Tudomány

Pest megyényi jégdarab fog leszakadni az Antarktiszról

24.hu
24.hu

2017. 05. 04. 17:04

Bár az Antarktiszon jelenleg tél van, a régió egyik leghíresebb jégtáblája, a Larsen C-selfjég a hideg ellenére továbbra is nagy bajban van. Az utóbbi időben mi is többször beszámoltunk róla, hogy csak idő kérdése, mikor esik szét a jégpáncél. Most egy lépéssel közelebb került a pusztuláshoz.
Korábban a témában:

A Larsen C felületén éktelenkedő törés még 2010-ben jelent meg, idén februárban már nagyjából 175 kilométer hosszú volt. A brit Project MIDAS kutatócsapata most felismert egy jelentős változást a repedésnél: a nagy szakadéknál egy kisebb ág tűnt fel, amely tovább módosíthatja a rendkívül instabil jégtáblát.

A szakértők úgy vélik, hogy a törés miatt a jövőben a Larsen C-selfjég 10 százaléka fog leszakadni.

Ez hatalmas terület, megközelítőleg akkora, mint Pest megye.

A leválás megváltoztathatja a jégtömeg dinamikáját és felgyorsíthatja a selfjég többi részének olvadását. Hasonló jelenség zajlott le korábban a szomszédos Larsen A-nál és Larsen B-nél, így a tudósok nagyjából tudják, mire számíthatnak.

A több darabból álló Larsen-selfjég az Antarktisz legnagyobb félszigeténél, a jeges kontinens északnyugati részén húzódó Antarktiszi-félszigetnél található. A 20. század második fele óta a környéken látványosan emelkedett az átlaghőmérséklet, igaz, az utóbbi időben némiképp javult a helyzet, részben az ózonréteg gyógyulásának köszönhetően.

A régió felmelegedő levegője és vize nagy szerepet játszik a helyi jég pusztulásában: 1995-ben a Larsen A, majd 2002-ben a Larsen B hullott szét.

A szakértők egyelőre nem tudják, hogy a Larsen C-ről pontosan mikor fog leválni az érintett jégdarab, a most azonosított mellékág megjelenése azonban újabb jele az instabilitásnak. A kutatók úgy vélik, hogy az új repedés megközelítőleg hat napja jött létre, ez pedig azt bizonyítja, hogy a helyi jég még a téli hideg időben is gyorsan változik.

A néhol már 460 kilométer széles fő törés napról napra egyre szélesebb lesz, a hossza azonban kevéssé változik.

A környezetszennyezés által kiváltott felmelegedés miatt az elmúlt években más selfjegeknél is jelentkeztek hasonló problémák. Mivel ezen jégdarabok eleve a tenger felett helyezkednek el, olvadásuk közvetlenül nem vezet a víz szintjének emelkedéséhez.

A selfjegek ugyanakkor fontos szerepet töltenek be a belsőbb jégpáncél védelmében: eltűnésükkel jelentősen felgyorsul a szárazföld felett található jégtakaró olvadása. Ennek eltűnése pedig már komoly következményekkel jár.

Bár a selfjegek darabolódása természetes folyamat, úgy tűnik, hogy az utóbbi időben felgyorsultak a dolgok. A szakértők korábban már felhívták a figyelmet, hogy ezen táblák eltűnése megállíthatatlan, a Déli-sarkvidék teljes jég- és hótömegének elvesztése pedig közel 4 méternyi tengerszint-emelkedéssel járhat.

A Larsen C pusztulása csupán egy nagyobb probléma tünete. Az elmúlt idők kutatásai mind azt bizonyítják, hogy kontinens-szerte komoly bajban van az antarktiszi jégpáncél.

(Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.