Tudomány

India nagyságú terület veszhet el az örök fagy földjeiből

24.hu
24.hu

2017. 04. 12. 14:37

A szakértők régóta tudják, hogy a permafroszt összterületének nagysága folyamatosan csökken a globális felmelegedés miatt - az örökfagyként is ismert kifejezés olyan talajt jelöl, amely legalább két éven át folyamatosan fagyott. Egy Szibériában és Kanadában elvégzett új kutatás szerint azonban a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy eddig gondoltuk.
Korábban a témában:

Az elemzés kimutatta, hogy a korábbi számításokhoz képest 20 százalékkal több permafroszt terület fog eltűnni a jövőben. Az örökfagy visszaszorulásával a földben található növényi és állati maradványok bomlása is felgyorsul, ezzel pedig olyan gázok szabadulhatnak fel, melyek jelentősen erősítik az üvegházhatást.

A brit, norvég és svéd szakértőkből álló csapat szerint vizsgálatuk az eddigi legátfogóbb kutatás, amely az állandóan fagyott talaj kiterjedése és a klímaváltozás közti összefüggéssel foglalkozott. A tudósok közvetlen a talajvizsgálatok mellett éghajlati modelleket is használtak a kutatás során.

Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány alapján a mai permafroszt területek 40 százaléka veszhet el, ha az ipari forradalom előtti átlaghoz képest 2 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes Celsius-foknyi melegedéssel nagyjából 4 millió négyzetkilométernyi örökfagy tűnhet el. Ez valamivel nagyobb, mint India területe.

Sarah Chadburn, a Leeds-i Egyetem kutatója szerint már a 1,5 fokos stabilizáció is 2 millió négyzetkilométernyi permafrosztot mentene meg. A szakértő úgy véli, a rendkívül ambiciózus párizsi klímaegyezmény határt szabhatna az olvadásnak.

Mikor a fagyott talaj olvadni kezd, bomlásnak indulnak a földben található korábban fagyott szerves anyagok. A folyamattal szén-dioxid és metán szabadul fel, ezek a gázok pedig jelentősen növelik az üvegházhatást. Mivel sok szakértő úgy gondolja, hogy jelenleg az állandóan fagyott talajban több szén-dioxid van, mint a légkörben, az örökfagy olvadásának megállítása kiemelten fontos feladat.

A vizsgálat során a kutatók a Szibériai talaj változásait elemezték. Ehhez a tundráról az 1960-as és 1980-as években készült részletes műholdfelvételeket is felhasználták, így ugyanis rendkívül pontosan mérhették fel a térség alakulását.

Az elemzés kimutatta, hogy az 1960-as évek óta a tundra bizonyos részein 26 százalékkal gyarapodtak a fás régiók és a bozótosok. Ez azért probléma, mert a növényzettel borított sötétebb területek jobban elnyelik a Nap sugarait, így tovább melegítik a környezetet.

A kutatók bíznak benne, hogy az új, pontosabb adatoknak köszönhetően jobb stratégiákat lehet majd kidolgozni a permafroszt csökkenésének megállítására.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.