phytotec sedacur

Egy legfrissebb elmélet szerint a neandervölgyi ember téli álomban vészelte át a hosszú, élelemben szegény és dermesztően fagyos hónapokat, ám a civilizált emberré fejlődés során a Homo Sapiens ezt a képességet – ha volt neki egyáltalán – már elveszítette. Egyfajta „téli üzemmód” mégis létezik ma is, hiszen ilyenkor lassúbbak, aluszékonyabbak vagyunk, és amennyire csak megengedhetjük magunknak, több időt töltünk pihenéssel. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindezektől jobban is aludnánk, sőt sokan kifejezetten rosszabbul, álmatlansággal küzdve töltik a téli éjszakáikat. Mit lehet tenni ez ellen?
Becslések szerint az emberek egyharmada szenved álmatlanságtól élete valamely szakaszában, közülük sokaknak pedig időről időre visszatérő problémát okoz az inszomnia. Az elalvást és magát az alvást is számos tényező befolyásolhatja negatív és pozitív irányban egyaránt. Ezek között köztudottan szerepel a stressz és a zavaró környezeti hatások, arról viszont sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy az étkezésünkkel is javíthatunk az alvásminőségen.
Az esztendő utolsó hónapjaiban a nappalok egyre rövidebbek, és szinte végtelen hosszúságúra nyúlnak a hűvös, sötét esték. Sokat esik, hajnalban fagy, vagy mindent beborít a szürke köd. A nap néha hetekig nem látszik ki a vastag felhőtakaró mögül. Nem csoda, ha az ember sokkal lehangoltabb ilyenkor.
Az ember mentális egészségét megterheli a stressz, amely a bennünket időről-időre nyomasztó kedvezőtlen körülményekre adott válaszreakció. A megterhelés akár egészen komoly mértékű is lehet, de az, hogy ki hogyan viseli, egyénenként változó, illetve erősen függ attól is, hogy ki milyen megküzdő képességgel rendelkezik a stresszel szemben.
A borongós késő őszi, téli időszak mindenki közérzetére hatással van, az ilyenkor szokásos bezártság sokak számára megterhelő, és szorongást válthat ki, stresszt idézhet elő. Ezt tetézi tovább idén a koronavírus-járvány, amelynek javában benne vagyunk a második hullámában – a kijárási korlátozások miatt pedig az életünket csak szigorúbb keretek közé szorítva élhetjük. Mégsem szabad beletörődnünk, hogy mindezek hatására teljesen levertté váljunk, lelkileg összeroppanjunk: igenis tudunk segíteni magunkon, így pedig a hangulatunk is jobb lehet.
A szorongás és a stressz egészségkárosító hatását szinte lehetetlen felbecsülni. Pedig ezek tartós fennállása esetén a szervezetünk nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű pihenéshez, ami hosszú távon komoly problémákat, további betegségeket okozhat. A stressz elkerülése mai életünk komoly kihívása. Összegyűjtöttünk néhány trükköt, ami segíthet.
Töténetünk szereplője nehezen viseli az otthoni karantént, főleg mostanában, keveset alszik, és azt sem túl jól. Hosszú kínlódások után tud csak fekelni, nem túl sok sikerrel. A kialvatlanság miatti figyelmetlensége csaknem súlyos következménnyekkel jár. Videónkban egy különleges szemszögből mutatjuk meg a különbséget a kialvatlanság és a kipihentség között.
Olvasói sztorik