5,55 ezer milliárd forint hiánnyal zárt tavaly a kormány fennhatósága alá tartozó központi költségvetés és a társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítás) alapok. Az eredeti, még a koronavírus-járvány előtt meghatározott hiánycél 391 milliárd forint lett volna, más szóval az éves hiány az előirányzat 1420 százaléka lett – írja a hvg.hu.
Ez GDP-arányosan azt jelenti, hogy a kormány a bruttó hazai termék 1 százalékának tervezte a hiányt, de végül a 9 százaléka jött össze. Igaz, a járvány miatt a GDP is visszaesett, de a hiány is elszállt.
Ha a bevételkieséseket nézzük, az így alakult: a vállalkozások befizetései 95,3 százalékra teljesültek, a lakosság befizetései 97,5 százalékra, a fogyasztáshoz kapcsolt adók pedig 94,4 százalékra. A legnagyobb, az áfa-kiesés is mindössze 300 milliárd forint volt.
De vajon honnan költött sokat az állam? Nos, nem a foglalkoztatási alapból, ahonnan az álláskeresési járadékot (a munkanélküli segélyt) is fizeti az állam: itt csak 5 százalékkal lépték túl a tervezett keretet.
A kormány a határon túlra irányuló támogatások jelentős részét fedező Bethlen Gábor-alapból már bátrabban költött: az eredeti büdzsét sikerült 300 százalékra teljesíteni, miután az eredetileg oda szánt 46 milliárd forint az év közbeni módosítgatások után 140 milliárdra hízott. Azonban ez még mindig csak egy kisebb tétel.
A kiadási oldalon egyértelműen és toronymagasan Szijjártó Péter tárcája a járvány-válság költségvetés legnagyobb nyertese – írja a hvg.hu. A minisztérium büdzséje közel négyszeresése nőtt az év során: 300 milliárd forintból ezermilliárd fölé.
A cikk szerint még egy helyen keletkezett nagy lyuk a költségvetésen: a magyar kormány 2020 áprilisában főként átcsoportosításokkal és átcímkézésekkel egy nyílt végű gazdaságvédelmi alapot hozott létre. Az alapból több mint 3600 milliárd forintot csoportosítottak át, de ennek a pénznek nagy jóindulattal is csak a negyede ment közvetlenül gazdaságvédelemre.
