Filéző

A túlfejlesztés hozta el a Balaton-parton a drágulást

A Filéző podcast eheti vendége Dobai András, a Brains egykori tagjából lett balatoni vendéglátós, a balatonfüredi Kredenc Borbisztró tulajdonosa, aki mesélt többek közt a szebb napokat látott balatoni szezonról, térséget elárasztó befektetésdömpingről, és arról, miért kéne a Michelin-csillag helyett inkább az értékteremtésre gyúrni.

A befektetésdömping többet árt, mint használ

A fenntartható turizmusban hiszek, hogy ízlésesen csináljuk mindezt. Azt gondolom, hogy a Balaton-parton ezek a befektetések az ízlésesség határát már túllépték. (…) A túlfejlesztés hozta el a drágulást. Megjelentek a budapesti, a nagyvárosi kozmopolita igényeknek megfelelő lakóparkok és társaik. Ezzel a fellendüléssel együtt jöttek meg a szép, új gondolkozású éttermek, amik ugyan sokat használtak, az ingatlanpiac elszaladása viszont szerintem többet ártott, mint használt.

Nem szabad csak a turistákra alapozni

Ha a balatoni vállalkozó tényleg szeretne négy évszakban dolgozni, akkor nem csak a turistaigényeket kell figyelembe venni. Aki csak erre figyel, és egész évben nyitva van, az öngól, hülyeség, nem működik. Aki valamennyire a helyi igényt is próbálja kielégíteni, az nyitva tud lenni tizenkét hónapot, de abból biztos, hogy három-négy hónapon át hordja be a lóvét, hogy nyitva lehessen. Novembertől február végéig a Balatonnal nagyon nehéz mit kezdeni. Ezt szerintem ki lehet mondani.

Normális bérekkel lehet itthon tartani a munkaerőt

Ha normális bért szeretnénk fizetni dolgozóknak, hogy ne vándoroljanak el Szocsiba pirogot készíteni, vagy Londonba hamburgert sütni, akkor meg kell próbálni mindent, hogy itthon maradjanak. A béreket rendben kell tartani, a korrekt minőséget fenntartani.

Kevesebb Michelin-csillagot, több értéket

Azt szeretném, ha a vendéglátásban azok dolgoznának, akik szeretik ezt csinálni, van egy sztorijuk, van egy képük arról, mi miatt szeretnének vállalkozni, és nem azért, hogy presztízsüzleteket teremtsenek. Értem a presztízsüzleteket – a Michelin-csillag és afölött –, nyilván ha van egy menő üzletem, akkor abból csinálok egy menő státuszszimbólumot. De ez most nagyon elszaladt. Megkockáztatom, hogy lassan több Michelin-csillagos éttermünk van, mint vállalható vidéki vendéglőnk.

A covid is rásegített a pizzabizniszre

A pizzázással tök jó flow-ba kerültünk, a vásárlók is örültek neki. Még az elején nem is volt jó a pizza szerintem, még gyerekbetegségekkel küzdött. Viszont annyira szerettük, annyira akartuk, annyira nyomtuk, ráadásul a szerencsétlen vendégek sem tudtak mit csinálni – az volt a program, hogy ők is vegyvédelmibe beöltöztek, lejöttek a pizzájukért, és a padon megették. Így indult nálunk a pizzázás, a coviddal együtt. Szóval mi a járványhoz tudunk egy jó sztorit is rakni. Utána szépen fejlődtünk, rájöttünk, hogy min kell változtatni, mit hogyan csináljunk. Ami nagyon fontos: ez egy folyamatos fejlődés, mert még idénre is van mit csinálni.

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Tangó és Kes
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Kontra
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Kézivezérlés
Sorozatlövő
Határsértők
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik