Közélet koronavírus

Nem kell kicsenni a nyunyókát – veszélyes a járvány miatti túlzott fertőtlenítés

Ha a járvány elleni védekezés jegyében mértéktelenül használjuk a fertőtlenítőszereket, azzal a molekuláris biológus szerint súlyos veszélynek tesszük ki magunkat. Spohn Réka azt is elmagyarázta, miért.

A koronavírus-járvány első hullámának idején csaknem elfogytak a fertőtlenítőszerek és antibakteriális tisztítószerek a boltokból és patikákból. Most, a második hullám időszakában is rengeteg ilyen szert használunk, a középületek, boltok többségében belépésnél kötelező a kézfertőtlenítés. Általános vélekedés, hogy a gyakori kézfertőtlenítés fontos védekezési mód a vírus ellen, sőt, többnyire nemcsak a kezünket, hanem a tárgyakat, a környezetünket is fertőtlenítjük. De ha mindezt túlzásba visszük, azzal árthatunk magunknak és a környezetünknek – hívja fel a figyelmet Spohn Réka molekuláris biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa.

Fotó: Pál Csaba Laboratórium /Biológiai Kutatóközpont

Sokaknak talán nem egyértelműek a hatósági ajánlások sem, hiszen

  • Magyarországon az egészségügyi kormányzat a gyakori kézmosás mellett ugyanakkora hangsúllyal ajánlja a kézfertőtlenítést,
  • a WHO is hasonló súllyal említi a két módszert,
  • ugyanakkor az amerikai nemzeti egészségvédelmi hatóság, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlása szerint az alapos, zsíroldószeres, legalább húsz másodpercig tartó kézmosásra van elsősorban szükség, fertőtlenítésre pedig csak akkor, ha valamiért épp nem áll módunkban kezet mosni.

A kutató szerint ez utóbbi ajánlás a leginkább szakszerű: a szappanos kézmosás a vírussal szemben nemcsak bőségesen elegendő, de előnyösebb is. Ha bemegyünk valahová – és előtte többfelé jártunk, megfogdostunk dolgokat – akkor indokolt lehet egy fertőtlenítés. De ha van az épületben mosdó, érdemes inkább a vizes-szappanos kézmosást választani, még ha az esetleg kényelmetlenebb is.

A kézmosás mikrobiológiája

A baktériumot egyetlen sejt alkotja, amit lipid-, vagyis zsírokból álló membrán vesz körül. A vírus fehérjeburokba csomagolt információhalmaz, és sok olyan változata létezik – mint a koronavírus is – aminek szintén van külső lipidburka. Ebben a zsírburokban lapulnak azok a fehérjék, amikre a vírusnak szüksége van ahhoz, hogy hozzá tudjon kapcsolódni egy gazdasejthez és bejuttathassa örökítőanyagát. A szappanos kézmosás és az alkoholos kézfertőtlenítő egyaránt ezt a lipidburkot oldja fel, és ezáltal pusztul el a baktérium, valamint veszíti el fertőzőképességét a vírus.

A szappan részecskéi úgynevezett amfipatikus molekulák, ami azt jelenti, hogy az egyik oldaluk zsíroldékony, a másik a vízben oldódik jól. Amikor dörzsöljük a kezünk közt a szappant, azért habzik fel, mert a molekulák vízoldékony oldala kifelé fordul, belül pedig összetalálkoznak a zsíroldékony részek, amelyek a vírusok lipidburkát feloldják, s ezáltal tönkreteszik. A szappanmolekulák a baktériumok membránját is megroncsolják, majd a buborékba mintegy bezárják a mikrobákat, amelyeket a víz mechanikailag is eltávolít a bőrfelületről.

Spohn Réka rámutat: a kézmosás nagy előnye az is, hogy amelyik baktériumot nem öli meg, illetve amelyik vírust esetleg nem hatástalanítja, azt is eltávolítja a bőrfelületről; ezt a néhány csepp fertőtlenítőszer, amit szétkenünk a kezünkön, nem oldja meg. Hamis biztonságérzetet adhat a gondolat, hogy „ha rendszeresen bekenem fertőtlenítővel a kezem, már védve vagyok” – figyelmeztet a kutató.

Ha mindenképp kézfertőtlenítőt kell használnunk, akkor alkoholtartalmút válasszunk, mert csak az képes a lipidburkok roncsolására. A kézfertőtlenítőnek 60-80 százalék alkoholt kell tartalmaznia. A magasabb alkoholtartalmú szer ugyanis nem tönkreteszi a lipidburkot, hanem hirtelen „kicsapja” a mikroorganizmust, ami egyfajta alvó állapotba kerül: aktuálisan nem tud fertőzni, de ha javulnak a körülményei, újra fertőzőképessé válhat. Fontos továbbá ügyelnünk arra, hogy az alapos kézmosás helyes kivitelezéséhez hasonlóan, a kézfertőtlenítő használatakor is a szert a kézfejünk teljes felületén egyenletesen oszlassuk el, a helyes kézmosásból ismert mozdulatokkal.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Mind az alapos szappanos kézmosás, mind az alkoholos fertőtlenítő rendszeres használata kiszárítja a bőrt, hiszen a hámrétegből is elvonja a zsírt. A közhiedelemmel ellentétben ez nem egyszerűen csak egy apró kellemetlenség, hanem a fertőzésveszély szempontjából nagyon jelentős körülmény. A bőr funkciója ugyanis, hogy fizikai és immunrendszeri határt képezzen a külvilág és szervezetünk közt.

Amikor a sok fertőtlenítés vagy túlzásba vitt kézmosás miatt a kézbőr kiszárad, akkor apró berepedések, sebek keletkeznek rajta. Ezek a sérülések aztán nyitott kapukat jelentenek a kórokozóknak, a mikroorganizmusok könnyedén bejutnak a szervezetbe.

Természetesen a potenciálisan a bőrre kerülő kórokozók eltávolítása az elsődleges cél, így mindig mossunk kezet érkezéskor, étkezés és mosdó használat előtt és után, valamint ha orrot fújtunk, köhögtünk vagy tüsszentettünk. A szükséges kézmosások számát azonban csökkenthetjük, ha például ritkábban járunk boltba és amit csak lehetséges, az interneten keresztül oldunk meg – véli a kutató.

Szuperhősöket csinálunk a kórokozókból

Antibakteriális szappan, szájvíz, fogkrém, tusfürdő, mosogatószer, felmosószer, törlőkendő; a fertőtlenítés kultúrájában élünk. Általános hiedelem – amit reklámjaikkal a gyártók is táplálnak –, hogy ha steril környezetet teremtünk, azzal megvédjük magunkat és gyermekeinket a betegségektől.

Az újabb kutatások azonban ennek pont az ellenkezőjét bizonyítják: a túlfertőtlenítés súlyos egészségügyi kockázat, ugyanis

  • a hasznos mikrobákat is elpusztítja,
  • megerősítheti a patogén (betegséget okozó) mikroorganizmusokat,
  • összezavarja az immunrendszer normál működését,
  • hosszabb távon védtelenné tehet a fertőzésekkel szemben.

Az antibakteriális készítmények közt több olyan is van, aminek hatóanyagát például Amerikában már betiltották, mert megnöveli a baktériumok ellenálló képességét a gyógyításban használt antibiotikumokkal szemben. A baktériumok megtanulnak alkalmazkodni az antibakteriális szerekhez. Így alakul ki a multirezisztens baktérium – közismert nevén a szuperbaktérium. A szakemberek mind gyakrabban hangoztatják, hogy a szuperbaktérium az egyik legnagyobb közegészségügyi rizikót jelentheti a jövőben, ha nem hagyunk fel

  •  a túlzott és ésszerűtlen fertőtlenítéssel,
  •  valamint az antibiotikumok sokszor indokolatlan és szakszerűtlen használatával.
A szuperbaktérium az emberi felelőtlenség következménye, és tényleg elpusztíthat minket
Minél több óvintézkedést tettünk a kórokozók ellen, annál jobban megerősítettük őket.

Spohn Réka szerint azokat a baktériumfertőzéseket, amiket korábban antibiotikummal gyógyítani lehetett, a rezisztens törzsek esetében már nem lehet, hiszen a szuperbaktérium lényege, hogy minden eddig ismert baktericid hatóanyag ellen kifejlesztette a védekező mechanizmusát.

Ez pedig a tünetek súlyosbodásával, és sajnos a beteg halálával járhat; a szuperbaktériumok terjedésével a hétköznapi fertőzéses betegségek, amiket egy-másfél hét alatt ki szoktunk heverni, életveszélyessé válnak.

Beszédes tény, hogy pont a sokat fertőtlenített kórházi környezet ideális a szuperbaktérium elszaporodásának és terjedésének. Skandináv országokban már voltak arra kísérletek, hogy egyes kórházakban vagy régiókban egy ideig nem használtak bizonyos típusú antibiotikumokat, és az lett az eredmény, hogy a szuperbaktérium mintegy elengedte a „szuperképességét”. A rezisztencia fenntartása ugyanis jócskán megterheli a sejtet, tehát csak addig folyamodik hozzá, amíg úgy érzi, hogy önvédelemből szüksége van rá. Ha nem találkozik antibiotikummal vagy baktericid szerrel hosszabb ideig, akkor ezt a költséget nem vállalja tovább. Így aztán – szerencsére – amilyen könnyű megszerezni a patogén baktériumnak a rezisztenciát, olyan könnyű elveszíteni is.

Nem kell „kicsenni a nyunyókát”

Ha rendszeresen használunk antibakteriális szereket a tisztálkodás során, akkor nagyon lecsökken a bőrünkön a baktériumflóránk diverzitása (változatossága), és nagyobb teret nyerhetnek a megbetegítő baktériumok. A mikroorganizmusok közt ugyanis szüntelen harc folyik a táplálékért. Ha a normál baktériumflóránk megfelelően változatos marad, egyszerűen nem jut hely és táplálék a patogéneknek.

Emlékezetes az országos tisztifőorvos, Müller Cecília tanácsa, miszerint a gyerekjátékokat, főleg azokat, amikhez a kicsik ragaszkodnak, érdemes „kicsenni” és lefertőtleníteni, amíg a gyerekek alszanak. Spohn Réka szerint kár lenne azt gondolni, hogy a gyermekeknek teljesen steril környezetet kell teremteni, és mindenáron megvédeni őket a mikroorganizmusoktól. Minden családnak és közösségnek megvan a saját baktériumflórája, és ehhez jó, ha egy gyerek is mielőbb alkalmazkodni tud.

A kutatások szerint 3-4 éves korra a gyerekeknél kialakul egy viszonylag stabil mikrobiom; ez azon mikrobák összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek.

Ma már a tudomány azt feltételezi: a civilizációs betegségként egyre gyakoribb allergiák és autoimmun betegségek hátterében is sok esetben az állhat, hogy a túlfertőtlenített, mesterséges környezetben nem tanulja meg felismerni és beazonosítani az immunrendszer a szervezetet érő ártalmatlan hatásokat, például a velünk élő baktériumflóra sokszínűségét. Így aztán az immunrendszerünk egyes behatásokat túlreagál, másokra meg, amik ellen védekeznie kéne, közömbös marad.

Spohn Réka azt javasolja, hogy a járvány idején közösségben mindenképp hordjunk maszkot, és mossunk alaposan szappannal kezet érkezéskor, étkezés és mosdóhasználat előtt és után, valamint ha orrot fújtunk, köhögtünk vagy tüsszentettünk.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

Ha azonban hazaérve mindig azonnal alaposan kezet, szükség esetén arcot mosunk, s ruházatunkat lecseréljük, felesleges az otthonunkat is külön fertőtleníteni. Így a gyerekek ágyneműjét és játékait is csak akkor kell gyakrabban cserélni és tisztítani, ha éppen betegek.

Fölösleges csak azért kezet mosni, mert megérintettük egymást, vagy úgy érezzük, hogy régen mostunk kezet. Sőt, ha a gyerek a kertben játszott, és aztán piszkos kézzel megeszik egy szendvicset, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen ezzel fejleszti és tanítja az immunrendszerét

– állítja a kutató.

Amikor pedig tisztálkodunk vagy takarítunk, elegendő az egyszerű detergens, vagyis zsíroldó hatású szer.

Kiemelt kép: MTI / EPA / Robert Ghement

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.