A legizgalmasabb célcsoport a gyerekeké
Ami szerintem a verseny harminckét éves történetének egyik legzseniálisabb húzása és a legfontosabb küldetése, hogy a gyerekétkeztetésről és a gyerekek fejlesztéséről beszéljünk, lépjünk túl a dinó alakú panírozott halrudacskákon és a mélyhűtőből előhúzott pizzán.
Húsz év alatt a sötét középkorból a gasztroélvonalba
Igenis fejlődik a magyar gasztronómia. Húsz évvel ezelőtt álmaink, öt évvel ezelőtt céljaink voltak, ma meg már azt akarjuk, hogy így maradjon a dolog. Nem azt mondom, hogy hátra kell dőlni, kényelmesen el kell helyezkedni, dölyfösködni. Most kell hármasból négyesbe kapcsolni, és még inkább rákapcsolni mind a Bocuse d’Or, mind a Michelin-csillagok és minden olyan tevékenység terén, ami a magyar gasztronómiát előre viszi.
Egyre több az igazán minőségi étterem
Magyarországon ma már nem nagyon tudunk olyan 20–40 kilométeres sugarú kört rajzolni, ahol az ember ne tudna elmenni olyan étterembe, ahol tisztességeset tud enni, jót fog kapni és nem fogják becsapni. A kacsamáj az kacsamáj lesz, a borjú tényleg borjú lesz.
Aki Bocuse d’Orra készül, az ne ott tanuljon meg főzni
Nagyon komoly, többéves vagy akár évtizedes stabil csúcsgasztronómiai tapasztalat és tudás kell ahhoz, hogy csúnyán mondva Bocuse d’Or-osodjál.
