2020 és 2021 után a tudományos világot idén már nem annyira a koronavírus határozta meg. Amennyiben röviden össze akarjuk foglalni: 2022 a NASA éve volt, de természetesen az űrkutatáson kívül is zajlottak érdekes történések.
Példátlan kitörés
Noha maga az esemény az év legelején, januárban történt, mégis egész évben témát szolgáltatott a geológiai és egyéb kutatások számára – és bizonyos, hogy az elkövetkező években is sokat fogják vizsgálni. A Hunga Tonga–Hunga Haʻapai víz alatti tűzhányó aktivitása tavaly december végén kezdett el fokozódni, majd január 15-én bekövetkezett a hatalmas kitörés.
A katasztrófa következtében óriási szökőár jelentkezett, amely nemcsak Tongát, hanem jóval távolabbi vidékeket is elért – Peruban még olajkatasztrófát is előidézett. A keletkező cunami elképesztő erejű volt, a tűzhányó robbanásának energiáját pedig jól szemlélteti, hogy a lökéshullámot még Magyarországon is detektálták.
A szakértők rögtön a kitörés után sejtették, hogy példátlan eseménnyel állnak szemben. Utóbb kiderült, hogy minden idők egyik legnagyobb dokumentált kitöréséről volt szó, vulkáni anyag pedig még nem jutott ennyire magasra.
A katasztrófa a vulkanológusok mellett más területek kutatóit is foglalkoztatta. A kitörés légköri, éghajlati, sőt biológiai vizsgálatokat is beindított.
Sertésszívet ültettek be
A Covid-19 2022-ben is alapjaiban határozta meg az egészségügy és az orvostudomány világát, de persze egyéb említésre méltó események is történtek a gyógyászatban. Idén például több kísérleti transzplantációt is végrehajtottak, igaz, az egyik ígéretesnek tűnő beavatkozás végül kudarcba fulladt.
Év elején bejárta a világsajtót a hír, hogy először ültettek be élő emberbe genetikailag módosított sertésszívet. Az operáció utolsó esélyként jött számításba, egyéb módon már nem tudtak volna segíteni a szívbeteg férfinek.
A transzplantációra mérföldkőként tekintettek, a szakértők abban bíztak, hogy a technológiával, állati donorok felhasználásával a későbbiekben megoldást kínálhatnak a szervhiányra. Két hónappal a műtét után ugyanakkor a páciens életét vesztette.
Egyelőre nem biztos, hogy mi okozta a halálesetet, az azonban utóbb kiderült, hogy a beültetett szív fertőzött volt. Az eset ellenére a kutatók bíznak benne, hogy az állati szervek genetikai módosítása a későbbiekben komoly segítséget jelenthet az egészségügy számára.
Új korszak az űrkutatásban
A James Webb űrtávcsövet (JWST) hosszú csúszás után tavaly év végén bocsátották fel, lényegi működését viszont csak 2022-ben kezdte meg. A Hubble utódjaként emlegetett űreszköz hamar igazolta, hogy helyesek a szakértők várakozásai: a minden korábbinál érzékenyebb JWST új korszakot hoz az űrkutatásban.
A teleszkóp első felvételét már tavasszal közzé tették, majd júliusban lerántották a leplet az űreszköz első tudományos képéről is. Azóta a JWST több szemkápráztató fotót készített, és nemcsak távoli objektumokat, hanem a Naprendszerünkben található égitesteket is megörökített.
Eközben már komoly tudományos felfedezések is születtek az adatainak köszönhetően, a James Webb segítségével például sikerült megtalálni az eddigi legtávolabbi galaxist.
Az űrtávcső a Naprendszeren belüli égitestek vizsgálata mellett többek között az exobolygók és a galaxisevolúció vizsgálatát is támogatni fogja.
Megtalálták a rég elveszett hajót
A régészek sem tétlenkedtek idén, magyar szempontból mindenképp érdekes a székesfehérvári osszárium maradványainak elemzése. Nemzetközi szinten azonban az év legnagyobb régészeti felfedezésének talán az Endurance régóta keresett roncsának megtalálása tekinthető.
Sir Ernest Shackleton sarkkutató 1914 augusztusában azért kelt útra csapatával, hogy elsőként keljenek át az Antarktisz szárazföldjén. Az expedíció hajója, az Endurance 1915 januárjában esett a jég fogságába a Weddell-tengeren, novemberben pedig össze is roppant, majd elmerült.
A legénység végül gyalog és csónakokon menekült, a csapat egy részének pedig sikerült segítséget hívnia. Bár az expedíció tagjai hónapokig szenvedtek a sarkvidéken, végül senki sem vesztette életét.
Az Endurance a sarkkutatás hőskorának egyik legfontosabb relikviájává, egyben a világ egyik legkeresettebb roncsává vált. Végül 2022 márciusában, Shackleton temetésének 100. évfordulóján bukkantak a maradványokra mintegy 3 kilométeres mélységben. A nemzetközi Antarktisz-egyezmény értelmében a lelőhely műemléknek számít, és tilos megzavarni.
Pokoli nyár
Bár nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a 2022-es nyár pokoli hőségét és szárazságát a globális felmelegedés okozta, a téma napi rendszerességgel felmerült a szélsőséges időszakban. Hogy lesz még hűvösebb nyarunk, az szinte biztos, hiszen az éghajlati átalakulás nem egyszerű felmelegedés, ennél jóval komplexebb folyamat. Az azonban egyértelmű, hogy a klímaváltozás korában egyre kiszámíthatatlanabb lesz az időjárás – a kánikulák és aszályok mellett a szélsőséges esőzések és más események is fokozódó veszélyt jelentenek.
A 2022-es nyár az egész északi féltekén különösen száraz és forró volt. Az olaszországi Pó szinte teljesen visszahúzódott, Spanyolországban először adtak nevet egy hőhullámnak, az Egyesült Királyságban példátlan meleget mértek, de Kínában és az Egyesült Államokban is kritikus volt a helyzet. A hőhullámban a becslések alapján mintegy 15 ezer európai vesztette életét.
A szélsőséges időjárás Magyarországot is sanyargatta: az aszály az Alföldön kifejezetten aggasztó volt, és a forróság is vissza-visszatért. A hasonló szélsőségek miatt egyre többen szembesülnek azzal, hogy a globális felmelegedés hazánkat sem kíméli.
Az idei nyár valószínűleg sokakat rádöbbentett arra, hogy a klímaváltozás hatásai elől nem lehet elbújni. Kérdés, hogy az emberiség mikor tesz végre érdemi lépéseket azért, hogy mérsékelje az átalakulásokat.
Eltérítettünk egy aszteroidát
A NASA 2022-ben példátlan küldetést hajtott végre a Double Asteroid Redirection Test (DART) révén. Az amerikai űrhivatal a misszióval megvalósította az emberiség első bolygóvédelmi tesztjét.
A DART feladata az volt, hogy becsapódva módosítsa egy kisbolygó holdacskájának pályáját. A mintegy 160 méter széles Dimorphos nagyobb társa, a 780 méter átmérőjű Didymos körül kering. A két objektum nem jelent fenyegetést a Földre, a kísérlettel ugyanakkor a NASA kipróbálhatta, hogy képes-e befolyásolni egy, potenciálisan a bolygónk felé tartó aszteroidát.
A DART tavaly novemberben indult és 2022 szeptemberének végén csapódott be a Dimorphosba. Már az első megfigyelések is sikerre utaltak, később pedig bebizonyosodott, hogy az űrszonda elérte a célját.
A technológiának természetesen még sokat kell fejlődnie, a küldetés eredményei azonban mindenképpen biztatók. Úgy tűnik, egyre közelebb kerül az emberiség ahhoz, hogy képes legyen kivédeni a veszélyes objektumokat.
Győzelem a paleontológusoknak
2022-ben őslénytani területen sem volt hiány fontos eredményekben, mégis sok paleontológus számára az idei év nem egy felfedezés, hanem egy kisebb botrány miatt maradhat emlékezetes. Az eset egy Shen nevű dinoszaurusz-csontvázhoz köthető.
A Christie’s Hong Kong aukciósház szeptemberben jelentette be, hogy a rendkívül jó állapotú, Amerikából származó maradványokat Ázsiában fogják értékesíteni november végén. A Christie’s úgy számolt, hogy a Tyrannosaurus rexért mintegy 25 millió dollárt fizethetnek.
A hasonló árverések a kutatók körében rendszeresen felháborodást keltenek. A tudományos intézmények anyagi szempontból egyszerűen képtelenek felvenni a versenyt a milliárdos gyűjtőkkel, amikor pedig egy példány bekerül egy magánygyűjteménybe, gyakran ellehetetlenül a későbbi vizsgálata. Ez szakmai szempontból óriási veszteséget jelent.
Utóbb aztán kiderült, hogy Shen csontvázát nagy valószínűséggel öntvényekkel pótolták ki. A Christie’s végül el is állt az aukciótól, a jelenlegi tulajdonos pedig úgy döntött, kölcsönadja a leletet egy múzeumnak.
Az eladás meghiúsulása önmagában apró siker a kutatóknak, a komolyabb sajtóvisszhang viszont annál fontosabb. A paleontológusok abban bízhatnak, hogy a hasonló esetek rávilágítanak a tudományterület egyik régi problémájára, a magángyűjtés szabályozásának szükségességére.
Ők kaptak az idén Nobel-díjat
A hagyományoknak megfelelően idén is három tudományos kategóriában, fiziológiai és orvostudományi, fizikai, valamint kémiai területen osztották ki a legrangosabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. A tavalyihoz hasonlóan az orvostudományi és a kémiai kategória kapcsán is felmerült a várományosok között Karikó Katalin neve, ám 2022-ben sem kapott kitüntetést a magyar szakértő.
Az orvostudományi győztes a svéd Svante Pääbo lett, aki a kihalt homininák genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatban ért el forradalmi eredményeket. A genetikusnak sikerült szekvenálnia egy neandervölgyi genomját, emellett egy korábban ismeretlen, ősi rokonunkat, a gyenyiszovai embert is leírta. A szakértő azt is bizonyította, hogy a kihalt embercsoportok géneket adtak át fajunknak, ezen genetikai örökség pedig máig hat ránk.
A fizikai területen a francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger nyerték el az elismerést. A kutatók fotonösszefonódással kapcsolatos kísérleteket folytattak, megsértve az úgynevezett Bell-egyenlőtlenségeket, és úttörő munkát végezve a kvantuminformáció-tudomány területén. A szakértők kísérleti eszközök fejlesztésével alapozták meg a kvantumtechnológia új korszakát.
Végezetül a kémiai Nobel-díjat idén az amerikai Carolyn R. Bertozzinak, a dán Morten Meldalnak és a szintén amerikai K. Barry Sharplessnek ítélték oda. A trió a klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért kapta meg a kitüntetést, felfedezéseiknek köszönhetően ma többek között célzottabb rákterápiákat lehet alkalmazni.
Elindult az Artemis
A NASA-nak az év végén is sikerült jelentőst tudományos sikert elérnie. Az Artemis-1-et eredetileg augusztusban indították volna el, végül több halasztás után novemberben kelt útra.
Az Orion kapszulát a Space Launch System (SLS) rakétarendszerrel bocsátották fel, a későbbiekben mindkét űreszköz kulcsfeladatokat kap majd a NASA-nál. Az Orionon nem utaztak emberek, a misszióval csupán tesztelték a legénység szállítására alkalmas űrhajót. A kapszula megdöntött egy rekordot, megkerülte a Holdat – 50 éve nem járt űrhajó ennyire közel az égitesthez – majd december 11-én visszatért a Földre.
Az Artemis-1 teljes sikernek tekinthető, a következő küldetésben, a 2024-es Artemis-2-ben már emberek is részt vesznek majd. A program célja az, hogy az Egyesült Államok ismét embereket juttasson a Holdra.
A későbbi tervek között szerepel, hogy állandó emberi jelenlétet biztosítsanak a Holdon, az objektumról kiindulva pedig a Marsot is meghódítsák.
Egy lépéssel közelebb a végtelen energia
Az év utolsó tudományos áttörése az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumhoz köthető. Az intézmény fizikusainak lézer segítségével sikerült olyan magfúziót létrehozniuk, amelynek pozitív lett az energiamérlege.
A magfúzió egy olyan magreakció, amelynek során két atommag egyesül, ennek következtében pedig óriási energiamennyiség szabadul fel. Ez a folyamat zajlik a csillagokban, de a hidrogénbombák is magfúzióval működnek.
A szakértők az 1950-es évek óta kutatják, hogy ezen reakciót felhasználva miként alakíthatnának ki biztonságos, olcsó, stabil és szinte végtelen energiaforrást. Az elmúlt években világszerte több csoportnak is sikerült ígéretes eredményeket elérnie, a kísérletekben azonban egészen mostanáig még több volt a felhasznált, mint a kinyert energia.
A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban egyelőre csak nagyon kis energiát tudtak előállítani, az eljárás ráadásul költséges és nehezen megvalósítható. Mindez azt jelenti, hogy rengeteg további kutatásra és fejlesztésre lesz szükség, igaz, a kísérlet így is fontos mérföldkő a fenntarthatóbb, olcsóbb energia felé vezető úton.
