természetvédelem

Dunavirágok milliárdjai lepték el az elmúlt éjszakákon a folyó hazai szakaszát, „felnőtt” életük egyetlen szerelmes éjszakából állt. Sokukat viszont idejekorán elpusztítanak a lámpák és az aszfaltutak – a rovarok visszatérése hazánkba mégis valódi örömhír.

1978-ban hatalmas fajmentő akció kezdődött a szigeten.

Kiderült, hogy az állatok kifejezetten irtóznak az erős mágnesektől.

Hiába gyanúsak a kormánynak, boldogok. A lista rossz, de a társaság jó.

Úgy tűnik, hogy a vállalat rossz bálnát ölt meg.

A bojtosúszójú halak több száz millió éven át elzártan fejlődhettek.

Lesújtó, hogy mennyi maradt az óceáni vadonból.

A Dunát ábrázolja, és csak egy napig lesz majd látható.

Az amerikai kormány nagyon szeretné, ha az idei Burning Man után már nem maradnának emberi ürülékek a nevadai sivatagban.

Egy krokodil megölt egy embert, mire a feldühödött falusiak megrohamozták a közeli krokodilfarmot, és botokkal, lapátokkal és késekkel lemészárolták az ott tartott összes hüllőt.

Ócska, szétesett kempingszékről van szó, de nyugodtan mondhatjuk rá azt is, szemét. Most a világ legritkább tengeri teknőse az áldozat, és biztosra vehetjük: lassú kínhalált halt.

És még ez is csak becslés, nagyjából ennyi amúri leopárd élhet még vadon, a fejedelmi macskát pont most pusztítjuk ki.

Szopós borja mellől lőtték ki orvvadászok a 20 éves orrszarvút azért, hogy kevesebb mint egy centiméteres tülkét megszerezzék. A kicsi legalább már jó kezekben van.

A koalákról egészen sok mindent el lehet mondani,de hogy talpraesettek lennének, az már csaknem rágalommal ér fel. Kilátástalan helyzetükért az emberi tevékenység felel, ezért nem kérdéses, hogy mindent igyekszünk megtenni értük.

A természet törvényei értelmében nincs jó és rossz, de mivel a macskát is ember tartja, a költőodút is ember helyezi ki, valahol csak a mi felelősségünk.

Már csak 400 egyed képviseli az alfajt.

Percenként 40 futballpályányi fás terület veszett el.

Három év után ismét barázdásbálnát öltek Izland vizeiben.

A szennyezés igen súlyos hatással van a halakra.

A Bükki Nemzeti Parkban háromról tudnak, de több is lehet. Kérik, a katasztrófaturisták ne hergeljék őket!

Meg kell tanulni együtt élni visszatérő nagyragadozóinkkal: itt a helyük, nagyon hasznosak. Első lépésként ne kényszerítsük őket pánikszerű menekülésre egy szelfi kedvéért.

A természet mindig is változott, és sosem lesz már olyan, mint gyerekkorunkban, vagy nagyapáink idején. A jó hír, hogy vannak nyertesei is az emberi jelenlétnek. Interjú Chris D. Thomasszal, az optimista ökológussal.

A szakértő szerint egy-két példánynál többről lehet szó, táplálékkeresés közben bármerre elkószálhatnak. Télig szinte biztosan maradnak, félni nem kell tőlük.

Szörnyű kínok közt pusztult el egy légypapírba ragadt denevér, fotónk van róla. Az eset nem egyedi, madarak is rendre áldozatul esnek a felelőtlenül kilógatott ragasztószalagoknak.