Kedd hajnalban felrobbant a Dnyeper folyóra telepített Nova Kahovka-i gát Dél-Ukrajnában, a mögötte fekvő óriási víztározó szintje gyorsan csökken. Egyelőre nem tudni, ki áll az akció mögött, mint ahogy a létesítményt ért károk mértéke sem pontosan ismert. Az áradás 80 települést veszélyeztet, és komoly aggodalomra ad okot, hogy a tározó biztosítja/biztosította a zaporizzsjai atomerőmű hűtését. A folyamatosan érkező információkat, a helyzet alakulását itt követheti nyomon élő hírfolyamunkban – itt és most arról lesz szó, hogy mi is ez a létesítmény.
Óriási víztömeg szabadulhatott el
A kahovkai vízerőmű Ukrajna herszoni régiójában fekszik Nova Kahovka városa mellett, a dnyeperi vízerőmű-rendszer sorban hatodik, egyben utolsó tagja. Jelenleg orosz megszállás alatt áll. Építése 1950-ben kezdődött, a hatalmas projekt érdekében külön vasútvonalat építettek, munkások ezreit alkalmazták, számukra építették Nova Kahovka 20 ezer fős városát is. Az erőművet 1956-ban helyezték üzembe, teljesítménye 357 MW.
Klasszikus vízerőműről van szó, ahol gáttal zárják el a folyót, itt működnek a turbinák, mögötte pedig óriási tóvá duzzad a víztömeg. Maga a gát 30 méter magas, három kilométer hosszú, több száz méter széles, és valóban roppant mennyiségű vizet tart a tározóban. A víztározó 240 kilométeren követi „visszafelé” a Dnyeper medrét, mélysége 3-26 méter között változik, szélessége helyenként több, mint 20 kilométer. Összesen annyi vizet tartalmaz, mint a utahi Nagy-sóstó, ami
Rövid távon a legnagyobb veszélyt a sérült gáton kizúduló víztömeg, vagyis az áradás jelenti, ukrán források szerint 16 ezer ember került veszélybe. Nem ismert, hogy a gát milyen mélységig sérült meg, ez az infografika a teljes gátszakadás forgatókönyvét szemlélteti:
Infographic that projects water rise if the Nova Kakhovka dam blew. pic.twitter.com/9EBc92ywmg
— Mats Nilsson (@mazzenilsson) June 6, 2023
Veszélyben az atomerőmű és a Krím vízellátása
A kahovkai vízerőmű egyrészt ugye áramot termel, de a víztározó ennél még fontosabb feladatokat is ellát: biztosítja a zaporizzsjai atomerőmű hűtését, és vízzel látja el a Krím-félszigetet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) helyszínen lévő munkatársai szerint az atomerőműben egyelőre nincs közvetlen nukleáris veszély. Az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom úgy reagált, hogy a tározó gyorsan csökkenő szintjének negatív következményei lehetnek az atomerőműre nézve, de a helyzetet ellenőrzés alatt tartják. Az állomás hűtőtava tele van, a vízállás reggel 8-kor 16,6 méter volt, ami megfelel az igényeknek.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a kahovkai tározó vízszintje óránként 15 cm-rel csökken, június 6-án, magyar idő szerint délután fél 2 körül érheti el a kritikus szintet. Egyébként az atomerőmű, miként a gát és a tározó is orosz fennhatóság alatt van.
A Krím-félsziget vízellátása is rendkívül fontos. A Mandiner cikkéből kiderül, hogy az 1950-es években a most felrobbantott gát mellől kezdték el az Észak-krími csatorna kialakítását. Ma már 402 kilométeren keresztül kanyarogva szállít édesvizet a Krím keleti pereméig, a sok helyen szinte félsivatagos puszták alkotta félszigetre. A Krím 2014-es elcsatolása után az ukránok gáttal zárták el a csatornát, amivel komoly vízhiányt okoztak az oroszok által megszállt területen, míg 2022-ben, az újabb orosz területfoglalás eredményeként ismét megnyitották a csatornát.
Az orosz-ukrán háború első napján, 2022. február 24-én a Nova Kahovka-i vízerőmű orosz kézre került, majd november 11-én robbanás pusztította el a gáton haladó utat és vasútvonalat, de vízmegtartó funkciója ekkor még nem sérült.
