A tőkés récék, közkeletűbb bár cseppet sem tudományos néven vadkacsák jelenléte Budapesten sem szokatlan sem a Dunán, sem a nagyobb városi vízfelületek közelében. Annak a két madárnak a megjelenése, amelyekről olvasónk számoltak be a III. kerületi Dunapartról.
Van, hogy magányosan lehet őket megfigyelni, máskor tőkés récékkel bandázva szelik a vizet vagy éppen ápolják tollaikat a parton. Markánsan eltérő színük mellett szemmel láthatóan nagyobb méretükkel is különböznek vad barátaiktól. Olvasónk szerint pézsmaréce tőkés récével alkotott keverékéről lehet szó, és valóban.
Ez a második leggyakoribb hibrid, amit a tőkés réce hazánkban alkot, valamivel talán gyakoribb a házi kacsával való keveredésének eredménye. Pontos felmérések nincsenek (mert nincs rá szükség), de ilyen hibridek akár több százas nagyságrendben fordulhatnak elő Magyarországon, ami egy érdekes tudományos dilemmára is rávilágít
– mondja a cikkünk elején látható fotóra reagálva Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.
Kiszökik a pézsma
Kezdjük az elején. A pézsmaréce Közép- és Dél-Amerikából származik, de hazánkban is igen elterjedt, lábas jószágként tartják, néma kacsaként is emlegetik. A baromfiudvarok lakói közül talán az egyik legjobban repülő madár, így amely példány meglóg otthonról egészen messzire képes eljutni és kiválóan feltalálja magát a hazai vizes élőhelyeken.
Ezt a fotót ugyancsak olvasónktól kaptuk, egy elvadult pézsmaréce pihen tőkések társaságában a Duna fővárosi szakaszán:
Bejárnak, kiszöknek udvarolni
Ha eljön a tavasz, a tőkés récék gácsérjai felkerekednek párt keresni, és bizony besumákol a házakhoz is, ahol mind a jól ismert fehér házi kacsával, mind a piros arcú pézsmával szívesen párosodik. Így jönnek létre a hibridek.
Sok madárnál, így a récéknél is a tojó által lerakott összes tojást egyenként kell megtermékenyíteni, ezért megeshet, hogy ha a tőkés gácsér látogatása rövid volt, a fészekaljból csak egy vagy két hibrid kel ki. A »fajtiszta«, vagyis olyan, amilyet a gazda vár
– emeli ki a szakértő.
Persze ugyanez igaz, ha a házi szárnyas vagy madárgyűjteményből megszökött tájidegen faj egyede kezd új életet a természetben. Vízimadarakra egyébként is jellemző, hogy csapatokat alkotnak, együtt mozognak, sőt néhány madárból akár szorosabban összetartó kisebb csoport is kialakulhat.
Így hát nem meglepő a tőkés récék között a kakukktojás – egyébként volt már rá példa, hogy kakukk tőkés réce fészkébe tojta a tojását –, de persze ha frekventált helyen bukkan fel, sok laikus nem tudja hova tenni. Hogyan is tudná – tesszük hozzá a magunk mentségére is.
Össze-vissza párosodnak
Ígértünk egy tudományos dilemmát. Eszerint a faj egyik definíciójának fontos tétele, hogy azon egyedeket jelenti, amelyek képesek egymással párosodni. A klasszikus példa szerint hiába hasonlít a szarvas az őzre nem képesek utódot nemzeni, mert két fajról van szó. A kutyák viszont egy fajba tartoznak, ezért az ordító fizikai különbségek ellenére a csivavának és a német dognak lehetnek közös kölykei.
Namármost, a madarak is rendre megcáfolják eme tételt. Bizonyos csoportok össze-vissza párosodnak, keverednek, például egyes nádiposzáták, és különösen a récék, de Orbán Zoltán már cinegéknél is megfigyelt hibrideket. Sőt:
Magyarországon évek óta megfigyelnek egy egerészölyv-pusztai ölyv párt, rendre fészket raknak és felnevelik fiókáikat.
Ami madarainknál számít, az a méret és a hasonló udvarlási szokások. Nyilván nem arról van szó, hogy holnap sassal párba állt cinegéről fogunk beszámolni, hanem hogy a természet végzi a dolgát, és egyes általunk külön fajba sorolt madarak genetikailag még nem váltak szét annyira, amennyire gondoltuk.
Illusztráció: Marton Péter
