Az év váteszei
Ritkán van olyan év a történelemben, amiről szinte mindenkinek ugyanaz a szó jut az eszébe. Ez a mostani sajnos olyan év volt. A koronavírus sokak életét elvette, sokakét tönkretette, és ilyen-olyan mértékben valamennyiünkét megváltoztatta. Mivel a világnak egy eddig ismeretlen vírussal kellett szembenéznie, így természetes, hogy a pandémia első időszakában számos – utólag helytelennek bizonyuló – információ, teória és prognózis keringett a betegségről, március elején azonban a fertőzés terjedéséből és a járványtani szakemberek jelzéseiből már világosan látszott, hogy a közelgő vészt érdemest komolyan venni. A NER véleményvezérei azonban átláttak a szitán: Bayer Zsolt a Sajtóklub című műsor házigazdájaként előbb egy gazdasági válságot előrevetítő újsághíren képedt el, majd elmesélte, milyen remek disznóvágáson vett részt Balatoncsicsón, ahol bezzeg senki sem csinálta össze magát a Covidtól. Aztán Bencsik András nagy pillanatai következtek, aki egy újszerű definíciót is megosztott a vírusról.
Majd pedig azt is elmagyarázta, hogy kinek is köszönhető ez az egész szélhámosság.
És noha tőlünk pár száz kilométerre már százával fertőződtek meg az emberek, Bayer ebben is megtalálta a humorforrást.
A pontos helyzetértékelés képessége egy hét elteltével sem kopott meg: „Az olaszok nevetségesen túlreagálták a dolgot” – jelentette ki Bencsik március 9-én, miután előző nap már 133 olasz halt bele a fertőzésbe, illetve négy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor bejelentette az ország lezárását.
Az év interjúja
Maradjunk még a polgári televíziózás szép új világánál, amely még januárban pontosan megmutatta a tamáskodóknak, mennyire alaptalanok voltak a károgások, hogy a közszolgálati televízióban nem rúghatnak labdába az ellenzéki politikusok. A médiaiskolák tananyagába illő beszélgetésben Mészáros Kata faggatta Karácsony Gergelyt, olyan fogas kérdéseket szegezve a főpolgármesternek, mint hogy miért nem a ház előtt parkolt, ragaszkodik-e ahhoz, hogy az emberek biciklivel járjanak, és be kellene-e szüntetni a közmédia olimpiai közvetéseit.
Íme a teljes interjú, feltétlenül ajánljuk, ha szeretné egy kicsit kényelmetlenül érezni magát.
Az év megfejtése
Jelenkori civilizációnk húsba vágó kérdése, hogy miért hűlnek ki egy idő után a házasságok, párkapcsolatok, hogyan lehet az évek múlásával is megőrizni a lángot a harmonikus családi élet fenntartása érdekében. Erre adott választ a maga módján januárban Schobert Norbert, aki plasztikus leírással mutatott rá a nők felelősségére a lanyhuló férfivágyaktól a félárva gyerekekig ívelő folyamatban.
Sajnos a nők a szülésnél cseszik el, mert úgy gondolja, hogy értéket adott a férfinek, a családnak. Tényleg adott értéket, csak a férfi szexualitása ezt az értéket nem tudja értékelni. És amikor az 58 kilós nő helyett a 78 kilós vagy 88 kilós hölgy érkezik meg döngő léptekkel a hálószobába, a férfiak számára kínszenvedés. Egy darabig megy a pornófilmnézés, de nem tudja megkívánni és itt mennek tönkre az emberi kapcsolatok és így lesznek a gyerekek félárvák, mert a nők felszedik azt a 20-30 kilót és nem tudják leadni. Nem beszélve arról, ha terhességnél felszedsz ennyi kilót, a bőröd is olyan ocsmányul tönkremegy, hogy soha nem lesz már az a feszes, szexi, csinos, vonzó bőr. Úgyhogy kedves nők, a férfiak miatt és a boldog szerelem és a szexualitás miatt muszáj, hogy megtartsátok a lánykori súlyotokat
– intett a fitneszguru, és talán maga sem számított rá, mekkora hatást keltenek a szavai. A következő napokban-hetekben talán csak a bükki füvesember nem szólalt meg a témában, a kommentelők seregei és a celebvilág színe-javán kívül politikusok is kikeltek Schobert ellen, üzent neki a Coca-Cola, szerződést bontott vele az üzleti partnere, több ezer követője hagyta faképnél, egyedül Dér Heni adott igazat neki (aki később szintén földindulásszerű indulatokat váltott ki előbb a Nyerő Párosban mutatott viselkedése, majd egy nőgyógyászati vizsgálat után közzétett posztja miatt).
A botrányból Norbi hónapokkal később azt a következtetést vonta le, hogy „nem szabad az embernek még jó szándékból sem őszintének lennie”.
Az év lánykérése
Persze, amikor elhangzik a nagy kérdés, még minden szép és jó, a lánykérés pillanata pedig életre szólóan emlékezetes marad, történjen akár hagyományos módon, akár valamilyen kreatív meglepetés formájában. Ez utóbbit maxolta ki egy amerikai férfi, aki titokban beleszerkesztette saját magukat a barátnője kedvenc rajzfilmjébe, a Csipkerózsikába, majd elmentek a moziba. A lány annyira nem sejtett semmit, hogy azt sem vette észre, hogy a teremben rokonok és a barátok ülnek mögöttük.
Akadnak azért kevésbé romantikus technikái is a házassági ajánlat közlésének, itt van például ez a Las Vegas-i nő, aki menyasszonyi ruhában, lelkésszel és koszorúslánnyal rontott be a vőlegénye munkahelyére, hogy ott azonnal házasodjanak össze, különben végeztek egymással.
@boymom_ashley The best part of my week🤣 part 2 watched this woman hunt her man down that works at target !! #target#bridzilla#lasvegas#fyp#fypシ
♬ original sound - Ashley
Az év házibulija
A családi kapcsolat alapja a férfi és nő között létrejött házasság – olvashatjuk Magyarország Szájer József iPadjén fogant Alaptörvényében is, melynek legutóbbi kiegészítése az apa férfi, anya nő passzussal tökéletesen hozza egy bölcsődei böngésző színvonalát. Azt azonban még az alkotmány sem állítja, hogy a frigy megkötése után bárkinek is le kellene mondania az önfeledt szórakozásról, sőt a legszemléletesebb példákat ennek ellenkezőjére éppen nemzetünk törvényhozói szállítják időről időre. „Rogán Antal igazi bulibáró” – lelkendezett Kis Grófó Szabó Zsófi 2016-os esküvője után, melyen a miniszter is részt vett akkori feleségével, és bár Rogán mulatozásáról az előadóművész sajnos nem közölt további részleteket, a helikopteres antré azért így is sejtette, hogy tisztában van vele, mi fán terem egy igazán jó buli.
A Nézését meg a járását után tavaly aztán az Add ide a didit aláfestő muzsikája mellett, Borkai Zsolt jachtozása alkalmával nyerhettünk betekintést a családcentrikus keresztény-konzervatív értékrend egy újabb sajátos megnyilvánulásába, mígnem az idei november végén a legnagyobb partiarc vándorserlege alighanem hosszabb időre Szájer Józsefhez került. Mert ugyan bármelyikünk életében akadhat egy-két évekig emlegetett „ereszd el a szakállam” este, akkora bulit csak kevesen tudnak felmutatni, amelyet egy egész ország fog emlegetni, amíg ki nem hal néhány generáció. Szájer ezt a bravúrt hajtotta végre, miután – de hisz úgyis mindenki kívülről fújja – az ereszcsatornán, vérző kézzel, hátizsákjában droggal menekült a rendőrök elől a brüsszeli eseményről.
A teljesítmény sportértékét növeli, hogy a kormánypárt EP-képviselője 59 évesen, egy világjárvány közepén hajtotta végre azt, amikor az elpuhultabb európai polgár még a tejet is inkább házhoz rendeli, nemhogy több mint húsz fős illegális szexpartikon venne részt. Bár a melegeket az utóbbi időben egyre durvábban megbélyegző Fidesz kulcsembereként nehéz áldozatnak látni Szájer Józsefet, parabolisztikus történetében éppúgy benne van a személyes tragédia, mint egy kilencvenes évekbeli, gatyaletolós francia vígjáték fordulatai. Az viszont nem is kérdés, melyik volt idén az év házibulija.
Az év politikai meglepetése
Tavaly ilyenkor még senki nem számított rá, hogy a következő év bizonyos fázisaiban az emberek pánikszerűen felvásárolják majd az élesztőt és a vécépapírt, a friss levegőre vágyó budapestiek elől lezárják a zöldterületeket, számos ország kormánya kijárási tilalmat vezet be, mindenki maszkot fog viselni az utcán, és még hosszan sorolhatnánk a koronavírus nem várt következményeit. Politikai téren alighanem az lett volna a legvalószínűtlenebb jóslat, hogy 2020-ban a magyar ellenzék a túl sok lélegeztetőgép vásárlása miatt fogja korholni a kormányt. A lélegeztetőgép ugyanis régóta szimbóluma (illetve szimbolikus váltószáma) volt mindannak, amire hasznosabb lett volna költeni a közpénzt stadionok, kisvasutasak, valamint rokonok és barátok milliárdossá tétele helyett. A járvány belobbanásakor azonban Orbán Viktor a lélegeztőgépek felhalmozásában látta a védekezés kulcsát, ezért a magyar állam több mint 300 milliárd forintból 17 402 darab lélegeztetőgépet vásárolt, szakértők szerint jóval a piaci ár felett. Ebből azonban mindössze 917-et szállítottak ki a kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe, többre alkalmasint nem is lesz szükség, hiszen 674 betegnél sosem voltak többen egy időben lélegeztetőgépen eddig az országban. A felvásárolt gépek jó részét így raktárakban tárolják, közel felüket pedig a külképviseletek útján próbálják kiárusítani.
Az év terelése
A lélegeztetőgépek túlvásárlásán kívül arra is számos alkalommal felhívták a figyelmet szakemberek, hogy a gépek mellé azokat működtetni képes személyzet is kell, ebben pedig igencsak rosszul áll a magyar egészségügy. Egy ízben ezt magának Orbánnak is próbálta elmondani a Korányi kórház egyik orvosa egy miniszterelnöki imázsvideóban, a kormányfő azonban egy huszárvágással elejét vette, hogy ilyen kellemetlen témákra terelődjék a szó.
Ebből a jelenetből született Radics Péter másfél milliós nézettséget elérő Orbán-paródiájának az a része is, amely tulajdonképpen nem is parodizálta, inkább csak másképp fogalmazta meg az eredeti jelenetben elhangzottakat.
Az év szava
Habár a járvány számos dolgot elvett tőlünk, nekünk adta cserébe Müller Cecíliát. Az első számú egészségügyi információforrásként kijelölt országos tiszti főorvos szavai napra napról lámpásként világítanak e sötét időszakban, a szomorú adatokat olykor széles skálán mozgó higiéniai és életmód- tanácsokkal is kiegészítve, például hogy áztassuk hipóba a tojást, vagy vásároljunk virágot édesanyánknak anyák napjára. Egy hasonló javaslatban hangzott el az év kifejezése is: habár ebben a kategóriában kicsit dilemmáztunk a libernyák, a büntetőfékezés és a nyájimmunitás között, kedvessége miatt végül mégis a nyunyókát választottuk, amely immár akkor is visszavonhatatlanul köznyelvünk kincse marad, ha a molekuláris biológus szakvéleménye szerint Müller ajánlásával ellentétben mégsem érdemes kicsenni és lefertőtleníteni.
Az év minisztere
„Mindenki köszönettel tartozik Kásler Miklósnak” – szögezte le Orbán Viktor május végén a parlamentben, miután a fél ellenzék az Emmi-miniszter leváltását követelte tőle. A kormányfő szerint Kásler érdemei elévülhetetlenek a járvány elleni védekezésben, nyilván ezért is bízta inkább Pintér Sándor belügyminiszterre az egészségügyi rendszer átszervezését, majd a kórházak irányítását is az egészségügyért felelős miniszter helyett, aki ugyan megtiltotta a kórházaknak és dolgozóiknak, hogy járványügyben nyilatkozzanak, cserébe azonban ő maga is csak hébe-hóba tűnt fel az ország történetének egyik legnagyobb egészségügyi kihívása idején. Igaz, amikor hallatott magáról, az szinte mindig nagyot szólt. Emlékezetes például a kórházi ágyak ezreinek felesleges kiürítése, majd a betegeiket nem hazaküldő kórházigazgatók leváltása (a helyén marad viszont Rovó László szegedi rektor, aki tiroli síelése után nem vonult önkéntes karanténba, sőt műtéteket is végzett, mielőtt kiderült róla, hogy koronavírus-fertőzött.)
„A miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát” – jelent meg a kormányzati tájékoztató oldalon, Kásler szerint azonban „ilyen utasítás sohasem hangzott el”, a hazaküldött betegekért pedig az orvosokat hibáztatta. De megtalálta a felelősöket a járvány őszi felfutásában is: „Mivel július-augusztusban rendkívül alacsony volt a fertőzöttség, sokan elhitték, hogy a járvány már nem is létezik, esetleg nem is létezett. Minden figyelmeztetés ellenére tömegek utaztak fertőzött országokba” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. De ha már a magyarok ilyen felelőtlenek voltak, és behurcolták a vírust Horvátországból, legalább az iskolákban megszervezte ezalatt a világszínvonalú védekezést a kormányt, hogy mást ne mondjunk (nem is tudnánk), októbertől bevezették a kötelező lázmérést. A pipogya pedagógusok ennek ellenére folyvást az iskolákban uralkodó káoszról, információhiányról, betarthatatlan előírásokról és félelemről panaszkodtak, Kásler azonban még szeptemberben mindenkit megnyugtatott: a megfertőződött tanárok 100 százalékos táppénzt kapnak arra időre, amíg kiesnek a munkából – ekkor látszott csak igazán, mekkora szerencse, hogy hazánkban ugyanaz a nagy befolyású ember irányítja az oktatást, az egészségügyet és a szociális ügyeket. Ezt a vállalását mondjuk azóta sem sikerült a gyakorlatban teljesítenie, de hát hol van még a járvány vége?
Az év imposztora
Az MSZP-s Korózs Lajos ugyancsak öles léptekkel gyalogolt be abba a bizonyos erdőbe, amikor is júniusi videójában mentősként mutatta be Németh Athinát, aki elmesélte, hogy tíz kórházból hazaküldött beteg ápolását vállalta el, közülük pedig kilencen kínok közt hunytak el az otthonukban. A népjóléti bizottság szocialista elnöke nem bíbelődött a súlyos dolgokat állító forrása ellenőrzésével, így csak később derült ki, hogy a következő napokban egyre zavarosabban nyilatkozó asszony sem az Országos Mentőszolgálat, sem a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, sem az Állami Egészségügyi Ellátóközpont nyilvántartásában nem szerepel, sőt az általa munkahelyeként megnevezett magán-mentőszolgálat is cáfolta, hogy valaha is dolgozott volna náluk. Az Emmi feljelentést tett, a hatóság rémhírterjesztés miatt indított nyomozást, Korózs pedig elnézést kért, a Fidesz azonban azóta is hiába követeli a képviselő lemondását, és bojkottálja például az operatív törzs vezetőinek meghallgatását a szocialista politikus elnökölte bizottságban.
Az év legkeményebb járványügyi védekezése
Vannak helyek a világban, ahol egészen más szinten folyik a koronavírus elleni védekezés. Észak-Koreában például hivatalosan a mai napig sem regisztráltak egyetlen fertőzöttet sem, ami persze még annak ellenére sem túl hihető, hogy kezdettől fogva kemény módszerekkel próbálják elejét venni a járvány terjedésének. Februárban például a hatóságok letartóztattak, majd azon nyomban agyon is lőttek egy Kínából hazatért kereskedelmi tisztségviselőt, amiért a kötelező karantént figyelmen kívül hagyva elment egy közfürdőbe. Erre talán csak Türkmenisztán tudott rátromfolni, ahol március végén nemes egyszerűséggel betiltották a koronavírust.
Az év sikerreceptje
Mészáros Lőrinc néhány év alatt gyakorlatilag a nulláról lett Magyarország leggazdagabb embere, az ilyen volumenű pénzügyi géniuszoktól pedig nem idegen, hogy gyorsan bestsellerré váló könyvekben, valamint egyetemi előadótermekben számolnak be kincset érő tapasztalataikról, és nyújtanak útmutatást a jövő vállalkozóinak. Fejér megye Midász királyától eddig hiába vártunk hasonló edukációt (ezért kénytelenek voltunk itt-ott elejtett megnyilatkozásaiból hámozgatni a siker receptjét), idén nyáron azonban megtört a jég, és az egykori gázszerelő egy motivációs beszédben számos bölcs gondolatát megosztotta az alapítványa által támogatott Vál-völgyi fiatalokkal, sikerről, munkáról, az élet értelméről. Érdemes a többit is elolvasni, itt most hely hiányában csak az egyik mélyenszántó szentenciáját idézzük:
Valaki egyáltalán a bátortalansága miatt nem tud az életbe sikert elérni. Úgyhogy ne legyetek bátortalanok, bátorak legyetek! Hát a bátorság mellé néha kell a vakmerőség is. A vakmerőség nem csak a szerelembe kell, kell az életbe is vakmerőség.
Az év állásinterjúja
Bár Mészáros Lőrincet a gazdasági válság sem tudja megszorongatni, a járvány rengeteg ember megélhetését veszélybe sodorta szerte a világon. Talán a szűkülő munkaerőpiac dacára elért siker is fokozta annak a fiatal georgiai nőnek a boldogságát, aki a The Spot Sports Bar and Grillhez jelentkezett dolgozni, majd miután elnyerte az állást, a parkolóban rövid, ám annál önfeledtebb örömtáncot lejtett. Tette ezt valószínűleg abban a hitben, hogy senki nem látja, újdonsült főnöke azonban megosztotta a világgal a biztonsági kamerás felvételt, az internet pedig valósággal elolvadt a lány megkapóan őszinte ünneplésétől.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az év felmondása
Reméljük, a fenti videó szereplőjének azóta is legalább ekkora örömet okoz a munkája, ezt azonban sajnos nem mindenki mondhatja el magáról. Egy texasi Walmart-alkalmazott például annyira besokallt a főnökeitől, hogy az áruházi hangosbemondóba öntötte bele panaszait, ami olyan ütősre sikerült, hogy világsajtón is végigfutott a hangos búcsújelenet. „Minden Walmart-vásárló, -munkatárs és -menedzser figyelmébe! Shana vagyok a kettesből, és csak azt szeretném mondani, hogy Henry egy rasszista, büdös fasz” – kezdi monológját a fiatal nő, majd felsorolja néhány perverz kollégáját, akikről csak remélni tudja, hogy nem beszélnek otthon úgy a lányaikkal, ahogy vele ott az üzletben. Azt is megemlíti, a cég ok nélkül rúgja ki a színes bőrű munkatársakat, és úgy bánik az alkalmazottaival, mint a szarral. „Baszódjanak meg a menedzserek, baszódjon meg ez a cég, baszódjon meg ez az állás, és az a nagy lusta kurva Chris Price, kibaszottul felmondok” – teszi hozzá végül.
Finally quit my toxic job that was making me absolutely miserable for a year and seven months. Fuck Walmart. pic.twitter.com/CHtXASwVDy
— shana (@shanablackwelll) October 31, 2020
A búcsú kifinomultabb, ám nem kevésbé magával ragadó formáját dolgozta ki Anesti Danelis, aki egy torontói Starbucksban adta elő Basszátok meg, kilépek című dalát, elsősorban szintén a beosztottjaival mostohán bánó főnökének címezve a produkciót.
Az év utazója
Több Balaton, kevesebb Adria – adta ki az idei nyár jelszavát Orbán Viktor, amire hivatkozva később alaposan leszedték a keresztvizet a miniszterelnöki tanácsot ignoráló Szijjártó Péterről. A vírusveszélyt felhánytorgató támadások azonban nem voltak jogosak, hiszen a külügyminiszter járványügyi szempontból biztonságos körülmények között, szűk családi és baráti körben hajókázott az Adrián. Más kérdés, hogy ezt az állami közbeszerzések által az ország egyik leggazdagabb emberévé lett Szíjj László nagyvállalkozó luxusjachtján tette (miközben mellesleg a Facebook-oldala szerint éppen az irodájában egyeztetett a fehérorosz helyzetről), látványos illusztrációt nyújtva a korrupció tankönyvi esetére. A körülbelül hatmilliárd forintot érő hajó lényegében a NER szakszervezeti üdülőjeként üzemel, napi bérlése egy ilyen kaliberű járműnek tízmillió forint körül lenne, a miniszter szerint azonban üdülése a magánélet része, ezért annak részleteit a nagy érdeklődés ellenére sem kötötte a nyilvánosság orrára.
Nem ez volt ugyanakkor Szijjártó egyetlen nagy hatású utazása idén, amiről leginkább a kambodzsai kormány tudna mesélni. Az országot ugyanis alig-alig érintette a koronavírus-járvány, a magyar külügyminiszter november eleji látogatása után azonban ez megváltozott. A már thaiföldi állomásán pozitív tesztet produkáló Szijjártó vizitje nyomán több helyi politikus megfertőződött, több mint ezer tesztet végeztek el, illetve karanténba kellett vonulnia a kambodzsai kormányfőnek, több miniszternek és a számos tisztviselőnek is.
Az év legpitibb politikusbűnözői
„Az sem véletlen, hogy milyen színvonalon vagánykodik az ember” – mondta Pierre a Megáll az idő című filmben, az örökbecsű mondatnak pedig az DK-s Borka-Szász Tamás és az MSZP-s Legény Zsolt adott leginkább közéleti aktualitást 2020-ban. Mert bár erkölcsileg és jogilag egyaránt elfogadhatatlan az is, ha egy politikus kezében forintmilliárdok veszítik el közpénzjellegüket, ebben a hazánkban nem ritka esetben a pénz- és hatalomszerzés kizárólagos ambíciója szempontjából legalább érthető a motiváció. De mit mondhatunk arra a maga nemében alulmúlhatatlan kisstílűségre, amikor az erzsébetvárosi képviselő önkormányzati irodájában lopja az áramot a bitcoinbányájához, vagy amikor a volt parlamenti képviselő diplomata útlevéllel akar átcsempészni egy csomagtartónyi cigarettát az ukrán határon, majd képes a kimondani: „nem tudom, hogy került az autóba”. Mindenesetre nagy kár, hogy a magyar baloldalra nem érvényes Martin Heidegger tudományra tett megállapítása, mely szerint annak színvonalát az határozza meg, hogy mennyire képes saját alapfogalmait válságba hozni.
Az év Trump-fotója
Donald Trump távozása után talán egy kicsit jobb, de mindenképpen kevésbé szórakoztató hely lesz a világ. A Fehér Házba veresége ellenére is durcásan kapaszkodó, de előbb-utóbb csak leköszönő amerikai elnök nem csupán unortodox vezetési stílusával, talányos nyilatkozataival, velős Twitter-bejegyzéseivel, vagy éppen a választási jogrend egészen radikális újraértelmezésével („stop the count!”) bizonyította, hogy páratlanul színes egyéniség, de a legendás fürtjeivel játszadozó szél februárban azt is felfedte, hogy a sminkelés terén is képes újat mutatni. Íme az elnöki ciklus legtöbb mémet maga után vonó fényképe.
@realDonaldTrump returns to the White House from Charlotte, North Carolina. Photo by William Moon at the South Lawn of the White House on February 7, 2020 pic.twitter.com/n1a1Z93LrJ
— White House Photos (@photowhitehouse) February 7, 2020
Az év fideszes poénja
Az elnökválasztás – na meg a járvány – mellett Amerika másik fontos társadalmi története a George Floyd meggyilkolása nyomán kibontakozó, tüntetésekkel és helyenként erőszakos eseményekkel is kísért Black Lives Matter mozgalom volt. A rasszizmusról folyó nemzetközi diskurzushoz a Fidesz parlamenti képviselője, Hoppál Péter is hozzájárult, olyan hoppálosan.
A pedagógus-egyházzenész-kultúrpolitikus a Facebookon kolosszálisnak nevezett egy mémet, melyen az 1968-ban meggyilkolt, Nobel-békedíjas Martin Luther King márkás árukat kínál eladásra; a mém alkotója a Luther név helyett – angol szójátékként – azt írta King feje fölé, hogy looter, ami azt jelenti: fosztogató. Magára vessen, aki nem értékel egy ilyen jó kis viccet a merényletben meggyilkolt, baptista tiszteletesről.
Az év cenzúrája
Hoppál azonban természetesen a fasorban nincs Bayer Zsolthoz képest, akinek olyannyira a bögyében voltak az Amerikában történtek, hogy George Floyd temetésének napján egy tíz hónappal korábbi videót kommentálva feltette a kérdést:
Ez lenne a jövő? Kibaszott négerek mocskos bakancsát kell csókolgatni, és önfeledten mosolyogni hozzá?
A kormánymédia fényesen ragyogó állócsillaga később abba nem tudott beletörődni, hogy a széplelkű kékharisnyák korlátozni akarják a nigger szó használatában, ezért novemberben A tabu megtörése című írt véleménycikkében követelte ehhez való jogát a Magyar Nemzetben, amely elsőre ezzel a cikkből vett idézettel osztotta meg az írást a Facebookon (az már szinte mellékes, hogy a rasszista hőbörgést kiváltó sztori sem egészen stimmelt):
Nem sokkal később azonban a kormánylap ismeretlen szerkesztője rájött, hogy ekkora tabudöntögetésben már nem tudja követni sztárszerzőjét a „polgári napilap”, és mindenhol átírták a nigger szót bűnözőre, amiből ilyen csekély értelemmel bíró szövegrészek sültek ki: „Nem afroamerikaizunk! A papunkat felpofozó, oltáriszentséget ellopó, templomainkat puszta létezésével és jelenlétével megszentségtelenítő barbár neve: mocsok bűnöző. Mert ez is tabutörés, aminek helye és ideje van!”
Így aztán, bár az Orbán Viktor sorosozós cikkét elégtelen színvonalra hivatkozva visszautasító Project Syndicate is esélyes jelölt volt, végül a bátran niggerező Bayer szövegét kiherélő újság elhappolta előle az év cenzúrája címet.
Az év visszavonása
Két héttel később váratlan vetélytársa akadt Bayer Zsoltnak, mégpedig Demeter Szilárd személyében. Náci tematikájú közéleti megnyilatkozásokban egyébként is különösen gazdag volt az év Deutsch Tamás gestapózásával, a KDNP-s Nacsa Lőrinc parlamenti nácizásával, az Orbánt Hitlerrel és Sztálinnal egy sorba állító ellenzéki EP-képviselőkkel, vagy éppen a Pesti TV-ben horogkeresztes karkötőben feltűnő Origo-újságíróval. Demeter azonban fölényesen lekörözte mindannyiukat az Európát Soros gázkamrájának, Sorost pedig liberális Führernek nevező írásával, melyben a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője olyan vidékre kalandozott, ahol a szavaknak már semmi közük sincs a saját jelentésükhöz.
A NER Francis Begbie-je – aki lapunknak tavaly lelkesen taglalta székelyföldi verekedéseinek történetét – a kormánypárti fejcsóválással szegélyezett társadalmi felháborodás (mínusz Bencsik András) hatására utóbb „visszavonta” az írását, hogy aztán később újra leführerezze Sorost. És hogy végképp kiismerhetetlenné váljék elméjének különös működése, közölte azt is: bocsánatot ugyan nem kért, de írt egy levelet a zsidó szervezeteknek, amit viszont nem küldött el, hanem ügyvédi letétbe helyezett.
Ha ez nem győzi meg az embereket, hogy jó kezekben van a magyar kultúra egy jelentékeny szelete, akkor semmi sem.
Az év legbizarrabb színházi története
Március elején a Vígszínház több egykori és jelenlegi munkatársa számolt be a 24.hu-nak arról, hogy Eszenyi Enikő régóta mérgező légkört teremtve, gyakran verbális erőszakot alkalmazva, munkatársait nyilvánosan megalázva igazgatja a színházat. Az Eszenyi távozásához vezető ügyből hatalmas botrány kerekedett, cikkünk után gejzírként törtek fel a hasonló történetek a színház dolgozóiból, akiknek 96 százaléka szavazott Eszenyi ellen az igazgatói pályázatok elbírálása idején. A sok elképesztő beszámoló között talán Telekes Péter sztorija volt a legbizarrabb, és ha nem is feltétlenül ez volt a legdurvább, meglehetősen érzékletes képet mutatott arról, milyenek lehettek a hétköznapok az Eszenyi vezette színházban.
Eszenyi Enikő nem volt még igazgató, színésznő volt, én pedig a partnere, amikor a Lulu című darab próbáján lekvárt kent a hóna alá, és azt mondta, hogy az lesz a jó színpadi megoldás, ha én azt kinyalom onnan. Azt mondtam, kizárt: nincs az a művészet, amiért erre hajlandó lennék. Ebből elképesztő botrány lett. Akkora, hogy sírva rohantam ki az utcára, utánam a társulat és Enikő, aki a melltartójára kapott fel egy bundát
– mesélte a színész az Indexnek.
Az év mártírja
„Az egészen groteszk, hogy a gyűlöletem milyen szinten hozza össze az embereket. Összeálltak, hogy közösen, együtt gyűlölhessenek engem” – panaszolta az Origónak Vidnyánszky Attila, aki számos tisztség után idén végre a régóta áhított Színház- és Filmművészeti Egyetemet is megkapta a kormánytól. Az interjúban azt is kijelentette, ha azt látná, hogy ő az akadálya a megegyezésnek, akkor felállna, de ezek szerint azóta sem látja így. Mindenesetre hálátlan dolog az egyetem – Vidnyánszky szerint az ellenállásra nyári táborokban kiképzett – hallgatóitól, megalázott oktatóitól, valamint a szakma színe-javától, hogy nem méltányolják a Nemzet Rendezőjének erőfeszítéseit, amikor ő tényleg mindent elkövetett, hogy elfogadtassa magát, és a régi értékeket megtartva újakkal gazdagítsa az intézményben folyó képzést.
Sebtében felszámolta például SZFE autonómiáját, az eljárás ellen tiltakozókat hangos bagázsnak minősítette, néhány jelentős oktatóba személyesen is belegyalogolt, lépten-nyomon nemzetközi liberális háttérhatalom szervezkedését vélte felfedezni az események háttérben, a tiltakozó hallgatókat pedig a politika – párbeszédre és önálló gondolkozásra egyaránt képtelen – bábjaiként festette le. Noha az őszi félévet az új, időközben egy ezredessel is megtámogatott vezetés szándéka ellenére sem sikerült érvényteleníteni, szemmel láthatóan remekül halad az intézmény megújítása, a Nemzeti Színház felfuttatása után Vidnyánszky ismét nagyot alkotott, bár a járványhoz hasonlóan ennek sem látjuk még a végét.
Az év sorosozása
A magyar politikában sajnos ritkán tűnnek fel hollywoodi sztárok, de amikor igen, abból mindig valami nagyon szórakoztató dolog sül ki. Tavaly váratlanul Scarlett Johansson keveredett bele az önkormányzati választás kampányába, amikor előbb Tarlós István támogatójaként tüntette fel a kormánymédia, majd a színésznő közleményben magyarázta el, hogy szó sem volt ilyesmiről, Magyarországon viszont veszélyben van a demokrácia.
Idén néhány vidám napig George Clooney került a hazai közélet fókuszába, aki először csak futólag példálózott Orbán Viktorral új filmje promotálása közben, amikor a világban tomboló gyűlöletről beszélt.
Noha a kormány részéről jó bejáratott gyakorlat, hogy a földrengésen, vérfertőzésen és a kanyarón kívül szinte mindent Soros György nyakába varrnak, az első reakció azért így is elég meglepő volt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, Farkas Örs ugyanis kijelentette, hogy Clooney Soros politikai szándékát hajtja végre, az M1 pedig perdöntő bizonyítékként tálalta, hogy a színész szerintük jóbarátja a Soros családnak, hiszen a közösségi médiában még közös képe is van Soros György fiával.
Clooney azonban nem hagyta annyiban, és a 24.hu kérdésére közölte, hogy életében csupán egyszer találkozott Sorossal, viszont kapott az alkalmon, és részletesebben is kifejtette gondolatait az Orbán-rezsimről.
Hasonló nemzetközi bírálatok persze igen gyakran érik a kormányt, de míg a külföldi politikusoknak reakcióként általában be kell érniük egy harcias Szijjártó-közleménnyel, a publicistáknak pedig olykor Kovács Zoltán válaszol olvasói levélben, Clooney szavaira régen látott bizsergés futott végig a Fideszen. Szijjártó, Gulyás Gergely, Deutsch Tamás és Menczer Tamás és még ki tudja, hányan használták ki a lehetőséget, hogy fölényesen kiosszák a hígagyú csepűrágót, Varga Judit kávézni hívta a színészt, és természetesen Bayer Zsolt is megírta a maga válaszát, amelyből többek között az is kiderült, hogy Brad Pitt azért többet tett le az asztalra.
