Nagyjából így éreztem magam, amikor a médiapiac hazai eseményeit közelről figyelő újságíróként a 24.hu olvasóit 2016 folyamán is tudósítani próbáltam a történésekről. A médiaipar ugyanis a most véget érő év során a megelőző évhez képest még nagyobb, mondhatni totális ostrom alá került, 2016 pedig olyannyira bővelkedett a rendkívüli médiapiaci történésekben, hogy sokszor nehéz döntéseket kellett meghozni:
És a harc – melynek végkimenetele mostanra már eldőlni látszik – még akkor sem maradt el, amikor mások inkább már a karácsonyi bejglit fogyasztották meghitt családi körben. Persze nem véletlenül, hiszen ilyenkor, december 23-án talán kevésbé kelt feltűnést egy olyan információ, hogy Habony Árpád hitelezője, Tombor András – aki korábban Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadójaként volt ismert – egy frissen létrehozott, 3 millió forint alaptőkéjű kft.-vel fel tudott vásárolni egy évente több milliárd forgalmat és jelentős profitot produkáló, jelentős értékkel bíró reklámértékesítő házat (Atmedia), mely jelenleg 35 hazai televíziós csatorna reklámidejét értékesíti. Majd a két ünnep közötti első munkanapon jött az újabb hír: szintén Tomboré lett a Krskó Tibor féle HGY Investhez kötődő Media Services Company, illetve létrehoztak egy új céget is, így összesen több mint 60 rádiócsatorna – valamint a közmédia rádiói – reklámidejének értékesítése is Tomborékhoz került. Na de ne szaladjunk ennyire előre időben, hiszen már az év eleje is azt mutatta, izgalmas év elé nézünk.
Megjött a hidegzuhany a tévés piacra
Az idei év első felében érkezett meg például a sokakban jókora felháborodást és drágulást eredményező műsordíj, mely ezután 5-5 milliárd forint extra bevételhez juttatja a TV2-t és az RTL-t. Egy új kormányrendelet tette lehetővé a díj beszedését, amivel mindkét médiaszolgáltató él is. Viszont ahogy előre jelezték is a kábelszolgáltatók, ezt végül a fogyasztókra terhelték tovább, ami jelentős áremelést okozott, ahogyan a műholdas szolgáltatóknál is. Az új díj kapcsán egyébként a kábelszolgáltatókat képviselő Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke azt mondta, az hidegzuhanyként érte a piac szereplőit. Különféle jogorvoslatokkal is próbálkoztak, de egyelőre nem sok sikerrel.
A plusz bevétel, amellett, hogy nyilván jól jött az RTL-nek is, főleg az Andy Vajna kormánybiztos tulajdonolta, állami hitelek segítségével felvásárolt TV2-nek óriási segítség, mivel a tévétársaság nagyjából épp ekkora mértékű éves veszteséggel működött az elmúlt időszakban, ám a műsordíj segítségével hamarosan nyereséges lehet a cég. A TV2 egyébként egymás után indította idén újabb és újabb tévécsatornáit, így még több felületen találkozhatunk ennek köszönhetően a kormány televíziós reklámjaival: Vajnáék már a 11. tévécsatornánál járnak 2016 végén, de hallani azt is, hogy lesznek továbbiak is 2017-ben. Mondjuk lett is szép számmal így is balhé a terjeszkedésből, mert a kábelhálózatokon emiatt több rivális csatorna is kiszorult, helyükre a TV2 új csatornái kerültek be, ráadásul a közmédia is több új csatornát indított, ami erősítette a meglévő csatornák kiszorulását. Van olyan szolgáltató, ahonnan a Simicska-féle HírTV került ki, de például a Bajnokok Ligáját exkluzív módon közvetítő Eurosport is pórul járt, ahogyan az Euronews hírcsatorna is. A szappanoperákra szakosodott Izaura TV azonban például szinte mindenhol megjelent mostanra, pedig nem produkál túl magas nézettséget a csatorna. A TV2 tulajdonosváltása körüli jogviták egyébként február tájékán egyelőre lecsillapodtak: Simicskáék egyelőre nem tudtak birtokon belülre kerülni, az RTL Magyarországtól érkező, korábban még a kormány ellen csatázó Dirk Gerkenst pedig bejegyezték a kormánybiztos tévéjének vezetőjévé. Egyébként arról lehetett hallani, hogy Andy Vajnáék más tévécsatornákat is felvásárolnának, ezt maga Dirk Gerkens nyilatkozta, de az akkor még létező Népszabadságban hírbe hozott cégek a 24.hu-nak azt mondták, nem tárgyaltak velük ilyesmiről.
A TV2-vel összefüggő hír az is, hogy egy csomó ember elment a cégtől, a tartalomigazgatótól a marketingvezetőn át a vállalat jogászáig. Rákosi Tamás, aki az átalakuló TV2-nél igazgatósági tag is lesz, eközben sorra indít és vásárol fel különböző internetes oldalakat. Például ő vette meg a propeller.hu hírgyűjtő oldalt is az idén.
Felvásárolták, amit csak lehetett
Az év egyébként bővelkedett felvásárlásokban. Már az év elején a Figyelő hetilap lehetséges eladásáról jelentek meg hírek, ami végül be is következett. A 7-8 ezer példányszám körüli lapot, miután több mint egy év után véget ért a Mediacity kiadó felszámolása, Schmidt Mária, a Terror Háza milliárdos igazgatója szerezte meg, aki az Index közelébe költöztette be a szerkesztőséget. Arról is lehetett olvasni már februárban, hogy Puch László volt MSZP-pénztárnok svájci cége megválni készül a Népszavától. Az év pedig azzal ért véget, hogy Puch László bejelentette, megvette, “megmentette” a Népszavát, a Vasárnapi Híreket, a Szabad Földet, illetve a Geomedia lapjait egy osztrák cégen keresztül, az októberben bejelentett liechtensteini XXI Century Invest AG pedig nem jutott hozzá a lapokhoz. A fordulatokban bővelkedő ügyről nagyon sokat írtunk, hiszen egészen elképesztő dolgok derültek ki. Jürg Marquardék neve is felmerült mint vevő, több hónapon át tartotta magát a teória, de éppen portálunknak mondta el sajtótitkárán keresztül, hogy nem ő lett a lapok tulajdonosa. Ellenben az, hogy Puch László lett a lapok tulajdonosa, azért is érdekes, mert Puch László már korábban is médiatulajdonos volt.
Szintén az évei évben fordulhatott elő, hogy elkezdték kiszorítani a Magyar Nemzetet, eleinte az Országgyűlésből – ahol több mint 15 millió forintot költenek újságokra – aztán márciusban már az Aldi-áruházaiból is eltűnt a barátságát Orbán Viktorral megszakító Simicska lapja. Ám októberben már azt írhattuk meg, hogy az áruház rehabilitálta Simicska lapját, mely időközben kétszer is megújult.
A felvásárolt Mediaworks az egyik legnagyobb médiapiaci szereplő lett
Érdekes fejlemény volt az is, amikor februárban megvette a Vitorlázás magazint a Pannon Lapok Társasága (PLT). Aztán nem sokkal később a PLT-t az akkor még az osztrák Heinrich Pecina-féle Vienna Capital Partners (VCP) nevén lévő Mediaworks vette meg egy nagy megafúzió keretében, míg a Mediaworksöt a felcsúti Mészáros Lőrinc gázszerelőhöz is köthető Opimus Press. Mészáros Lőrinc ezzel a legnagyobb és legbefolyásosabb médiavállalkozók egyikévé vált. Hogy valami készül a háttérben, arra egyébként egy idén áprilisi hír is utalt, ugyanis ekkor távozott váratlanul a PLT addigi vezetője, Szabó Miklós. Ja és el ne felejtsük, hogy a Mészáros Lőrinc közeli Opimus nemrégiben reklámügynökséget is alapított. A tulajdonosváltáson átesett Mediaworks egyébként kirúgta egy csomó megyei lap főszerkesztőjét. Felcsútról viszont megérkezett a Mediaworkshöz a Nemzeti Sport új vezetője, Szölősi György személyében, míg a kormánypárti Magyar Időktől a Világgazdaság új főszerkesztője. A Mediaworks vezetője pedig az Orbán Viktorhoz közelálló Liszkay Gábor lett, aki korábban a Magyar Nemzetnek volt tulajdonosa, majd a G-nap után a Napi Gazdaság kiadóját vásárolta fel és Magyar Időkre keresztelte át a lapot.
A rádiós piac sem maradhatott ki
Hogy ne legyen hiány kormánybarát médiumokból, folytatódott a rádiós piac megszerzése is. Karc FM néven indul el kormánybarát rádió. Eközben megindultak az első hatósági eljárások a Class FM ellen, ami már akkor előre sejtetni engedte, hogy a fideszes többségű Médiatanács nem fogja meghosszabbítani az akkor még Simicska Lajos tulajdonában lévő rádió frekvenciaszerződését az ősszel. Aztán májusban Simicska gyorsan megvált a rádiótól, a vevő az egykoron szintén elnémult Sláger Rádió tulajdonosa lett.
De hiába, a 2,5 milliós hallgatói táborral rendelkező és ezzel egyértelműen piacvezető Class FM végül elvesztette frekvenciáját, novemberben az FM-frekvencián megszűnt az egyetlen országos vételkörzettel rendelkező kereskedelmi rádió adásának sugárzása, bár webrádióként továbbra is elérhetők, illetve pereskednek is a Médiatanáccsal a folytatás érdekében. A Class FM vezetője egyébként még az analóg frekvencia elnémítása előtt nem sokkal is hitt a folytatásban, legalábbis ilyesmiket mondott a vele készült interjúnk során. Amúgy a Class FM megszűnése előtt még egy nagyobb lélegzetvételű interjúban meséltek arról ma már külföldön élő Class FM-es munkatársak, hogy milyen módon mentek a hírmanipulációk a Class FM-nél az Orbán-kormány érdekében, amikor Simicska és Orbán még barátok voltak.
Andy Vajna új rádiója is turbó fokozatban kezdte meg a nyomulást
Februárban jött a hír, hogy Andy Vajna elindíthatja az eredetileg DJ FM néven tervezett rádióját is. Ez végül Rádió 1 néven indulhatott el, vagyis az évekkel korábban elnémult Rádió 1 ismertségére alapoznak. A Rádió 1 elég lendületes terjeszkedésbe fogott, ők szerezték meg az elnémult Class FM reggeli műsorának sztárjait, Sebestyén Balázst, Vadon Janit és Rákóczi Ferit. Mint Bakai Mátyás ügyvezető szavai alapján megírtuk, Andy Vajnáék egyébként a TV2-höz is vitték volna a sztárműsorvezetőt. A Rádió 1 pár hónap alatt budapesti rádióból jóval nagyobbra nőtt, ugyanis vidéki helyi rádiókkal kapcsolódtak hálózatba november közepén, így a Rádió 1 adása szólhat számos városban.
Indult egy másik új budapesti rádió is, méghozzá a Rádió Rock. Ez az a rádió egyébként, mely csúfos trollkodással igyekezett kitűnni a piaci versenyben, a bajba került Morning Show körüli felhajtást meglovagolva. Érdekes mozzanata volt a rádiós piacnak az is, hogy a romániai Radu Morar Tematic Media Groupjához tartozó Sláger FM még februárban felvásárolta a veszprémi Méz Rádiót.
Megvették a Faktort
Az idei évben zárult le az Origo eladása is, majd lelepleződött, hogy rengeteg közpénzt is kapott a céget a Telekomtól megszerző New Wave Media. György Bence, aki az Origo érdekében otthagyta az általa alapított Faktort, rögtön kínos kérdésekkel szembesült egy sajtóbeszélgetésen. A Faktort egyébként nem sokkal később a kormánybarát bulvárportál, a Ripost vette meg.
Lapokat vett az IQ Press és a Central is jókora bevásárlásokat hajtott végre
Januárban derült ki, hogy végleg az IQ Presshez került a Praktika és az Otthon magazin, melyet a Central-csoporttól vettek meg. Épp ekkoriban jelent meg egy interjúnk Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával, aki többek között azt is mondta a beszélgetés folyamán, hogy lezárulnak az eladások, eljött a felvásárlások ideje. Így is lett, lendületes terjeszkedés vette kezdetét, aminek látványos kicsúcsosodása idén szeptemberben volt látható. Ekkor, az Internet Hungary-ra időzítve jelentették be, hogy kivásárolja a Hearst magyar leányvállalatát, mely olyan lapoknak a kiadója mint például a Cosmopolitan, az Elle, és hogy egy online videós cégbe, a Special Effects Mediába is beszállt a Central. Nem sokkal később interjút is közöltünk a témáról a felvásárolt cég vezetőjével.
Az RTL online akvizícióval erősít
Eközben kiderült az is, hogy az RTL Magyarország beszáll 30 százalékkal a Central digitális portfólióját működtető Central Digitális Média Kft.-be, ha ehhez megkapják a GVH és a Médiatanács engedélyét. A procedúra jövő évben érhet véget. (A Central digitális portfóliójába tartozik portálunk, azaz a 24.hu, valamint a Nők Lapja Café, a Startlap, a Vezess.hu, a Házipatika.com, és több más termék.)
A tavasz harmadik hónapjában pedig új többségi tulajdonoshoz, a Caféhoz került a Be Social cég. A Cafénak pedig idén új vezetője lett, a volt TV2-s Szarvas László személyében, akivel később interjút is közöltünk. (Az előző vezető külföldön próbált szerencsét.) Volt sanomásokkal függ össze, hogy a volt Sanoma-vezér, Ruszkai Nóra médiavállalatot vásárolt, és Kürti Istvánnal, a Sanoma volt kereskedelmi igazgatójával közösködve egyre több médium reklámértékesítése is hozzájuk kerül.
Becsukták a Népszabadságot
Arról is többször írtunk, hogy a jobboldalhoz kötődő médiumok egy jelentős része valamiért nem méreti magát. A kormány mégis költi ezeknél a lapoknál a közpénzt. A Népszabadságot viszont – mely a legnagyobb példányszámú közéleti napilap volt – október 8-án 8:40-kor bezárta a nem sokkal később tulajdonoscserén átesett Mediaworks, és nem is tudott újraindulni a lap. Pedig a Mediaworks kiadója korábban még a cég terv feletti bevételeiről beszélt. A Népszabadság pedig a legnagyobb példányszámú közéleti napilap volt. Érthetetlen volt az is, miért kell elérhetetlenné tenni az online archívumát, de végül hónapokkal később a közvélemény nyomására újra elérhetővé tették ezt. Az egész bezárás egyébként meglehetősen embertelenül zajlott, a munkatársakat egy költözésre hivatkozva zárták ki az épületből, és motoros futárok indultak a dolgozók lakcímére, hogy lapjuk felfüggesztéséről értesítsék őket.
Spéder elkezdett kiszállni a médiaiparból is
Szintén jelentős októberi fejlemény volt, hogy Spéder Zoltán, az Indexet, a Napi.hu-t és az Inforádiót is működtető CEMP tulajdonosa megvált az egyik legnagyobb fejőstehenétől, a Portfolio.hu-tól, a Penzcentrum.hu-tól, illetve a NET Media Zrt.-től és a CEMP Trade-től. Novemberben pedig távozott Balogh Gabriella az Index.hu igazgatóságából. Sok találgatás van arról, mi lesz az Index.hu sorsa, vajon ez is elkerül-e Spédertől.
Mészáros Lőrincé lett az Echo Tv
A 0,1 százalék körüli nézettséget felmutatni képes és veszteségesen működő Echo TV is gazdát cserélt, méghozzá Mészáros Lőrinc ugyancsak veszteséges cégéhez került a cég. Több műsornak pedig elérkezett a végzete.
Orbán tanácsadója az ország 3. legbefolyásosabb médiavezére lett
Habony Árpádot, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadóját, a Lokált megjelentető Modern Media Group tulajdonosát egyébként idén májusban a Marketing&Media szavazásán Magyarország 3. legbefolyásosabb médiavezetőjének választotta a szakértőkből álló zsűri. Pedig akkor még csak találgatások voltak arról, hogy Habonyékhoz, egészen pontosan Habony hitelezőjéhez került a 35 magyarországi tévécsatorna reklámidejét értékesítő Atmedia cég, és egy év eleji interjúban az Atmedia vezetője még játszótéri pletykának minősíthette a Habony Árpáddal kapcsolatos kérdést. December 27-én, azaz tegnap pedig közölték, hogy az Atmedia megvette a Media Services Company-t (MSC) és ráfekszenek a rádiós piacra is, vagyis máris megszerzik 60-nál is több rádió reklámperceit.
Bajok a 168 Óránál, kormánypropaganda a köztévében és a TV2-nél
Márciusban az is kiderült, hogy 168 Óra és a Klubrádió egy pr-ügynökség, a Flow PR segítségét kérte tartalomfejlesztési ügyekben. Kicsivel később új főszerkesztőt neveztek ki, Mester Ákos is befejezte több évtizedes pályafutását a lapnál. A tulajdonos Brit Mediáról aggasztó hírek kezdtek érkezni, bár eleinte úgy volt, a cég növelné befolyását a hazai médiapiacon, és a Népszaváért is bejelentkeztek, de végül már arról szóltak a hírek, hogy a 168 Óránál is alapvető gondok merültek fel, késnek a fizetések, nem működik az archívum. Ráadásul ezt tovább tetézte, hogy bírósági eltiltás miatt vezetőváltásra szorult a Klubrádió, a 168 óra és a Brit Media is. A Brit Media amúgy az Origo Mediát is szívesen megvette volna, de ez sem jött neki össze. Egyébként Lakner Zoltán politológus lett a 168 Óra új főszerkesztő-helyettese. Ő nem nem lát aggódni valót a lappal kapcsolatban.
Ugyancsak márciusban érkeztek az első hírek arról, hogy a Vice Media csoport magyarországi piacra lépést tervez. Szintén ekkor derült ki, hogy először a magyar reklámpiaci történelemben, az internetes reklámbevételek meghaladták a tévés piaci bevételeket. Mondjuk egy későbbi interjúban volt, aki vitatta az egészet.
Szeptemberben jelent meg az IAB Hungary vezetőjével az interjú, amelyben a reklámszakmai szervezet vezetője arról beszélt, milyen súlyos utánpótlásgondok vannak a hazai digitális reklámiparban. Egy másik emlékezetes interjúban februárban arról beszélt az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára, hogy miért nem jellemzőek a botrányok a magyar reklámok kapcsán.
Gerentsér Imre, a blikk.hu-t is működtető RAS (Ringier Axel Springer) Magyarország digitális vezetője nekünk adott interjúban jelentette be, hogy évente két-három új termékkel szeretnének kirukkolni. Ennek ellenére nagyobb termékbejelentéssel mi az év folyamán nem találkoztunk a RAS kapcsán. Arról viszont hallottunk, így hát megírtuk, hogy távozott a blikk.hu tavaly kinevezett főszerkesztője.
Nem volt hiány a kormánypropagandából a köztévében és a TV2-nél. Egy kutatás mutatta meg, milyen elképesztő arányban uralták a hírműsorokat az M1-en és a TV2-n a kormány szólamai a menekültellenes népszavazáskor.
Nem sokkal később egy cikkben mutattuk be, milyen módszereket alkalmaz az Orbán-kormány az ellenzéki média megszállása érdekében. Ennek apropóján idézte fel Juszt László egy interjúban, hogy Orbán Viktor már 1999-ben tönkretett egy szerkesztőséget. Legalábbis Juszt így emlékezett a történtekre, ami a Kriminális című lapnál történt.
Megszűnt a Metropol, de indultak új lapok is
Idén tavasszal pedig, nem sokkal azután, hogy a Habony Árpád féle új ingyenes lap, a Lokál megjelent, a Simcsika-féle Metropol megszűnt. Egyébként idén decemberben a Ripost nyomtatott változata is megérkezett a sajtópiacra. Ők jelenleg akkora lapmérettel próbálják magukat észrevetetni, hogy a lapot nem is lehet kényelmesen kézbe venni. Ugyancsak új sajtótermékkel lépett a piacra a Menedzser magazin egykori főszerkesztője, Kocsi Ilona, aki Boom címmel indított havilapot.
Emellett az új médiatermékek sorába tartozik még Fejős Éva magazinja, és megjelent az Apa Magazin is. Legalább ilyen érdekes volt, hogy Magyarországon is megjelent a világ legismertebb PR-cége, az Ogilvy. Rögtön meg is szerezték a Magyarországon akkoriban megjelenő egyik luxusmárka, a Cadenzza kommunikációs feladatait.
Személyi mozgásokból sem volt hiány
Távoznia kellett a MÚOSZ elnökének, Komlósi Gábornak is, az újságírószövetség emiatt augusztus óta ideiglenes vezetővel és kemény konfliktusok mellett működik. Mindez pont akkor, amikor mindennapossá vált a cenzúra, így a MÚOSZ-nak kellene fellépnie a jelenséggel szemben.
Idén leköszönt a Mandiner.hu főszerkesztője, Balogh Ákos Gergely is, aki inkább az egyetemi katedrán tölti most az idejét, de a tulajdonrészét azért megtartotta a mögöttes cégben. A közmédiában lévő állapotokat mutatja, hogy Orbán Viktor fotósából csináltak tartalomigazgatót, egy konzulból pedig főszerkesztőt a közmédiánál.
A személyi változások számát növelte az is, hogy elment az Origo vezető szerkesztője, Szörényi Péter. Kökény-Szalai Vivien a Story magazin éléről távozott, hogy a TV2-nél hírigazgató lehessen. Helyére érkezett a Blikk addigi főszerkesztője, Kolossváry Balázs.
Távozott a Tények Extra főszerkesztője, Pálmai L. Ákos is, aki korábban még az Origónál dolgozott. Még az év elején elment Shadia Nugud tartalom- és kreatív igazgató is. Év végén a TV2 gyártási igazgatója is távozni kényszerült. Pumer Ákost okolták ugyanis egy el nem készült stúdió miatt.
Az is kiderült, kik fogják irányítani 2017 januárjától a részvénytársassággá alakuló TV2 igazgatóságát. Hasonlóan nagy változás van az RTL Magyarország vezetésében is ugyancsak januártól, hiszen változik az igazgatóság összetétele, bár Vidus Gabriella vezérigazgató szerint ez nem annyira súlyos változás, mint aminek elsőre egyesek gondolják.
A Sláger FM vezérigazgatója, Hauk Zoltán Andy Vajna Rádió 1 rádiójához igazolt. A Sláger FM vezetője ezután az egykori TV2-s Csikesz Erika lett, akivel közöltünk is egy interjút. Új vezetőket kaptak a közmédia rádiói, a Petőfi, a Kossuth és a Bartók is. A Petőfi főszerkesztője exkluzív interjút is adott portálunknak, amiben arról beszélt, hogyan is mérik a munkájuk eredményességét úgy, hogy a közmédia nem vesz részt a rádióhallgatottsági mérésben. A hírhamisító Papp Dániel is új feladatot kapott a közmédián belül. Ugyancsak érdekes fejlemény volt, hogy Pál Zsombor lett a Kreatív című marketingpiaci szaklap főszerkesztője.
A változások az év végével sem értek véget. Októberben bejelentették, hogy december utolsó napjával távozik Pallagi Ferenc a Bors éléről, amit több mint egy évtizeden át irányított. Érdekes fejlemény az is, hogy egyre többen igazolnak a HírTV-hez, többek között Kálmán Olga is, pedig jóval kevesebbet fog keresni, mint korábban az ATV-nél. Egyébként a becsukott Népszabadságnál évek óta dolgozó Varga G. Gábor is a HírTV-hez ment át. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgató-helyettese egyébként egy áprilisi interjúban arról beszélt portálunknak, hogy nem tartanak a HírTV elszívóhatásától.
Átalakul a plakátpiac is
A végére hagytuk, de legalább ilyen fontos, hiszen 2017-re is nagy kihatással lesz, hogy a kormány elkezdte a plakátpiacot átalakítani, illetve a reklámosok szerint tönkretenni. Lett is jókora felháborodás, hiszen így a reklámpiacon keresztül ezrek veszíthetik el állásukat, és az Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke szerint nőhet a rezsije a társasházaknak. Amúgy a magyar reklámipar egész jól teljesít manapság. Most pedig közelednek a választások, így valószínűleg 2017-ben emelkedni fognak az állami reklámbevételek.
