Tudomány

Gigantikus repedés tátong az Antarktisz jégpáncélján

24.hu
24.hu

2017. 02. 24. 11:58

Új felvétel készült az Antarktisznál található Larsen C-selfjég gigantikus repedéséről. A szakértők szerint a törés miatt egy megközelítőleg Vas megyényi darab fog leválni a jégpáncélról. Ez akár már néhány hónapon belül is megtörténhet.
Korábban a témában:

Az új felvételen jól megfigyelhető az egyre kritikusabb állapotban lévő Larsen C-selfjégen található törés.

A repedés valóban elképesztő méretű: nagyjából 175 kilométer hosszú, néhol 460 méter széles.

A MIDAS (Michigan Institute for Data Science) szakértői úgy vélik, a leszakadás napokon, de akár éveken belül is megtörténhet. Mégis sokkal valószínűbb, hogy az egész csak hónapokon kérdése, mivel a jégtömb már csupán 20 kilométernyi szakaszon kapcsolódik a Larsen C-selfjéghez.

Visszafojtott lélegzettel nézzük

– ismerték el a kutatók blogbejegyzésükben.

A repedésről még február 8-án készített egy videót a BAS (British Antarctic Survey), miközben repülőgépről gyűjtöttek adatokat a selfjegek elemzésén dolgozó tudósoknak. A jármű eszközeivel többek közt a tömb mélyének hőmérsékletét mérték meg.

Azok a gleccserkutatók, akik a Larsen C-selfjég alatti tengerfeneket tanulmányozzák, általában magán a jégfelületen hoznak létre tábort. Most azonban igen közelinek és veszélyesnek tűnik a leválás, ezért a szakértők inkább ingáznak a BAS antarktiszi tábora, a Rothera Kutatóközpont és a helyszín közt.

A Larsen C a többi selfjéghez hasonlóan egy, a partról a tenger fölé benyúló jégtömeg. Mivel ezek a darabok eleve a víz felett lebegnek, leválásuk nem jár a tengerszint emelkedésével. A selfjegek eltűnés ugyanakkor felgyorsíthatja a szárazföldet takaró hó- és jégállomány olvadását.

Paul Holland, a BAS szakértője szerint a jégleválás egy természetes folyamat, így van rá esély, hogy a Larsen C-selfjég stabil marad, ezért később visszanöveszti a most elvesztett tömböt.

Az sem lehetetlen viszont, hogy a mostani darab túl nagy lesz, és eltűnése instabilitást okoz. Ez növelheti annak a kockázatát, hogy a jövőben újabb és újabb táblák váljanak le.

Sajnos egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással lesz a repedés. A szakértőknek meg kell várniuk a leszakadást, csak ezután tudják majd elvégezni azokat a vizsgálatokat, melyek alapján megjósolhatják, hogy mi is vár a Larsen C-selfjégre.

A Larsen-jégself

A Larsen-jégself, amely A, B és C részekre van felosztva, az Antarktiszi-félsziget északkeleti partjánál található. Az óriási jégtáblát a norvég felfedezőről, Carl Anton Larsenről nevezték el.

A selfjég 1995-óta tömege 75 százalékát vesztette el.

1995-ben az Larsen A-ról egy nagyjából 1 500, 2002-ben pedig a Larsen B-ről egy megközelítőleg 3 250 négyzetkilométeres darab szakadt le.

A selfjegek elolvadása ugyan közvetlen veszélyt nem jelent, közvetett módon azonban a tengerszint emelkedésével járhat.

Bár a szakértők korábban már felvetették, hogy a leválásnak a globális felmelegedéshez is köze lehet, egyelőre nem sikerült kimutatni az összefüggést. A tudósok éppen ezért manapság úgy gondolják, hogy a jelenség egy természetes folyamat része.

(Live Sccience)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. április 9.
Rendőrök és tiltakozók a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2017. április 9-én. Az Oktatási szabadságot csoport Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! címmel meghirdetett demonstrációja után többen a Parlament előtt maradtak. A demonstráción a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény április 4-i módosítása ellen tiltakoztak, amely szerintük ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az elfogadott törvényt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.