Az elmúlt évekhez hasonlóan 2023-ban is összegyűjtöttük, melyek voltak az esztendő legfontosabb tudományos áttörései, eseményei és hírei – a 2021-es összefoglalót itt, a 2022-est itt érheti el. Ahogy olvasóink már megszokhatták, nem csupán a nagyvilág történéseire fókuszálunk, a magyar szempontból jelentős mozzanatokra külön hangsúlyt fektettünk.
Magyar Nobel-díj, rögtön kettő
A tudományos Nobel-díjakat bejelentését minden évben kimagasló szakmai és laikus érdeklődés övezi, elvégre a legnevesebb, az orvostudomány és fiziológia, kémia, illetve fizika területén elnyerhető elismerésről van szó. A Nobel Bizottság hagyományosan október elején ül össze, hogy döntsön a kitüntetésekről, így kronológiai szempontból bemutatónkat egyből az év végén kezdjük.
Előbb Karikó Katalin nyerte el az elismerést fiziológiai és orvostudományi kategóriában, majd Krausz Ferencet ismerték el fizikában. Mindketten megosztva kapták a díjat, előbbi az amerikai Drew Weismannal, utóbbi pedig a francia Pierre Agostinivel és a francia-svéd Anne L’Huillier-vel osztozik a kitüntetésen. Kémiai kategóriában az amerikai Carolyn R. Bertozzi, a dán Morten Meldal és a szintén amerikai K. Barry Sharpless vihette el az elismerést.
Szűk egy hónappal a bejelentések előtt egyébként a Nobel-díj paródiájaként emlegetett Ignobel-díjak nyerteseit is bemutatták, az ironikus elismerést furcsa, látszólag értelmetlen vagy vicces kutatásokért ítélik oda. Idén többek között döglött pókokból készített markolókkal lehetett nyerni.
Oroszország kudarca, India dicsősége
2023 űrkutatási szempontból is tartogatott izgalmakat. Az új űrverseny még kiélezettebbé vált, a technológia sokat fejlődött, és bár az Egyesült Államok továbbra is uralja a világűrt, új szereplők is előretörnek a küzdelemben.
A NASA, az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség 2021 végén felbocsátott James Webb űrtávcsöve immár bebizonyította: új korszakot hozott a csillagászatban. Az űrteleszkóp amellett, hogy a közönség számára is lélegzetelállító fotókat készített idén, már első Naprendszeren kívüli bolygóját is megtalálta. Az űreszköz világszerte óriási segítséget jelent a kutatók számára, adatait magyar szakemberek is elemzik.
Az amerikai űrhivatal számára az OSIRIS-Rex űrszonda is dicsőséget hozott. A robot 2020 októberében gyűjtött be a Földtől mintegy 320 millió kilométerre lévő Bennu aszteroidáról mintákat, amelyek idén szeptemberben landoltak bolygónkon. Az idegen anyagok vizsgálata már megkezdődött, elemzésükből sokat megtudhatunk a Naprendszer hajnaláról.
Míg Kína egyre több sikert ér el a világűrben, saját űrállomására, a Tienkungra pedig rendszeresen küld tajkonautákat, addig Oroszország űrprogramja fokozatosan hanyatlik. Az ország a szovjet idők óta, közel fél évszázad után próbált meg ismét űreszközt juttatni a Holdra, a küldetés azonban kudarcba fulladt. Nem úgy az indiai holdmisszió: a Csandraján-3-nak sikerült történelmet írnia azzal, hogy az első ember alkotta objektum lett, amely az égitest déli pólusának közelében szállt le.
Magyar vonatkozásban az új űrhajósprogramról is érdemes szót ejteni, márciusban mutatták be azt a négy jelöltet, akik közül ki fog kerülni a következő magyar űrhajós. A Cserényi Gyulával, Kapu Tiborral, Dr. Schlégl Ádámmal és Szakály Andrással készült cikkünket itt olvashatja.
Példátlan beavatkozások
2023-ra a koronavírus-járvány sokat enyhült – igaz, közben első alkalommal ölt embert a H3N8 madárinfluenza – orvostudományi szempontból ezért az év elsősorban már nem a pandémia elleni védekezés, hanem különleges műtétei, terápiái miatt volt érdekes. Májusban például bejelentették, hogy első alkalommal hajtottak végre agyműtétet egy anyaméhen belüli magzaton, novemberben pedig az első teljes szemátültetés részleteit ismertették.
Magyar intézményekben is megvalósítottak úttörő eljárásokat, a Szegedi Tudományegyetem szakemberei által kifejlesztett gégeműtéti beavatkozással egy féléves román kislány életét mentették meg, a Pécsi Tudományegyetemen pedig robotsebésszel távolítottak el egy rosszindulatú daganatot. Állatorvosi szempontból komoly áttörésnek tekinthető a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő idős gorilla őssejtterápiája.
Karikó Katalin munkájának jelentőségét bizonyítja, hogy az emberiség 2023-ra komoly lépéseket tudott elérni az mRNS-alapú rák elleni vakcina megalkotásában, az ilyen oltásokat akár személyre is szabhatják. Az mRNS-technológia fejlesztésében Karikó Katalin óriási szerepet játszott, éppen ezért kapta idén a Nobel-díjat.
A későbbi orvostudományi kutatások szempontjából mindenképp fontos továbbá, hogy 2023-ban elkészült az első emberi pángenom. A hasonló projektek többek között egyes betegségek megértéséhez járulhatnak hozzá.
El Niño és hőség
Az ember okozta klímaváltozás 2023-ban sem torpant meg, a melegítő hatást pedig nagyban fokozta az El Niño nevű természetes éghajlati jelenség, amely idén vette kezdetét, és előreláthatóan 2024 tavaszáig is folytatódik majd. Az évet aggasztó rekordok jellemezték, 2023 júliusa a valaha dokumentált legforróbb hónap volt a Földön, de szeptember és október is példátlanul meleg volt.
Az óceánok átlaghőmérséklete is csúcsokat döntött, miközben az antarktiszi tengeri jég kiterjedése példátlanul kicsi volt. Az időjárási szélsőségek egyes országokat katasztrofális helyzetbe sodortak: Kanadában hatalmas erdőtüzek, Spanyolországban és Amazóniában súlyos aszály pusztított.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2023 márciusában adta ki hatodik jelentéssorozatának összefoglaló részét, amelyet a 24.hu-n podcastban mutattunk be. A beszámoló lényege dióhéjban: az emberiség nem tesz eleget a klímaváltozás elleni harcban.
Idén a bolygó erőforrásainak felélése továbbra is elképesztő ütemben folytatódott. A túlfogyasztás napját 2023-ban már augusztus 2-án elértük.
Mindenki a kilőtt farkasról beszélt
Hónapokra tematizálta a magyar közbeszédet a globális felmelegedés és a zöld átállás kérdésköréhez szorosan kapcsolódó akkumulátoripar. A hazánkba, sőt más európai uniós tagállamokba is betelepülő kínai gyárak sokakat aggasztanak, a témának számos tudományos vetülete van a vízgazdálkodási hatásoktól a lehetséges egészségi következményekig.
Hasonló a helyzet az új szemétkoncesszióval: 2023 júliusától 35 évre a Mol hatáskörébe került a magyarországi hulladékgazdálkodás. Hogy a kifejezetten erre a célra létrehozott MOHU miként tehetné hatékonyabbá a területet – például csomagolás-visszaváltással vagy szemétégetéssel –, az tudományos oldalról is érdekes.
Természetvédelmi szempontból mindenképp kiemelendő a kaliforniai disznódelfinek egyre lesújtóbb helyzete. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 70 éves fennállása során idén első alkalommal adott ki kihalási riasztást: nagyjából tíz példány maradhatott a vaquitaként is ismert fajból. Szintén természet- és környezetvédelmi riadalmat keltett az ukrajnai Nova Kahovka-i gát felrobbantása, hazánkban emellett a kilőtt svájci farkas esete rázta meg a hírfogyasztókat.
Etológiailag érdekesség az idei évből, hogy folytatódtak azon hajók elleni támadások, amelyek kardszárnyú delfinekhez köthetőek. A jelenség számos szakértőt foglalkoztat, magyarázatul már több elmélet is született.
Kivételes sírt találtak Magyarországon
Rögtön az év elején mutatták be 2023 egyik legizgalmasabb régészeti tanulmányát, amely szerint 20 ezer éves európai barlangrajzok egy ősi kódrendszerről, egy úgynevezett protoírásról árulkodnak. Az elmélet komoly vitát váltott ki, sok kutatót viszont meggyőztek az érvek.
Egy februárban megjelent publikáció még korábbi időkkel kapcsolatban vet fel kérdéseket. Az eredmények azt mutatják, hogy a világ első pattintott kőeszközeit nem az emberi nem fajai alakították ki. Egy augusztusi tanulmány szintén elfogadott evolúciós történetünket kérdőjelezi meg, a kutatók egy új fajt felfedezve arra jutottak, az emberek és az afrikai emberszabásúak közös ősei Európában fejlődhettek ki.
Szeptemberben Zambiában dolgozó régészek jelentették be, hogy megtalálhatták a legősibb ember alkotta faépítményt. A struktúra közel 500 ezer éves lehet, és nem a Homo sapiens, hanem egyik ősi rokonunk alakíthatta ki.
A nyughelyben a korszak egyik legmagasabban képzett orvosát temették el vagyont érő, csúcstechnológiás eszközökkel együtt.
Ami a paleontológiát illeti: idén ismertették azokat a több millió éves mélytengeri porcos halakat, melyeknek maradványait Orfűnél tárták fel, Alsótelkesen pedig a világon először bukkantak ősmajmok nyomaira. Peruban egy 39 millió éves cetet fedeztek fel, az augusztusban leírt faj a valaha élt legnehezebb állat volt a Földön.
Őslénytani kuriózum volt 2023-ból a bolygó legősibb ragadozóit őrző fosszília, egy ritka, az 50 millió éves rovar heréjét is tartalmazó kövület, valamint egy olyan ősmaradvány, amelyben egy emlős és egy dinoszaurusz végső csatája konzerválódott.
