Egy krokodil megölt egy embert, mire a feldühödött falusiak megrohamozták a közeli krokodilfarmot, és botokkal, lapátokkal és késekkel lemészárolták az ott tartott összes hüllőt.
Ócska, szétesett kempingszékről van szó, de nyugodtan mondhatjuk rá azt is, szemét. Most a világ legritkább tengeri teknőse az áldozat, és biztosra vehetjük: lassú kínhalált halt.
Szopós borja mellől lőtték ki orvvadászok a 20 éves orrszarvút azért, hogy kevesebb mint egy centiméteres tülkét megszerezzék. A kicsi legalább már jó kezekben van.
A koalákról egészen sok mindent el lehet mondani,de hogy talpraesettek lennének, az már csaknem rágalommal ér fel. Kilátástalan helyzetükért az emberi tevékenység felel, ezért nem kérdéses, hogy mindent igyekszünk megtenni értük.
A természet törvényei értelmében nincs jó és rossz, de mivel a macskát is ember tartja, a költőodút is ember helyezi ki, valahol csak a mi felelősségünk.
Meg kell tanulni együtt élni visszatérő nagyragadozóinkkal: itt a helyük, nagyon hasznosak. Első lépésként ne kényszerítsük őket pánikszerű menekülésre egy szelfi kedvéért.
A természet mindig is változott, és sosem lesz már olyan, mint gyerekkorunkban, vagy nagyapáink idején. A jó hír, hogy vannak nyertesei is az emberi jelenlétnek. Interjú Chris D. Thomasszal, az optimista ökológussal.
A szakértő szerint egy-két példánynál többről lehet szó, táplálékkeresés közben bármerre elkószálhatnak. Télig szinte biztosan maradnak, félni nem kell tőlük.
Szörnyű kínok közt pusztult el egy légypapírba ragadt denevér, fotónk van róla. Az eset nem egyedi, madarak is rendre áldozatul esnek a felelőtlenül kilógatott ragasztószalagoknak.
Az atomkatasztrófák, a genetikai sokféleség csökkenése, a táplálkozás megváltozása és a kémiai környezetszennyezés mind súlyos hatással vannak az állatokra.