Tudomány zöldövezet
A Pilot whale with a number cut into its cheek lies on the quay in Jatnavegur near Vagar on the Faroe Islands on August 22, 2018. 
In the Faroe Islands it is legal and a tradition to catch pilot whales. If a bunch of whales are observed close to the coast, it is driven into one of the 23 approved whale bays. Here the whole flock is killed with knives. When the whales are lifted up on the quay, they are slaughtered. The catch is divided according to an intricate, traditional distribution system between the participants in the hunt and the local residents of the whale bay and people from the local area. Pilot whaling is subject to Faroese legislation, which sets the framework for the catching, killing methods and permitted equipment. The average annual catch is about 900 pilot whales, which corresponds to approximately 500 tons of whale meat and blubber. It accounts for about 30 percent of total local meat production in the Faroe Islands.  / AFP PHOTO / Ritzau Scanpix / Mads Claus Rasmussen / Denmark OUT

Hatalmas vérfürdőtől kell megóvni tengereinket

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 09. 13. 20:28

Japán idén is nagy erővel fut neki a bálnavadászati tilalom eltörlésének, kvóta nélküli mészárlást szeretne. Így is vörösek óceánjaink az áltudományos öldökléstől, a szerencsétlenül járt állatok haláltusája hosszú és kegyetlen.
Korábban a témában:

Az idén Brazíliában tartja éves ülését a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), amely nevével ellentétben mára már épp a tengeri emlősök védelméért tevékenykedik. A testületben a világ majd’ minden országa helyet foglal és tények, érvek, lelkiismeret, lobbiérdekek mentén vív kemény csatákat évről-évre. A tét – sarkítva – most is ugyanaz: a bálnák túlélése vagy kipusztítása Földünkről.

A bálnavadászatért legagresszívabban küzdő Japán ismét a vadászat és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmének legalizálását, illetve a döntési mechanizmus megváltoztatását javasolta. Mindkettő ijesztő következményekkel járhat azok számára, akik aggódnak ezekért az óriásokért, vagy „csak” irtóznak a felesleges és kegyetlen öldökléstől.

A háttérről dr. Rodics Katalin kutatóbiológust, egyetemi docenst, a Greenpeace Magyarország munkatársát kérdeztük. A szakember évtizedekig meghatározó posztokat töltött be az államigazgatásban, eközben több mint 20 évig képviselte a magyar kormányok – a kereskedelmi célú vadászatot következetesen ellenző – álláspontját nemzetközi színtereken.

Az utolsó pillanatban visszakoztak

Érdemes azzal kezdeni, hogy az IWC-t 1942-ben olyan országok alapították, amelyek iparszerűen űzték a bálnavadászatot, mint akkoriban például még Oroszország és az Egyesült Államok is. Ekkor ismerték fel, a túlzott vadászat miatt az úgynevezett nagy bálnák – ez nem rendszertani fogalom, hanem a méretüknél fogva a vadászat célpontjává váló ceteket jelenti – száma drasztikusan megfogyatkozott.

Vadgazdálkodásként tekintettek a kérdésre, kvóták bevezetésével, önkorlátozással igyekeztek fenntarthatóbbá tenni a vadászatot. Sokáig tartott, míg ennek kudarca világossá vált, de 1986-ban felismerték ezt és az egyezmény tagállamai a bálnák kereskedelmi célú vadászatának teljes tilalmát fogadták el

– mondja a 24.hu-nak Rodics Katalin.

Ma ott tartunk, hogy a tilalom több mint 30 éve érvényben van, az egyezményhez bármely ország csatlakozhat, helyet és szavazati jogot kaphat, és a nemzetközi szinten kötelező döntésekhez kétharmados támogatás kell. Itt érthető meg a bálnavadász országok stratégiája – Japán mellett főként Norvégiáról, Izlandról és Grönland képviseletében Dániáról van szó.

A bálnák legyilkolása kifejezetten kegyetlen, sok szenvedéssel, lassú halállal jár az állat számára:

Ilyenkor neki kell esni?

Jelenleg a „nagybálnák” között legkisebb testű csukabálnák vadászati és kereskedelmi tilalmát szeretnék feloldatni arra hivatkozva, hogy a faj egyedszáma stabil, sőt annyira elszaporodott, ami már az ökoszisztémát veszélyezteti.

Ezt japán kutatásokon túl semmi nem támasztja alá, sőt nemzetközi felmérések egyenesen cáfolják, de a szakember szerint ha így lenne sem indokolná a faj vadászatát. Ma már pontosan tudjuk, milyen pusztítást okoz az emberi tevékenység a cetek világában kezdve a hajók, tengeralattjárók hanghatásától a toxikus anyagokon keresztül a klímaváltozás hatásáig, már csak ezért sem kell az újabb rombolás. És egyébként is:

Ha egy faj egyedszámát sikerül a fennmaradásához szükséges szinten stabilizálni, az még nem jelenti azt, hogy gyorsan neki kell esni és a ismét a kihalás szélére taszítani

– fogalmazza meg általános érvénnyel Rodics Katalin.

Hagyomány? Hagyjuk már!

Japán elképesztő pénzt és energiát öl a témába, jogos a miért kérdése, főként, hogy a sokszor hivatkozott „hagyományőrzést” nehéz komolyan venni. Az évszázadok során rendszeresen ejtettek el néhány bálnát, de a lakosságot csak a II. világháború után Amerika szoktatta rá a bálnahúsra. A gyerekek alultápláltságát orvosolandó heti egy alkalommal bálnahúst kellett felszolgálni az iskolákban, amit nyilvánvalóan az Egyesült Államoktól kellett megvásárolni.

Gazdasági oldalról is zsákutcába jutunk, az IWC épp most készül elfogadni az úgynevezett Florianópoliszi Deklarációt – ebben a brazil városban üléseznek 2018-ban –, amely átfogó kutatások alapján mondaná ki:

a bálnavadászat kereskedelmileg indokolatlan, nemzetközi szinten nincs kereslet bálnahúsra, illetve cetekből készült termékekre.

Fishermen slaughter a 10m-long bottlenose whale at the Wada port in Minami-bousou city in Chiba prefecture, east of Tokyo 21 June 2006 as the embargo of coastal whaling lifted 20 June. Wada does not take part in "research" catches but instead is one of four Japanese towns that openly kill whales for commercial sale -- a practice allowed as the species they target are not protected by the IWC.      AFP PHOTO/YOSHIKAZU TSUNO / AFP PHOTO
Japán halászok egy 10 méteres palackos bálnát dolgoznak fel Wada kikötőjében Chiba prefektúrában
Fotó: Yoshikazu Tsuno / AFP

A belső piac kielégítésére jelenleg is nyitva áll egy kiskapu, úgynevezett tudományos céllal el lehet ejteni néhány faj egyedeit. Ennek köszönhetően évente több ezer állatot mészárolnak le, hogy miután megvizsgálták gyomortartalmukat, mehessenek adott ország éttermeibe, bevásárlóközpontjaiba. Itt írtunk erről bővebben:

Brutális, értelmetlen mészárlás folyik a tengereken
Érdekes, hogy a világ egyik leggazdagabb országa, a legfejlettebbek közé tartozó demokráciája miért akarja kipusztítani a legnagyobb emlősöket.

Valójában senki nem érti Japánt, mint említettük, a legagresszívabban fellépő bálnavadászország konokságát. A szakértő szerint talán „magasabb érdek” húzódhat a háttérben, jelesül hogy a szigetország flottája mindenhol jelen legyen a világ óceánjain.

Pénz beszél…

A bálnavadász és bálnavédő országok között tényleg kőkemény csaták zajlanak minden színtéren. Ausztrália például a gyakorlatban is minden eszközzel próbál keresztbe tenni az Antarktisz környékén kóválygó bálnavadászoknak, de a másik oldalt sem kell félteni, sőt.

Brazília déli partjai mentén, de már nemzetközi vizeken van egy övezetet, ahol évente több faj egyedei gyűlnek össze párzásra. Ezért Brazília ezt védetté szeretné nyilvánítani, egy Ausztrália közelében lévő védett tengerhez hasonlóan, hogy legalább ott ne gyilkolhassa őket senki. De Japán minden évben megakadályozza az általa befolyásolt országok segítségével, hogy ez a javaslat megkapja a szükséges 2/3 os többséget. Hajói viszont rendre oda járnak „tudományos” célból vadászni.

Japán azonban az utóbbi időben ennél veszélyesebb stratégia mentén halad. Nagyon sok szegény országot, illetve apró szigetállamot léptetett be saját költségén az IWC-be, és gyakorlatilag megvette a szavazatukat. Vagy konkrétan anyagi segítséget nyújt, vagy például természetvédelmi beruházást finanszíroz adott országokban, cserében azt kéri, az IWC-ülésen szavazzanak mellette.

Most azzal akarja munkája gyümölcsét learatni, hogy javasolja a szavazati arány megváltoztatását: az eddigi kétharmad helyett legyen elég egyszerű többség a vadászati tilalom feloldásához.

Jelenleg még erősebb a bálnavédők tábora, de a vadászatot támogató országok így is hatékonyan blokkolják a komolyabb védelmi erőfeszítéseket

– jegyzi meg Rodics Katalin.

Nem fordíthatnak hátat

Jó darabig azért még biztosan nem lehet több tonnás emlősöket számolatlanul mészárolni óceánjainkban, a nemzetközi közösség jóváhagyásával legalábbis biztosan nem. Egyes sajtóhírek viszont felvetik, ha Japán kilép a bálnavadászati egyezményből, gyakorlatilag azt tesz, amit akar.

A szakember szerint ez nem lenne logikus lépés. Mit ér vele bárki is, ha halomra lődözi a bálnákat, de eladni nem tudja? Legfeljebb otthon, de az a mennyiség még a bálnavadász országok teljes fogyasztását nézve sem mérvadó a veszteségekhez képest.

Végig Japánt emeltük ki – egyébként okkal –, de ne feledkezzünk meg Norvégiáról, Izlandról és Dániáról sem. A kilépéssel a másik oldalon ezek az országok elveszítenék érdekérvényesítési lehetőségeiket, és kereskedelmi célú vadászat tilalma talán örökre érvényben maradna. Ez túl nagy kockázat.

Kiemelt kép:  Mads Claus Rasmussen /  Ritzau Scanpix / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.