A többi már történelem
2011 körül az Andrássy úton ettem egy tök jó burgert, és akkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha tematikus formában kezdenék el írni ezekről a helyekről. Akkor húsz–harminc burgerező volt az egész városban a gyorséttermeket nem számítva, és pont ekkoriban alakult úgy, hogy nagyon sokan kezdtek burgerezőket nyitni. Nyilván a közönség is látta, hogy ezekre a helyekre lehet elmenni, a szakma pedig azt, hogy itt van ez a csávó, mindent megkóstol, aztán le is írja, ne adj’ isten, az emberek elolvassák, és talán még el is jönnek utána enni. És látták nagyon sokan, hogy lehet ebben üzleti potenciál, mert a burger nagyon megy. A többi már történelem.
A mikrózás vége
Az akkori húsz-harminc helyben azért benne voltak a »patkányburgeresek« is. Emlékszem, hogy volt a Hősök terén olyan burgerező, ahol fehér díványon ülve kaptál egy mikrós, undorító burgert. Dörzsöltem a tenyerem, mert tudtam, hogy a kaja ugyan rossz, de legalább a blogposzt jó lesz róla. (…) Akkor tehát még nagyon kicsi volt a szórás, de másfél-két év alatt robbanásszerűen szaporodtak el az akkor már jobbnál jobb burgeresek. És szerencsére ezek leépítették a »mikróban csináljuk a hamburgert« tematikát.
Nem kiszállításra
Sem a burgert, sem a pizzát nem kiszállításra terveztük. Szerintem ez a két étel a legkevésbé alkalmas étel rá, mégis ez terjedt el legjobban a világon. Nyilván, amikor azt láttuk, hogy van hetven kollégánk, és vagy lehúzzuk a rolót, vagy megoldjuk a kiszállítást, akkor – sokakkal együtt – nyilván mi is az utóbbit választottuk. Próbálkoztunk a bisztróban is kiszállított kajával, de mivel ott a tálalás és a kiszolgálás szerves része az élmény, amit nyújtunk, nagyon hamar kiderült, hogy nem fog működni. Sokkal inkább rombolta a brandnek a még kialakulóban lévő hírnevét, mint az, hogy valós értéket tudjunk egy papírdobozon keresztül szolgáltatni.
Fontos az egyensúly
A fenntarthatóság szerintem összetett kérdés. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy egy Hollandiából érkező húsmentes húspogácsa jobban fenntartható, mint egy magyar alföldről érkező magyar szarvasmarha. (…) Szerintem az egyensúly nagyon fontos: ne iktassunk ki mindent teljes mértékben az életünkből, de ne is az legyen, hogy baconzsírral kell megkenni mindent ahhoz, hogy finom legyen.