Ziccer

A pénz nem elég: mi a baj valójában a magyar futball utánpótlásával?

Kecskeméti Péter 14 évesen profi szerződést ír alá a Honvéd akadémiáján, korosztályos válogatott volt, majd a Ferencvárosnál edzett Rebrov irányítása alatt. 24 évesen aztán mégis befejezte a futballt – karrierjét szerződéses fogság, két térdszalag-szakadás és a Covid törte ketté. De az ő sorsa csak a kiindulópont: a Ziccer legújabb adásában arról is szó esik, miért nem hoztak áttörést a milliárdos akadémiai beruházások, mit tanulhat a magyar futball Kovács Bendegúz és az Alkmaar kapcsolatából, és hogy van-e egyáltalán olyan szakmai elit Magyarországon, akinek a szurkolók, a szponzorok és a döntéshozók egyszerre hisznek.
  • Profi szerződéssel – a lelátón. Hiába a tizennégy éves korban megkötött profi szerződés, egy el nem fogadott hosszabbítási ajánlat után Pétert klubja egyszerűen kitiltotta a pályáról. Azzal az indokkal, hogy „ne fertőzze a csapattársait”. Rendkívüli eset, vagy a magyar akadémiai rendszer logikus következménye?
  • Két és fél év kiesés, benne a Covid. Egy év szerződéses tilalom, majd térdszlagszakadás, aztán világjárvány – mindezt összeszámolva Péter nagyjából két és fél éven át nem játszhatott bajnoki meccset. Pech vagy szomorú esettanulmány?
  • Kovács Bendegúz és a debreceni rejtély. A feltörekvő magyar csatártehetség összesen 67 meccset játszott a Debrecen akadémiáján, ám csak nyolcszor volt kezdő. Az Alkmaar viszont felvázolt neki egy fejlesztési tervet, és tartotta is magát hozzá. Mi a különbség a két megközelítés között?
  • Milliárdok, de ugyanazok az emberek, ugyanaz az eredmény. Az elmúlt 16 évben sokszorosára nőtt a magyar futballba ömlő közpénz, az eredményessége mégis alig változott. Meglehet: a probléma gyökere nem finanszírozási, hanem humán – kiből, miért és mi alapján lesz edző, scout, sportigazgató Magyarországon?
  • Van-e egyáltalán szellemi elitje a magyar futballnak? Ha Szalai Ádámnak – a Real Madrid egykori növendékének, a Bundesliga történet legjobb magyar góllövőjének – sem hisz a szurkolói közeg egy hangos része, akkor kinek van itthon valódi szakmai tekintélye? És ha senkinek sincs, hogyan változhat bármi?
  • A jéghegy csúcsa. Péter kétszer sem nyert felvételt az MLSZ grassroots edzőképzésére. Posztja után sok tucatnyian keresték meg, hogy elmondják neki: „velem is ugyanez történt.” Nem egyéni pechről van szó, hanem arról, hogy a rendszer épp azokat szűri ki, akik a legtöbbet tudnának tenni a felvirágoztatásáért.

Kapcsolódó
Kele jános a magyar válogatott nem jutott ki a vébére
Kele János: A csehek és a bosnyákok kijutottak a vébére, mi megint nem. Miért?
Bár a magyar futball általános állapota, az utánpótlás, a játékos- és edzőképzés nívója nem támasztja alá, hogy különösebben vérmes reményeink legyenek egy világbajnoki szereplésre, a közelmúlt mégis azt mutatja: a mi környékünkről sem lehetetlen kvalifikálni a tornára.
Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Sorozatlövő
Határsértők
Olvasói sztorik