Tudomány

Bizonyos területeken már visszafordíthatatlan a Nagy-korallzátony pusztulása

A Nagy-korallzátony jelenleg története egyik legnagyobb fehéredésén esik át. A tudósok úgy vélik, hogy a hatalmas ökoszisztéma számtalan régiója képtelen volt felépülni a 2016-os sokkból.
Korábban a témában:

Tavaly a zátony északi harmadának 95 százaléka fehéredett el, igaz, a jelenlegi katasztrófa nem ezt a régiót, hanem a terület középső részét érinti. Az ARC korallzátonykutató központjának új felmérése alapján eddig nagyjából 8 000 kilométernyi korall került veszélybe – nagyjából annyi, mint 2016-ban.

Terry Hughes, a szervezet irányítója és a 2016-os illetve a 2017-es vizsgálat vezetője szerint a vissza-visszatérő fehéredési hullám egyedül a déli harmadot hagyja érintetlenül.

A jelenséget a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza – ezt pedig a globális felmelegedés váltja ki.

A korallok káprázatos színességét azok az algák hozzák létre, melyek előbb a virágállatok szöveteibe költöznek, majd ott szimbiózisban élnek tovább a gazdatesttel. Míg az algák tápanyagokat nyújtanak a koralloknak, addig a virágállatok biztonságos helyet adnak.

Ha a víz felmelegedik, az algák egyszerűen elpusztulnak, ez pedig a korallokat is veszélybe sodorja. Tavaly a klímaváltozás és a rendkívül erős El Nino miatt több millió virágállat került a végléges pusztulás peremére. Jelenleg ugyan nem jelentkezik veszélyesen az El Nino, az élőlények mégis kritikus helyzetbe kerültek.

 1998., 2002. és 2016. után az idei a negyedik súlyos Nagy-korallzátonynál jelentkező fehéredés. Bár a jelenség nem minden esetben vezet az élőlények halálához, a zátony középső területein mégis hatalmas a pusztulás.

James Kerry, a vizsgálatban résztvevő szakember szerint legalább egy évtizedre lesz szükség, mire a leggyorsabban fejlődő korallok felépülhetnek. Igaz, a 12 hónapon belül megismétlődő katasztrófa sok virágállatot már végérvényesen elpusztított.

A Debbie ciklon, amely március végén tombolt Ausztráliában és az ország vizeiben, szintén nagy problémákat okozott a zátonynál. A hatalmas vihar egy 100 kilométer hosszú szakaszon okozott kárt a korallokban.

Hughes úgy véli, a zátonyt egyszerre több csapás is sújtja, igaz, a legnagyobb gond még mindig a globális felmelegedés.  Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, egyre több és több korall kerül majd veszélybe. Az elmúlt 19 év alatt elég volt egyetlen Celsius-foknyi melegedés ahhoz, hogy a zátonyt 4 fehéredési esemény is érje.

Mivel a Nagy-korallzátony a helyi ökoszisztéma alapja, elengedhetetlen, hogy az ausztrál kormány, illetve a világ országainak vezetői tegyenek valamit a régió megóvásának érdekében.

(IFL Science)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.