házi karanténba vágták magukat”.

Hárman a mentőben

„Másnap már erősebb torokfájára ébredtem, estefelé hőemelkedés, majd hétfőn láz” – mesélte olvasónk. A biztonság kedvéért és szülei megnyugtatására hívta a háziorvosát, aki azt mondta neki, az ÁNTSZ-t kell értesítenie, ott mondják meg, mi a teendő. Hamarosan ismét telefonált a háziorvos, és jelezte, hogy mentő fog menni Feriért.

Feltételeztem ugyan, hogy a járvány miatt a megszokottnál elfoglaltabbak a mentősök, de kicsit meglepetésként ért, hogy cirka 6 óra alatt értek ki

– idézte fel.

Amikor megjött a mentő, „talpig szkafanderben” ment fel egy mentős a lakásába, ahol kikérdezték a tüneteiről, majd közölték, hogy beviszik a Szent László Kórházba, ahol megcsinálják a gyorstesztet. Feri azt kérte, hadd maradjon inkább otthon, kiheveri a betegséget, de azt mondták neki „már így is volt, akit otthon hagytak, muszáj bemennünk”.

Itt jött a második meglepetés:

Kaptam egy arcmaszkot, majd beültetett hátra a mentőautóba, ahol már ült egy harmincas lány, majd közölte a mentős, hogy van még egy címe, felveszünk még egy embert, aztán irány a László. Kicsit ledöbbentett, de gondoltam, kapacitás híján ez is valami!

Így is történt, felvettek még egy huszonéves férfit, majd „egy-egy méter távolságra egymástól zötykölődtünk” a kórházig.

Hosszú sorok a Lászlóban

A Lászlóba érve „egy kisebb nyájnyi ember között” felvezették őket az infektológiai szakambulancia bejáratáig, ahol a sorban álló emberekkel „akarva-akaratlanul is szóba elegyedtünk”.

Csupa 60 feletti asszony állt sorban, állításuk szerint vagy 8 órája álltak már az épület előtt arra várva, hogy bejussanak, de  mindig jött egy-egy mentős három delikvenssel, akik elsőbbséget élveztek, így igen lassan fogy a soruk

– mesélt Feri egy újabb helyzetről, amikor terjedhetett a fertőzés. A mentős azzal indokolta a sorban állóknak az előzést, hogy mindhárman külföldről hazatérő, potenciálisan fertőző személlyel érintkező esetek.

Bent a recepción kisebbfajta téboly uralkodott, az orvosok ide-oda rohangáltak, egymás kezéből tépték ki a papírokat, miközben próbáltak konzultálni. A betegfelvételnél az egyik orvos odarohant, hogy kint valaki elájult, menjen neki segíteni valaki

– írta le olvasónk a kaotikus állapotokat.

A felvétel egy nyilatkozat kitöltésével indult, amelyben például az alábbi kérdések szerepeltek:

  • Járt-e külföldön az elmúlt hónapokban (február, március)?
  • Érintkezett-e vélhetően fertőzött személlyel?
  • Milyen tüneteket észlel magán?
  • Van-e valamilyen gyógyszerérzékenysége?

„Szerény körülmények”

A kitöltést követően mértek vérnyomást, pulzust és lázat is, az eredményeket pedig felvezették a nyilatkozatra. Körülbelül fél órával később megérkezett az orvos is:

Láthatóan sokadik műszakjának sokadik órájában járt, a többi orvossal együtt teljes kimerülésben

– emlékezett vissza Feri, akinek az orvos megvizsgálta a torkát és a tüdejét is .

A doki próbálta a szerény körülmények közepette menteni a menthetőt, és ráfújt a sztetoszkópra meg a kislámpára, majd letette ezeket száradni az asztalra. Nem volt a vizsgálóban sem kézfertőtlenítő, sem fertőző hulladéknak kihelyezett kuka, így ezeket próbálta összebugázni a különböző termekből. Lespriccelte a klaviatúrát, majd nekiállt begépelni az ambuláns lapot.

A vizsgálat alapján az orvos sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy koronavírus-fertőzéssel van-e dolga, de azt mondta, hogy kevésbé tartja valószínűnek, tekintve, hogy Feri vélhetően nem érintkezett fertőzött személlyel, illetve nem kiemelten veszélyeztetett területről tért haza. A vizsgálat végeztével Ferit kenetvételre irányították tovább.

Visszafordulva még hozzátette, hogy a recepción kérjek előjegyzést a második tesztre, azonban ez a szolgáltatás éppen szünetelt

Ferinek ezt azzal indokolták, hogy „sok a dolog, most nincs előjegyzés”.

Hazamenetel, eredmény nélkül

A kenetvétel, vagyis a gyorsteszt során vettek mintát torok- és orrnyálkahártyából egy kémcsőbe, majd Feri saját lábán távozhatott a kórházból, az eredmény ismerete nélkül. Azt még hozzátették a távozásakor, hogy ha pozitív lenne az eredmény, akkor az ÁNTSZ fogja hívni, de a negatív eredményre vonatkozó tájékoztatást nem kapott.

Az ambuláns lapon az áll, hogy 48 óráig ne érintkezzek senkivel, vonuljak házi karanténba és a BKV-t is mellőzzem. Hát ennyire volt fontos befelé mentővel jönni, kifelé már egész nyugodtan lefertőzhetek bárkit

– értetlenkedett az eljáráson olvasónk, aki végül hívott egy taxit, ahol igyekezett „minden tünetét visszafojtva végigülni a hazautat”, remélve, hogy nem fertőz.

Az ambuláns lap utasítása szerint 48 órával később vissza kellett térni a kórházba, a teszt megismétlésére, „mert nem feltétlenül megbízható az első eredmény”.

Teszteredmény? Na, azt nem látjuk

Így hát két napig feküdtem lázzal, torokfájással, majd 48 óra elteltével telefonáltam a kórháznak, hogy egyrészt mikor tudhatom meg az eredményt, másrészt mikor mehetek a következő tesztre, esetleg küldenek-e mentőt, hiszen eredmény híján csak nem fertőznék meg egy tucat embert a kórházig.

A telefonban azt a választ kapta a kórháztól, hogy „a háziorvosnak látnia kell a felhőben, mentőt szintén ő hívjon, de reggelre, hiszen ugyebár éhgyomorra, fogmosatlanul, ivás nélkül kell elvégezni a második tesztet”. A háziorvos azt mondta, ő nem lát semmiféle eredményt, mentőt pedig hívjon magának Feri, ez nem az ő dolga.

Jelenlegi helyzetben feltételeztem, hogy nem fog megmentésemre rohanni a mentő, mindenesetre pozitív csalódásként ért, hogy azt mondták, jönnek

– mesélte Feri, akit aztán gyorsan visszahívtak, hogy közöljék, „felsőbb utasításra” mégsem tudnak kijönni érte, „csak a háziorvos vagy a kórház adhat erre vonatkozó utasítást”.

Olvasónk ezután ismét telefonálgatásba kezdett, majd „nyolc szét-, össze-, visszakapcsolás eredményeképp” elérte az első olyan nővért, aki tudott neki segíteni. Azonban Feri teszteredményét ő sem látta a rendszerben, de egy másik aznap reggelit igen, pedig akkor olvasónk nem járt a kórházban.

Az őskáoszt konstatálva nem kezdtem el hápogni, elfogadtam a tényt, hogy már sosem tudom meg az első teszt eredményét, mindenesetre az ÁNTSZ még nem jelentkezett eddig, így inkább a negatív irányba billent a mérleg

– gondolta Feri, aki ekkor már a kórházba jutás kérdése felé terelte inkább a beszélgetést:

Mások is lábon jönnek vissza a második tesztre, jöjjön csak be nyugodtan!

– hangzott az utasítás, így Feri ismét taxiba ült, noha addigra tompultak a tünetei is. Jegyezzük meg, hogy az Index olvasójának a tesztelés után már azt mondták, taxiba se ülhet.

Mégis megvan: negatív!

Feri a kórházba érve gyorsan észrevette a csoportosulást annál a pavilonnál, ahová mennie kellett. Ugyan korábban azt mondták neki, hogy kap maszkot a kórházban, azonban helyette letolást kapott a második kenetvételkor, amiért nem maszkban érkezett.

Itt is próbálkoztam az első teszt eredményével, hátha. Megnézték a rendszerben, nem találták, viszlát!

Ezután újabb hazataxizás következett, majd hazaérve az ügyfélkapuján megnézte az egészségügyi kartonját, ahol:

legnagyobb meglepetésemre fent volt az első teszt eredménye – negatív.

A szerdai teszt eredménye három nappal később, szombaton érkezett meg: ez is negatív lett.

Kész csoda, ha a két alkalomból egyszer sem kaptam el a kórságot, elég megdöbbentő volt látni a kígyózó sorokban türelmetlenkedő hatvanasokat is. Azt viszont fontos látni, hogy erőn felül teljesít mindenki az egészségügyben, iszonyú leterheltek, a mentősöknek is respekt. És ugye alig van még fertőzött

– összegzett Feri.

Érdemes észben tartani, hogy ez a történet még múlt hét hétfőn kezdődött, azóta a tesztelési protokoll is változott, és az Országos Mentőszolgálat videója alapján már azt javasolják, hogy otthon teszteljék a pácienseket, ha nem kell őket kórházba szállítani. Az viszont aggodalomra adhat okot, hogy egy koronavírus-gyanús tüneteket produkáló beteg ennyiszer és ilyen módon érintkezhetett másokkal a kórházban, és eredmény nélkül, saját maguknak kell megoldaniuk a hazautazásukat.

Kiemelt kép: Bruce Bennett/Getty Images/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.