Bajban a 168 Óra hetilap szerkesztősége

Több mint 72 órán át elérhetetlenné vált a 168 Óra online kiadása, és késett a nyomtatott hetilap megjelenése is egy napot. Többen ez alapján már azt rebesgették a médiapiacon nyáron, hogy csődbe jutott a lapkiadó, míg mások azt hitték, hogy a mostanában az állítólagos fideszes vesztegetési botrányokról tényfeltáró cikkeket közlő portált esetleg hatósági úton bezáratta valahogyan a kormány – írtuk meg a kreativ.hu cikke nyomán még augusztusban, hozzátéve, hogy Megyeri András Jonatán, a 168 Órát kiadó Telegráf Kft.-t tavaly felvásárló Brit Media Kft. vezetője szerint viszont szó sincs ilyesmiről. Megyeri ugyanis azt mondta a Kreatív Online-nak, hogy a lap megjelenése csak technikai okok miatt csúszott, az online felület pedig azért vált elérhetetlenné, mert éppen a megújításán dolgoztak, amikor nem várt nehézségek merültek fel. Megyeri hozzátette, hogy a portál hamarosan a vezető hazai portálok közé kerülhet.

Kifizetetlen számlák és dolgozók

Most viszont szerkesztőségi hangfelvételekre is hivatkozva azt állítja az Átlátszó.hu, hogy a 168 Óra kiadója komoly gondokkal küzd, késnek a fizetések, emellett továbbra is elérhetetlen a 168 Óra archívuma. A portál szerint azért, mert nem rendezték adósságukat a tárhelyszolgáltatónak, aki emiatt “túszul ejthette” az archívumot, azaz egyelőre elérhetetlenné tette az ezt tartalmazó szervert.

A 168 Óra anyagi gondjairól beszélt a 24.hu-nak is egy forrás: állítólag a lap megjelenése is azért késett augusztusban, mert nem tudták kifizetni a nyomdaköltségeket.

Számonkérte a szerkesztőség az öt évre eltiltott cégvezetőt

Az Átlátszó mai cikke felidézi a 24.hu-n tegnap megjelent értesülést, ami alapján Megyerit a cégbíróság 5 évre, 2020 decemberéig eltiltotta bármilyen cég vezetésétől (ez érinti a Klubrádió Zrt.-nél betöltött igazgatósági tagságát, valamint a Brit Media és a 168 Órát működtető Telegráf irányítását is), majd a lap szerkesztőségi értekezleten rögzített állítólagos hangfelvételek alapján azt állítja, hogy Megyeri továbbra is részt vesz a cég életében, még ha jogilag nem is ő irányítja most a Telegráf Kft.-t, hanem a volt pénzügyi vezető, Udvardi Gábor.

Az említett értekezleten közel fél órán át kérdezték őt az újságírók a járandóságaik kiegyenlítésének csúszásáról, és arról, hogy miképp kellene visszaszerezni a korábbi tárhelyszolgáltatótól a nála levő archívumot, miután a ki nem fizetett számlák miatt az nemcsak, hogy lekapcsolta a 168 Óra szerverét, de az archívumot is túszul ejtette.  Szóba került, hogy van olyan számlás munkatárs, aki még az augusztusi járandóságát sem kapta meg. Megyeri a megbeszélésen igyekezett megnyugtatni a szerkesztőséget, mondván a Brit Europe Foundationon keresztül 8 nap múlva pénz áll a házhoz, a nehézségeket pedig azzal magyarázta, hogy a Klubrádió – ahol ugyancsak jelentős tulajdoni részt vásárolt a Brit Media – állítólag feneketlen hordóként nyeli a pénzt, amire előzetesen nem számított. A portál szerint azonban az érv nem állja meg a helyét. Az egyik újságíró a nyolc napon fakadt ki: „De könyörgöm, miért tart nyolc napig, míg ideér a pénz Belgiumból?” Megyeri erre azt válaszolta, hogy valamiért a pénzt át kell futtatni „ki tudja hány mindenen”.

„(…) azért, hogy ne kerüljünk adózási, meg pénzmosási gyanúba, előtte még át kell futtatni ki tudja hány mindenen még ezt a dolgot. Ha már a pénz a rendszerben van, akkor nincs probléma. Ha már egyszer a pénz nem mosott pénz, nem drogpénz, akkor ne is tűnjön annak. Ez úgy megy, hogy New Yorkból magánszemélyek pénze bekerül az alapítványba, az hogy magányszemélyek számlájáról, vagy céges számláról, arról gőzöm sincsen. Na azt el kell kerülni, hogy átkerüljön Amerikából úgy Európába, tekintve, hogy ezek ingatlantulajdonos emberek, akik ezt a pénzt küldik (…) ezért a gyanú se szabad, hogy felmerüljön, hogy ezek a pénzek úgy kerülnek át, hogy. Támogatási izé van, akkor mit tudom én, adózási dolgok vannak, hogy kerüljön egy nonprofit alapítványba, ilyenek.”

Miért nem lehet megismerni a tulajdonosokat?

A hangfelvétel leirata szerint az egyik újságíró arra is rákérdezett, miért nem lehet megismerni a tulajdonosokat, mire az ügyvezető azt mondta, hogy ő sem ismeri őket.

De ismerek egy Izsák Robi nevű fiút, akinek csak a neve magyar, amúgy New York-i, magyar származású, meg ismerek egy ingatlanmágnást, akivel én kapcsolatban álltam, mikor bekerültem ebbe a rendszerbe. De ezen túl nem tudom, milyen baloldali demokráciát féltő emberek vannak (…)

A felvétel további részében Megyeri azt mondja, nem Soros Györgyről van szó, mivel akkor nem késnének a fizetések, majd még egyszer elhangzik:

Ott van egy ingatlanos fószer, aki elég sok pénzt beletesz. Nem ez az egyetlen dolog, amibe beletesz pénzt Magyarországon.

Izsák Robi és Alexandar Rovt

A portál ezek után Izsák Robival és az „ingatlanos fószerrel” kezdett el foglalkozni. Felidézi, hogy előbbi neve nem először merült fel, Köves Slomóval, a Fideszhez közelebb álló zsidó szervezet, az EMIH vezetőjével való szoros kapcsolata pedig eddig is ismert volt. Robert Izsak neve a Brit Europe Foundation 2012-es beszámolójában is felbukkan, a dokumentum szerint ekkor már ő volt az elnöke az alapítványnak. A beszámolóban megtalálható Izsak New York-i címe is. Ezen a címen az Átlátszó magyar cégadatbázisban is talált Izsák Róbertet, aki a budapesti Hercegprímás utca 5. alá bejegyzett IK Hotels Vendéglátó Kft. egyik tulajdonosa. A másik két tulajdonos Imrich Kallan és az IBE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Az IK Hotels székhelyén ugyanis ténylegesen az ötcsillagos Aria Hotel található, amelyik Kallanék szállodalánca, a Library Hotel Collection tagja. Izsáknak mindössze ötszázaléknyi tulajdonrésze van a cégben, a többin fele-fele arányban osztoznak Kallanék és az IBE Kft. Az IBE kereskedelmi Kft. – az IK Hotels 47,5 százalékos tulajdonosa –az eredetileg Róth Sándor nevet viselő, 1952-es munkácsi születésű Alexander Rovt érdekeltsége az IBE Worldwilde Holdings LLC-n keresztül. Rovt 1985-ben Izraelbe távozott, majd az Egyesült Államokban  telepedett le, egyébként pedig egymilliárd dollár fölötti vagyona van, amit zömmel a posztszovjet térségben üzletelve keresett.

Rovt 2007-ben eladta a vagyonát megalapozó műtrágyaipari érdekeltségeit, a vevő a kétes hírű ukrán oligarcha, Dimitrij Firtas volt. Rovt jelenleg az egyik New Yorki-i haszid közösség tagja – nem bízik a bankokban, vagyonát már korábban is ingatlanokba fektette, de 2007 óta sokkal intenzívebben foglalkozik ezzel az üzletággal.

A portál ennek ellenére nem meri teljesen biztosra kijelenteni, hogy Alexander Rovt lehet az „ingatlanos fószer”, akiről Megyeri a 168 Óra szerkesztőségének tanácskozásán beszélt, de azt állítják, van olyan forrásuk, aki azt elismerte, hogy Rovt neve elhangzott a 168 óra felvásárlására vonatkozó tárgyalásokon.

Veszteségek a Brit Mediánál, a 168 Óránál és a Klubrádiónál is

A 24.hu korábban azt is megírta: a 168 Órát felvásárló és a Klubrádióban is egyre nagyobb tulajdonrésszel jelenlévő, sőt a hírek szerint további terjeszkedési tervekkel rendelkező Brit Media eredménykimutatása szerint árbevételük nem volt 2015-ben, csak költségük, így 5,1 millió forint veszteséggel zárták az évet. Leányvállalatuknál, a 168 órát kiadó Telegráfnál az árbevétel 428 millióról 417 millióra változott, adózás előtti eredményük mínusz 23 millió lett, míg 2014-ben 24 milliót tettek ki a veszteségek. A Klubrádiónál egyébként 102,7 millió forint árbevételre tettek szert a beszámoló szerint, ami csökkenést jelent a korábbi 151 millióhoz képest. A rádió – ahol egyelőre még Arató András van többségben – 98 millió forintos veszteséget mutatott ki, ami több mint kétszerese a korábbi év 44 millió forintos mínuszának.