Rendet rakni a fejekben
Valamilyen furcsa oknál fogva a fogyasztói fejekben és a sajtó fejében a zöldségnek meg a gyümölcsnek az a dolga, hogy legalább szezonálisan roppanjon össze az ára, és legyen nagyon-nagyon olcsó, mert ez a jellemző állapot. De a termelői oldal realitását figyelembe véve mi nem tudnánk folytatni azt, amit csinálunk, ha mindig az lenne a helyzet – mondjuk a görögdinnyeszezonban –, hogy 90 forint a dinnye az áruházakban, miközben 27 százalék az áfa. Hogy fillérekért lehessen bizonyos időszakokban venni zöldséget, gyümölcsöt – ez az időszak valószínűleg elmúlt.
A kicsiknek egyre nehezebb
Több tényező is abba az irányba mutat, hogy koncentrálódik a termelés. Ez a folyamat kétféleképp zajlódhat le: az egyik folyamat, hogy a kicsik eltűnnek, és csak nagyobb gazdaságok maradnak. A másik lehetőség az integráció, amikor a kisebb gazdák elkezdenek együttműködni: szerveződnek, közösen értékesítenek, közösen végeznek szakmai munkát. Magyarországon azt lehet látni, hogy különböző kulturális és történelmi okok miatt ez az integrációs folyamat nem volt annyira sikeres, mint szerettük volna. (…) Időközben nagyon nagyot nőtt a tőkeigénye annak a fajta zöldség-, illetve gyümölcstermesztésnek, amely a megváltozott klímában is eredményes. (…) Ez sajnos mindenképp abba az irányba mutat, hogy a nagyon pici vállalkozók közül kevesen fognak tudni versenyképesek maradni.
Fokozódnak a szélsőségek
A klímaváltozás azt hozza magával, hogy a szélsőségek fokozódnak. Vannak nagyon meleg, nagyon száraz periódusok, utána meg jön hirtelen olyan, hogy esik egy hét alatt száz milliméter csapadék. Példának hozhatom Olaszországot: nagyon sokat lehetett tavaly hallani arról, hogy a Pó völgyében micsoda aszály van. Az elmúlt hét–tíz napban éppen 200 milliméter eső esett az országban. A szélsőségek jönnek, ebből, ami közvetlenül minket érint: a gyümölcstermesztést nagyon negatívan befolyásolták az elmúlt négy–öt évben a tavaszi fagyok és az enyhe telek. Annak ellenére, hogy sok öntözött terület van a zöldség-gyümölcstermesztésben, a csapadék egyenlőtlen eloszlása, illetve az aszályos periódusok a legrosszabbak nekünk. Ez mindenképp azt eredményezi, hogy kevesebbet teremnek a gyümölcsösök, és bizonyos fajták termesztése sokkal nehezebbé vált itthon.
Vegyszer a szélben
Azt gondolom, hogy a mezőgazdaságban dolgozó emberek szeretik a természetet. Mindenki számára fontos az, hogy úgy tudjon termelni, hogy adott esetben ne kelljen neki permeteznie. Nem úgy kell elképzelni a zöldség- és gyümölcstermesztőket, hogy mi élvezzük, ha valami kemikália száll a szélben. Mi sem szeretjük ezt. Csak azt látjuk, hogy ahhoz, hogy akár a jelenlegi árak mellett eredményesen tudjunk dolgozni, ahhoz olyan hozamokra van szükség hektáronként, amiket nem igazán látni, hogy ökotermesztési módszerekkel hogyan lehetne elérni. Az sem megoldás, hogy azt mondjuk a fogyasztónak, hogy minden bio lesz, de minden háromszor annyiba fog kerülni, mint ma, és nem biztos, hogy fog mindenkinek jutni. (…) Azt látom, hogy az egész EU-ban mindenhol óriási viták övezik ezt, és a legáltalánosabb vita az, hogyha mindent bióban fogunk termelni, felmerülhet a kockázata annak, hogy ez egyébként kevesebb élelmiszert fog jelenteni, mint ma. De erre érdemi, jó hatásvizsgálata senkinek nincs egyelőre.
