Az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Sölch Gellért nyilatkozata, valamint egy közzétett kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy a börzsönyi Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasút épülhet – áll a WWF Magyarország közleményében. Hogy ez miért rémisztő hír a természetet kedvelő embernek, ahhoz érdemes kicsit messzebbről kezdenünk.
Egy darab Kárpátok a Börzsönyben
A múlt század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése érdekében erdészeti vasút épült a Csarna-völgyben, ahogyan a Börzsöny több más részén is. Az 1950-es évek végétől felhagytak a faanyag vasúti szállításával, a pálya egy része pedig a Csarna-patak gyakori áradásai következtében idővel használhatatlanná vált.
Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, Kemence településétől a „kisvasúttal” juthatunk el a fokozottan védett terület határáig, innentől az érdeklődők gyalogosan fedezhetik fel a vadregényes tájat. Mindig is értékes természeti terület volt, a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új élővilága hihetetlen gazdagságban állt helyre.
Olyan ritka állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a patakban előfordul a Petényi-márna és a kövi rák.
A hiúz nem tűri a vonatzajt
Az eredeti kisvasút nyomai még ma is láthatók: a vízfolyás vonalát követte, sok helyen benne haladt, máshol hidakkal, töltésekkel vezették át a sűrűn kanyargó patakon.
A mai követleményeknek megfelelő, turisztikai célú vasút kiépítése komoly műszaki megoldásokat kíván, a patak gyakori és erős áradásai közismertek. Átereszek, hidak, támfalak épülnének a völgyben és közvetlenül a patakban, ami súlyosan károsítaná az értékes élőhelyet
– mondja a 24.hu-nak Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
A másik probléma a szerelvények és az egyszerre több tucatnyi ember szennyezése, zavarása. A hiúz például rendkívül érzékeny az ember jelenlétére, könnyű megzavarni és elűzni egy-egy területtel akár csak azzal, hogy rendszeresen lármázunk, nemhogy a vonat zajával.
Hagyjuk békén
A WWF szerint a fokozottan védett területen tervezett 3,5 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt a hegyvidékre, negatív hatása azonban egyértelmű.
Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát. A szervezet ezért – akárcsak a néhány éve tervezett fakitermelést – a vasútépítést sem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben.
Illusztráció: SEBASTIAN GOLLNOW / DPA
