Filéző

Ha az emberek nem tudják megfizetni a drága süteményeket, meg kell őket tanítani sütni

A Filéző podcast e heti vendége Márk Szonja volt, aki hét év alatt épített fel egy közkedvelt budapesti cukrászdát. Az újságíróból lett cukrász később tortaműhelyént üzemeltette tovább az Édesemet, ám a stabil vevőkör és a bolt előtt kígyózó sorok ellenére az inflációt a műhely is megsínylette, ő pedig úgy döntött, hogy a minőségből nem ad alább, az árait viszont nem emelheti a végtelenségig. Egy korszak végéről, az ennek ellenére megtartott optimizmusáról, a hazai cukrászszakma silány helyzetéről, valamint arról is beszélgettünk vele, mi kerül ezer forintba egy szelet tortán.

Hiába a műhely előtt kígyózó sorok, mégis bezár az Édesem

Sokan nem értették, hogyan fordulhat elő, hogy kígyózó sorok állnak a bolt előtt, amikor kinyitok, ezzel együtt mégis bezárok. Szintén furcsa felvetés volt számomra az, hogy amit szeretnek az emberek, azt úgyis kifizetik – szerintem ez most már nem így lesz. Iszonyatosan drága dolgokat nem fognak megvenni az emberek csak azért, mert szeretik.

Amikor már több a stressz, mint a boldogság

Azt hiszem, hogy így a választások után, de nem feltétlenül ehhez kapcsolódóan minden gondolkodó emberben volt egy törés, és ez pont egybe is esett azzal, hogy nagyon durván kezdtek elszállni az árak, és az ember biztonságérzete teljesen megváltozott. Akkor volt egy pár ilyen aggodalommal teli hónapom, amikor éjszaka álmatlanul forgolódtam, és azután hoztam meg ezt a döntést, amikor már azt éreztem, hogy nekem ebben több a para, mint amennyi a boldogság. Ezt az egészet nem azért találtam ki, hogy végigstresszeljem a napjaimat, hogy ezt meddig fogom tudni így pozitívra kihozni, és azt gondolom, hogy ezt ősztől már nagyon nehéz lenne pozitívra kihozni.

Az otthon készített süteményeké lehet a jövő?

Ha az emberek nem fognak tudni megfizetni nagyon jó süteményeket, akkor meg kell őket tanítanunk arra, hogyan fogják tudni otthon megcsinálni ezeket.

Egy sütemény árában benne van a szakértelem is

Borzasztó fizetések vannak cukrász szinten. Egy-kétéves cukrász tapasztalattal körülbelül minimálbért vagy egy nagyon picivel többet fizetnek. Azt még bele lehet kalkulálni egy ezerforintos sütibe, de azt, hogy egy igazán profi cukrász odaálljon, és nem az alapporokból nagyon gyorsan, szakértelem nélkül rakjon össze egy süteményt, azt már nem. Szerintem elfelejtik az emberek, hogy a sütemény árában nem csak az alapanyag van benne.

Egy tortaműhely bezárása nem a világ vége

Nagyon sok sajnálkozó kommentet láttam, sokan engem sajnáltak személy szerint, mert hogy volt egy álmom, és ennek most lőttek, de én ezt nem így élem meg. Az Édesemet viszem tovább, magamat nem zárom be, úgyhogy továbbra is fogok süteményeket csinálni. A műhelyt, persze, sajnálom, mert az egy kis ékszerdoboz volt nekem, és azt hiszem, kevés cukrász dolgozik ilyen jó körülmények között. De ennél most jóval nagyobb problémák vannak a világban, amik jobban aggasztanak, mint az, hogy be kell zárnom a műhelyemet.

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Tangó és Kes
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Kontra
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Kézivezérlés
Sorozatlövő
Határsértők
Olvasói sztorik