Tóth Gusztáv korábban is vendégeskedett a Filézőben, akkor többek között arról beszélgettünk, mi különbözteti meg a termelői olívaolajat a szupermarketben kapható – nehezen beazonosítható eredetű – folyadékoktól. Azt az adást ide kattintva lehet meghallgatni.
Milyen lett az első magyar olívaolaj?
Őszinte leszek, sokkal, sokkal, sokkal rosszabbat vártam. Már csak azért is, mert a tavaly rekordaszály volt, szerintem Magyarországon is. Azt hittem, hogy töppedt bogyók lesznek, Csabi mondta, hogy készül a sajtolásra, én meg nagyon meg voltam ijedve, hogy valami nagyon elfáradt, már a gyümölcsön belül megváltozott olaj fog kijönni. Ehhez képest, ha vakteszten megkapom ezt az olajat, akkor kapásból rávágom, hogy az Isztriáról van, ami az egyik legjobb olajtermő vidék. Odáig ment ez a történet, hogy az egyik üvegcsét a Csabi nevében beneveztem a Flos Olei nevű világkatalógusba.
Akkor olívanagyhatalom leszünk?
Szerintem nem. Olyan, mintha egy zöld lámpát kapott volna ez az egész, és mostantól bárkinek bármit lehet, és minden rendben van. De azért ez messze nem így van, és ezt az tudja a legjobban – mint például én, az egyik ezek közül –, aki elég sok energia- és véráldozattal jutott el eddig a pontig. Az első nagyobb ültetésünk például gyakorlatilag megsemmisült.
Az sem árt, ha valaki ért hozzá
Szerintem minden ilyen jégtörés nagyon sok buktatóval indul, aztán nagyon kicsi eredményekkel, de én simán felkészülök pár éven belül országos szinten egy pár százliternyi olajra. Nem csak a Csabitól, sok mindenkitől. Egy probléma van, hogy az a sok mindenki lehet, hogy 70–80 fát megvásárol és letelepít, de kéne legalább egy évtized előtte, hogy értse, mit is csinál. Tehát nem gondolom, hogy az a kétszáz liter, ami kijön majd ilyen-olyan helyekről, mind ilyen minőségű lesz.
Velünk élő történelem
Ebben az olívasztoriban számomra van egy vizuális mesebeliség, szemet gyönyörködtetően szépek, és van egy szakrális vonatkozásuk is. Az egy dolog, hogy mondjuk a Gecsemáné-kertben azok a fák, amelyek látták Jézust, ma is ott vannak részben, mert kétezer év az átlagéletkora egy ilyen fának. Még ha nem is kétezer éves valamelyik, ez maga a velünk élő történelem növény formájában. Ha az egészet így összerakja az ember, akkor magával ragadja a gépszíj előbb-utóbb, hogy nemcsak azt a kicsi zöld levelet látja, hanem mindent, ami ehhez kapcsolódik.
