természetvédelem

Többé nem kell állatokat kínoznunk ahhoz, hogy rájöjjünk, mely szerek ártalmasak az emberre.

Dunavirágok milliárdjai lepték el az elmúlt éjszakákon a folyó hazai szakaszát, „felnőtt” életük egyetlen szerelmes éjszakából állt. Sokukat viszont idejekorán elpusztítanak a lámpák és az aszfaltutak – a rovarok visszatérése hazánkba mégis valódi örömhír.

1978-ban hatalmas fajmentő akció kezdődött a szigeten.

Kiderült, hogy az állatok kifejezetten irtóznak az erős mágnesektől.

Hiába gyanúsak a kormánynak, boldogok. A lista rossz, de a társaság jó.

Úgy tűnik, hogy a vállalat rossz bálnát ölt meg.

A bojtosúszójú halak több száz millió éven át elzártan fejlődhettek.

Lesújtó, hogy mennyi maradt az óceáni vadonból.

A Dunát ábrázolja, és csak egy napig lesz majd látható.

Az amerikai kormány nagyon szeretné, ha az idei Burning Man után már nem maradnának emberi ürülékek a nevadai sivatagban.

Egy krokodil megölt egy embert, mire a feldühödött falusiak megrohamozták a közeli krokodilfarmot, és botokkal, lapátokkal és késekkel lemészárolták az ott tartott összes hüllőt.

Ócska, szétesett kempingszékről van szó, de nyugodtan mondhatjuk rá azt is, szemét. Most a világ legritkább tengeri teknőse az áldozat, és biztosra vehetjük: lassú kínhalált halt.

És még ez is csak becslés, nagyjából ennyi amúri leopárd élhet még vadon, a fejedelmi macskát pont most pusztítjuk ki.

Szopós borja mellől lőtték ki orvvadászok a 20 éves orrszarvút azért, hogy kevesebb mint egy centiméteres tülkét megszerezzék. A kicsi legalább már jó kezekben van.

A koalákról egészen sok mindent el lehet mondani,de hogy talpraesettek lennének, az már csaknem rágalommal ér fel. Kilátástalan helyzetükért az emberi tevékenység felel, ezért nem kérdéses, hogy mindent igyekszünk megtenni értük.

A természet törvényei értelmében nincs jó és rossz, de mivel a macskát is ember tartja, a költőodút is ember helyezi ki, valahol csak a mi felelősségünk.

Már csak 400 egyed képviseli az alfajt.

Percenként 40 futballpályányi fás terület veszett el.

Három év után ismét barázdásbálnát öltek Izland vizeiben.

A szennyezés igen súlyos hatással van a halakra.

A Bükki Nemzeti Parkban háromról tudnak, de több is lehet. Kérik, a katasztrófaturisták ne hergeljék őket!

Meg kell tanulni együtt élni visszatérő nagyragadozóinkkal: itt a helyük, nagyon hasznosak. Első lépésként ne kényszerítsük őket pánikszerű menekülésre egy szelfi kedvéért.

A természet mindig is változott, és sosem lesz már olyan, mint gyerekkorunkban, vagy nagyapáink idején. A jó hír, hogy vannak nyertesei is az emberi jelenlétnek. Interjú Chris D. Thomasszal, az optimista ökológussal.

A szakértő szerint egy-két példánynál többről lehet szó, táplálékkeresés közben bármerre elkószálhatnak. Télig szinte biztosan maradnak, félni nem kell tőlük.