A stressz nem feltétlenül ártalmas, ha nem tart hosszú ideig. A testünk fel van készülve a rövid ideig tartó stressz hatásaira, de ha ezek a hatások nem múlnak el, hanem tartóssá válnak, annak már kifejezetten komoly következményei lehetnek.
Izomzat
Ha stresszesek vagyunk, az izmaink megfeszülnek, mert a testünk így készíti fel saját magát a veszélyre és a sérülésre. Márpedig ha a test folyamatosan veszélyben érzi magát, az izmaink pedig folyamatosan feszültek, az komoly veszélyekhez vezethet. Az ilyen állandó készültségi állapot ezért is jár gyakran fejfájással, amit valójában a váll-, nyak- és fejizmok krónikus feszülése okoz.
A munkahelyi – sokszor hosszasan eltartó – stressz emellett kifejezetten a hát alsó részében és a karokban okozhat fájdalmat. Sokat segíthet, ha ilyen esetben sem félünk „használni” a fájdalmas testrészeinket, hanem szakértő segítségével alaposan átmozgatjuk őket. A relaxációs technikák is előnyösek, mert segítik az izmok ellazítását.
Légzés
Ha folyamatos nyomás alatt állunk, a légzésünk is felgyorsul, mivel a test több oxigénhez akar jutni, hogy felkészüljön a veszélyhelyzetre. A gyors és rövid légzés alapvetően nem okoz nehézséget azok számára, akiknek amúgy semmilyen légzési problémájuk nincs.
Azoknál viszont, akik például asztmával vagy más légzési nehézséggel küzdenek, a tartós stressz okozta hiperventillálás sokat ronthat a helyzeten. Sőt, akár maga a trauma is, ami a hirtelen stresszt okozza, kiválthat rohamokat. A rövid, gyors légzés nem tesz jót a pánikra hajlamos embereknek sem, mert könnyebben előidézhet náluk ilyen rohamokat.
Vérkeringés
A szívünk és a vérünk látja el a testünket oxigénnel, és ha akut, hirtelen stressz ér minket, akkor a vérerek kitágulnak, a szív gyorsabban kezdi pumpálni, így több vér áramlik a nagyobb izmokhoz, miközben a szervezet stresszhormonokat termel. Ez teljesen normális „készenléti” állapot, és amint a stresszhelyzet elmúlik, a testünk szokásos működése is helyreáll.
Probléma akkor van, ha a stressz tartós, a testünk ezért folyamatosan készenléti állapotban tartja a vérkeringésünket. A szív és az érrendszer folyamatos és nagymértékű megerőltetése fokozottan igénybe veszi a testünket, ami hosszú távon szívrohamhoz és agyvérzéshez is vezethet, valamint gyulladásokat és magas koleszterinszintet is okozhat.
Külön érdekesség, hogy a nők estében a stressz másképp hat a vérkeringésre a menstruáció előtt, illetve után. A havi vérzést megelőző időszakban a test jobban reagál a felgyorsult vérkeringésre, és jobban védi a szívet a terheléstől. A menzesz elmúltával viszont a nők elveszítik ezt a fajta „védettséget”.
Vény nélkül kapható gyógyszer
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
