A Filéző podcast vendége Szemere Katalin és Segal Viktor volt, akik közösen készítettek kekszes receptkönyvet. Vajon mik a legfontosabb konyhai eszközök, hogy kerül kolbász és zöldborsófőzelék a kekszbe, és mik voltak a féléves sütögetés legkeményebb pillanatai?
A Babilon Berlin új évadában ismét a régi fényében ragyog a sorozat: a látvány a megszokott, de szerencsére most a forgatókönyv is fel tudott nőni hozzá. Bármilyen kemény világ is volt 1931-ben Berlinben, egyszerűen jó elidőzni ebben a valóságban.
A Filéző podcastban beszélgettünk Bíró Lajossal arról, hogy élte meg éttermei bezárását, miért látja komornak a vendéglátás jövőjét, mit gondol a főzőműsorok győzteseiről, miért idegesíti, ha mindenbe belekeveredik a politika, de arról is, mikor csodálkozott rá arra, hogy üvöltözés nélkül is lehet kiváló konyhát működtetni.
Az új sorozat bátran belemegy a vidéki Magyarország rázós témáiba, mindenekelőtt a cigányok ügyébe, és olyan szövegek is elhangzanak, melyekkel a tévében nem találkozunk. A Nagy Fehér Főnök által felvázolt problémák szemléltetéséhez azonban talán nem ez a hangvétel illene a legjobban.
A Király első része alapján még bármi lehet a rendszerváltás utáni Magyarország legnépszerűbb sztárjáról szóló sorozatból.
Bár ma már sokkal nehezebb kitűnni a zajból, Taylor Swift mostanra vitathatatlanul a kor első számú szupersztárja lett. Az elmúlt két évben meglepetésprojektekkel és újra felvett régi számokkal is maga mögé utasította a mezőnyt, de most visszatért a popslágerekhez, és sikeresebb, mint valaha. De hogy jön ide a Beatles?
A Filéző podcast vendége Kun Anita, a Csíz sajtműhely alapítója, aki egy jól menő irodai karriert hagyott ott tíz éve, hogy addigi hobbijának, a sajtkészítésnek szentelhesse az életét. Azóta nemcsak itthon ért el sikereket, de nemzetközi versenyeken is nyert díjakat sajtjaival. Most elmondta, miért a félkemény sajt a sajtkészítők álma.
Irwin Shaw Gazdag ember, szegény ember című regényének sorozatverziója nemcsak világszerte, így nálunk is nagy siker volt, de divatba hozta az Amerikában addig került rövidebb sorozatokat is.
A kilétüket elrejtő filmesek dokumentálták a Mianmarban lezajlott katonai puccsot, és azt is, ami azóta történt az ázsiai országban. A Mianmari naplók az egyenetlensége dacára is rendkívül hatásosan mutatja be a brutális elnyomást.
Az Engedetlen hősök című, brit második világháborús sorozat valós eseményeket mesél el, de pillanatig nem törekszik rá, hogy el is higgyük, minden pontosan így is történt, ez pedig meglepő módon a javára válik.
Kathrine Kressmann Taylor Címzett ismeretlen című regénye a legkorábbi vádirat a nácizmus ellen: az egymással szembefordított két barát levelezése még azelőtt jelent meg, hogy Hitlerék lendületbe jöttek volna.
Elkészült az első egész estés dokumentumfilm az orosz-ukrán háborúról. A Szabadság tűz alatt nem a nagy képre, hanem az egyes emberekre koncentrál, akik próbálják tenni a dolgukat, miközben a világuk épp romba dől körülöttük.
A novemberi sorozatpremierek közül egyértelműen A korona új évadát várja a világ a leginkább, és annál nem is kell jobb PR, minthogy az akkor még walesi herceg Károly mostanra király lett. Izgalmasnak ígérkezik a Dark alkotóinak új sorozata is, világsztárokkal érkezik Az angolok című western, debütál a Manifest utolsó évada, és új évaddal jelentkezik az Elit is.
Remarque klasszikus, háborúellenes regényéből egyszer már készült egy díjnyertes film. Mi újat tud hozzáadni ehhez a Netflixen látható új filmes feldolgozás, azon túl, hogy ezúttal német alkotók készítették?
Végre magyarul is olvasható az első nyomtatott szakácskönyv, amiből kiderül, miket lakmároztak a reneszánsz udvarokban. A fordítóval, Darida Benedekkel beszélgettünk a Filéző podcastban.
Rendhagyó portréfilm készült Bródy Jánosról, melyben 34 dalon keresztül vall az életéről és az őt befolyásoló történésekről. Surányi András filmje nem klasszikus dokumentumfilm, inkább pillanatkép a 76 éves Bródyról.
A Filéző podcast vendége Juhász Emese, a velencei Groenk Deli egyik tulajdonosa volt, aki a Covid-lezárások hatására vágott bele férjével a vendéglátásba. De vajon hogy áll a Velencei-tó a Balatonhoz képest?
Angolul tankie néven emlegetik azokat az embereket, akik baloldaliként annyira gyűlölik az USA politikáját, hogy szükségszerűen jónak látnak mindenkit, aki Amerikával szemben áll – így Vlagyimir Putyint is. De vajon lehet-e tankie-zni Orbán Viktort?
Pedig az élő X-Faktor első adásában mindjárt kiestek négyen a tizenkettőből.
A taxisblokád tükrében mutatja be Antall József egykori miniszterelnök életét Tősér Ádám filmje. Lehet-e jó 2022-ben is egy régivágású történelmi film? Elvárható-e bárminemű tárgyilagosság a jelenlegi kultúrpolitikától, ha mondjuk az SZDSZ-ről van szó? Egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy mennyire hű a valósághoz a Blokád? Kritika.
Franciaország kétezer ukrán katonának tart továbbképzést – jelentette be Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a Le Parisien című napilapban vasárnap megjelent interjúban.
Nagyszabású sorozat készült Lengyelország történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájáról. Az 1997-es áradásról szóló Árvíz még a forgatókönyv hibái ellenére is bátran ajánlható bárkinek, de még jobb lehetne, ha a Netflix nem tartaná ilyen kevésre a saját nézőit.
Nem könnyű egy vesztes háborút győzelmek sorozataként eladni, de ahogy ma az orosz, úgy a II. világháború idején a német és a vele szövetséges magyar hivatalos sajtó is megbirkózott a feladattal. Végigkövettük a várva várt német csodafegyver karrierjét a korabeli magyar sajtóban.
A Nem hagytak nyomokat a kommunista Lengyelország egyik legmegrázóbb ügyét beszéli el: Grzegorz Przemyk meggyilkolása hűen bemutatja, hogy működött a nyolcvanas évek lengyel diktatúrája.
