Hiába ígérte meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, tucatnál több magyar fiatal állítja, hogy nem kaptak segítséget a tárcától, miután Szerbia még novemberben – több esetben megalázó körülmények között – megtagadta, hogy az ország területére lépjenek.
Az összesen 16 magyar fiatal a tavaly novemberi újvidéki tragédiára szeretett volna megemlékezni, ám a szerb határőrök megtagadták a belépésüket, majd a hatóságok – állításuk szerint – adminisztratív eszközökkel megakadályozták őket abban, hogy jogorvoslattal éljenek a határozatok ellen. A fiatalok most az sem tudják, hogy mi alapozta meg a beutazási tilalmukat, és azt sem, hogy az meddig lesz érvényben.
A belépés megtagadásáról szóló, a 24.hu által látott papírokon az áll, hogy a külföldiek Szerbiába való belépésének és ott tartózkodásának biztonsági kockázatértékelése negatív volt. Azt azonban, hogy miért, a szerb hatóság a határozatban indoklásként nem közölte, így a magyar fiatalok nem tudják, hogy miféle kockázatot is jelentenének Szerbiára nézve, ha az ország területére lépnek.
Sorozatban szedtek le minket a határon, tehát előre tudták, hogy jövünk. Volt, aki az éjszaka közepén, hajnali 4-kor Flixbusszal érkezett a határra, és úgy szedték le a 60 fős buszról azt a két embert, aki velünk volt
– mondta lapunknak a kiutasított fiatalok egyike, Kolonics Benedek.
Előre tudhatták a szerb hatóságok, hogy kit kell megállítani
Voltak, akik kisbusszal csoportosan, mások önállóan, kocsival érkeztek. Elmondása szerint azonban csak olyanok jutottak át közülük a szerb határon, akik korábban még nem voltak Szerbiában, vagy semmilyen kapcsolatuk nem volt a szerb diákmozgalommal. Azokról azonban, akik „valamilyen szinten” érintettek voltak a szervezésben, a szerb hatóságok tudták, hogy jönnek, és megakadályozták a belépésüket.
A két lány a belépést elutasító határozat ellen fellebbezést is benyújtott, ez azonban nem volt egyszerű, sem teljesen sikeres, mivel a szerb hatóságok lényegében megakadályozták, hogy a fellebbezéshez szükséges illetéket átutalják.
A történtek után közvetlenül a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte, hogy „sem a szabadkai főkonzulátusunkra, sem a belgrádi nagykövetségünkre, illetve a Külügyminisztériumhoz sem érkezett semmilyen panaszbejelentés magyar állampolgárok részéről”, és a szerb hatóságok sem tettek bejelentést. Megígérték ugyanakkor, hogy ha bejelentés érkezik bármelyik fél részéről, akkor megteszik „a szükséges lépéseket”.
A magyar fiatalok azonban valamivel később hiába fordultak a külügyhöz. A Szerbiába való belépésük megtagadása után hivatalosan arra kérték a tárcát, hogy
- vizsgálja ki a kiutasítás körülményeit,
- kérjen tájékoztatást a szerb féltől a beutazási tilalom időtartamáról,
- és nyújtson támogatást a fellebbezési eljárásban.
Válaszukban Szijjártóék ezek után közölték velük, hogy a 8 napos fellebbezési határidőt elmulasztották, ezért nem tudnak segíteni. A két, fehérneműre vetkőztetett lány azonban időben benyújtotta a jogorvoslati kérelmet. Ezek közül az egyiket a szerb hatóságok arra hivatkozva utasították el, hogy a kérelmező nem fizette be a fellebbezési illetéket (ez nagyjából 55 ezer forint). A másik fellebbezésre Kolonics Benedek szerint a mai napig nem érkezett válasz.
A fiatalok szerint a tárca elutasító válasza, amelyben az elmulasztott határidőre hivatkozva zárkózott el a segítségnyújtástól, tényszerűen hamis állítást tartalmaz: a határidőt a fellebbezők nem mulasztották el – csak a külügy válasza nem érkezett meg addig. Vagyis lényegében nem segítettek nekik, hogy a határidőn belül éljenek a jogorvoslati lehetőségükkel.
Elkelt volna a külügy segítsége a magyaroknak
A kiutasított fiatalokat a Szerb Nagykövetségen arról tájékoztatták ugyanis, hogy a fellebbezési díjat nem lehet a nagykövetségen Magyarországról befizetni, kizárólag Szerbiában. Mivel azonban Szerbia területére nem léphetnek be, Szerbiában nem tudják befizetni a jogorvoslathoz szükséges díjat. A belépés megtagadásról szóló szerb határozatokon ugyanakkor az illetékfizetéshez kijelölt bankszámlaszámhoz nem adták meg sem a bank nevét, sem a SWIFT-kódot, így pedig a fellebbezni kívánó fiatalok nem tudtak nemzetközi átutalással fizetni. Segítséget azonban ebben az ügyben hiába kértek a magyar külügytől és a szerbiai magyar ombudsmantól.
A magyar fiatalok sérelmezik azt is, hogy az EU-s tagországok közül egyedül Magyarország nem írta alá az újvidéki tragédiára emlékező közleményt, és szeretnék megtudni, hogy miért.
Egy hónap elteltével újra Szijjártóék minisztériumához fordultak. Kérik,
- hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos diplomáciai úton emeljen panaszt a szerb hatóságoknál azon gyakorlat miatt, mely ténylegesen megakadályozza a magyar állampolgárokat abban, hogy éljenek a törvényben biztosított jogaikkal.
- A kiutasítási határozatok indoklásának és a beutazási tilalom időtartamának tisztázását a szerb féltől.
- A fellépést a magyar állampolgárok jogorvoslati jogának rendszerszintű csorbítása ellen, különös tekintettel a fellebbezési díj befizetésének akadályaira.
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium eljárásának felülvizsgálatát, különös tekintettel az általuk közölt valótlan indokra a határidő elmulasztásával kapcsolatban.
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesics építésügyi miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A vasútállomás előtetője tavaly november elsején ezt követően leszakadt, 16 ember halálát okozva. Az ügy kivizsgálását, a felelősök megbüntetését előbb a helyi és belgrádi diákok követelték, majd az elmúlt évtizedek legnagyobb diákmozgalma bontakozott ki belőle. A tragédia egy éve tartó társadalmi-politikai válsághoz vezetett Szerbiában. November elején a egyéves évfordulójára emlékezve több tízezren mentek el Újvidékre.
Az ügyben kérdéseinkkel megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot valamint a szerb külügyminisztériumot. Amint válaszolnak, közöljük.
