Bár korábbi kutatások már kimutatták, hogy az Antarktiszi-félsziget bizonyos részei veszélyesen olvadnak, a szakértők többsége eddig úgy vélte, hogy a sarkvidék egészét nem fenyegeti a jeges kontinens rövid nyara során jelentkező felmelegedés.
Jonathan Kingslake, a Columbia Egyetem gleccserkutatója és az új tanulmány vezető szerzője szerint azonban a probléma valójában már évtizedekkel ezelőtt is létezett.
Azt hiszem, a legtöbb sarkkutató úgy gondolta, hogy az Antarktika felszínén mozgó víz rendkívül ritka. De mi rengeteget találtunk, nagyon nagy területeken
– állapította meg a szakértő.
Az új eredmények bebizonyították: a jeges földrészt már a kisebb hőmérséklet-emelkedések is hatalmas mértékben veszélyeztetik.
A kutatásban Kingslake kollégáival előbb az egyes régiókról 1947-óta készült katonai légi felvételeket, illetve az 1973-óta létrehozott műholdas képeket elemezte. A csapat azt találta, hogy nagyjából 700 tó, medence, csatorna, folyó és patak jelent meg a kontinensen az elmúlt évtizedek során, melyek az Antarktisz minden oldalán szivárogtatták a vizet. Nature-ben megjelent tanulmányokban a kutatók azt írják, egyes folyamokat olyan távoli, déli szélességnél találtak meg, ahol egyáltalán nem is számítottak olvadt vízre.
A fotók alapján egyelőre nem tisztázott, hogy az olvadt tavak a képek elkészítése óta növekedtek-e?
Nagy baj lehet ebből
Bizonyos vizes régiók ott alakultak ki, ahol a szél elhordta a felszínről a havat, más olvadt területek pedig a jégből kiálló hegyek közelében jöttek létre. Mivel ezek a részek sötétebbek a környezetüknél, gyorsabban melegednek, és ha egyszer megkezdődött az olvadás, a meginduló víztömeg újabb régiókat olvaszt meg.
A szakértők úgy vélik, a jelenségnek egyelőre nincs állandó hatása az Antarktisz jegére, a további melegedés azonban súlyos problémákat okozhat.
Robin Bell, a tanulmány társszerzője szerint a vizsgálat bebizonyította: sokkal nagyobb az olvadás mértéke, mint ahogy korábban gondolták.
Ha emelkedik a hőmérséklet, ez csak növekedni fog
– tette hozzá a kutató.
Az olvadás jelenleg elsősorban az Antarktisz parti területeinél található selfjegeket érinti. Ezen tengerre benyúló jégtáblák eltűnése közvetlenül nem jár komolyabb problémával, pusztulásukkal azonban a belső havas és jeges régiók kerülnek veszélybe. Ezen területek olvadása pedig már a tengerszint emelkedéséhez vezet.
