A klímaváltozás közvetlen és közvetett módon számtalan hatással járhat: tengerszint-emelkedés, éhínség, gazdasági válság, elképesztő forróság. Mindez sokkal hamarabb fog problémát okozni, mint sokan hiszik.
A világ teljesen átalakul
A globális felmelegedés kapcsán az egyik leggyakrabban emlegetett probléma a sarki jég olvadása és a tengerszint emelkedése, mely a jövőben már napjaink tinédzsereinek is problémát okozhat.
Az elmúlt tél melege megolvasztotta az Északi-sarkvidéken található Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert körbevevő, egyébként állandóan fagyott talajt. Ironikus módon a bunkert épp azért hozták létre tíz éve, hogy megóvják az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófától.
Bár a tároló egyelőre biztonságban van, a permafroszt talaj olvadása már most is igen látványos. Mivel az örökfagy rengeteg szén-dioxidot és metánt tartalmaz, felolvadásával hatalmas mennyiségű gáz szabadulhat fel, tovább gyorsítva a felmelegedést.
A helyzet már így is súlyos: a pólusok jégtakarója folyamatosan olvad. Hiába szabunk gátat az üvegházhatású gázok kibocsátásának, már a párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos további melegedéssel is több millió ember kerekedhet fel a lakhatatlanná vált területekről.
A megállapodásban ráadásul igen optimista célt tűztek ki, a hőmérséklet-emelkedés ennél sokkal magasabb is lehet.
A folyamat olyan drámai átalakulásokhoz vezet majd, melyektől a földi fajok jelentős része kipusztulhat a század végére. Mindez sokak számára fantazmagóriának tűnhet, de nem ez lenne az első olyan eset, mely során a szén-dioxid légköri szintjének gyors emelkedése vált ki tömeges kihalást.
Megsülünk, megfulladunk, megbetegszünk
A felmelegedés egyébként közvetlen módon is fenyegeti az emberi életet. Évmilliók során a földi átlaghőmérséklet természetes módon és lassan változott, viszonylag kevés az olyan élőlény, mely képes alkalmazkodni ahhoz a gyors átalakuláshoz, melynek küszöbén bolygónk áll.
A 2003-as európai hőhullámba, amely az átlagos nyárnál 4 Celsius-fokkal volt melegebb, megközelítőleg kétezren haltak bele. Nem lehetetlen, hogy már a mai tinédzserek életében megszokottá válnak az efféle kánikulák.
Az üvegházhatású gázok egyébként nemcsak felmelegedést, hanem légminőség-romlást is okoznak. 2090-re 2 milliárd ember lélegezhet majd a WHO előírásánál rosszabb minőségű levegőt. A lég- és vízszennyezés már napjainkban is 1,7 millió gyermek életét fenyegeti.
Az állandó fagy birodalmában ősi vírusok és baktériumok várnak a kiszabadulásra, az éghajlat változása pedig a betegségeket terjesztő szúnyogoknak is kapóra jöhet – gondoljunk csak a Magyarországon közelmúltban megjelent Zikát hordozó rovarokra.
Mivel sokak szervezete még nem találkozott a távoli tájakról származó, valamint az évezredek óta szunnyadó betegségekkel, az ismeretlen kórokozók hatalmas pusztítást végezhetnek.
Kevesebb élelem, több háború
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék termesztésére használható területek is zsugorodni fognak, miközben a népesség a becslések alapján továbbra is növekedik.
Idővel egy másik jelentős tápláléklelőhely, a tenger is kiapad. A tengerszint emelkedése, a víz felmelegedése, valamint az óceánok szennyezése miatt számos fontos óceáni ökoszisztéma kerülhet veszélybe, ez pedig súlyos hatással lesz a halászatra.
Nem meglepő, de az átalakuló világban a gazdasági összeomlásra is komoly az esély – egyes becslések szerint egyetlen Celsius-foknyi növekedés a GDP 1,2 százalékos visszaeséséhez vezet. Az éghajlatváltozással járó gazdasági gondok, a migráció és az élelmiszerhiány pedig a világon dúló háborúk számát is megemeli.
Egy korábbi kutatás szerint Egyes szakértők szerint már napjainkban is érzékelhető a globális felmelegedés háborúkra gyakorolt hatása: néhány kutató úgy véli, hogy a szíriai háború egyik oka épp a klímaváltozással kapcsolatos aszály és élelmiszerhiány.
Bár a párizsi klímaegyezmény betartása némiképp csökkenthetné a globális felmelegedés negatív hatásait, az Egyesült Államok visszalépése az egész emberiség sorsát megpecsételheti.
