Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz megerősítette: az idei július volt a valaha mért legforróbb hónap a Földön – írja az MTI. A hónapot világszerte hőhullámok és tüzek jellemezték, és 0,33 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az eddigi rekorder, 2019 júliusa, amely átlagosan 16,63 Celsius-fokos volt. A levegő hőmérséklete is 0,72 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti júliusokra vonatkozó átlagot.
A tudósok már július 27-én, még a hónap vége előtt rendkívül valószínűnek nevezték, hogy 2023 júliusa lesz a legforróbb hónap. Ez az értékelés arra késztette António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kijelentse: az emberiség maga mögött hagyta a globális felmelegedés korszakát, és a globális forrás időszakába lépett.
Az óceánok felszíni vízhőmérséklete április óta szokatlanul magas, júliusban pedig példátlanul magas volt. Július 30-án 20,96 fokos abszolút csúcsot mértek, és a hónap egészét tekintve a felszíni hőmérséklet 0,51 fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszak átlagát.
„Júliusban mind a globális felszíni hőmérséklet, mind az óceánok felszíni hőmérséklete tekintetében új rekordokat mértünk.
Ezek a rekordok katasztrofális következményekkel járnak az emberekre és a bolygóra nézve, amely egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges eseményeknek van kitéve
– mondta Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) igazgatóhelyettese.
Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés jelei egyszerre jelentek meg az egész világon. A World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos hálózat már megállapította, hogy a közelmúltban Európában és az Egyesült Államokban bekövetkezett hőhullámok gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna az emberi tevékenység hatása nélkül.
A Kopernikusz arról is beszámolt, hogy az antarktiszi jégtakaró a műholdas megfigyelések kezdete óta júliusban érte el a legalacsonyabb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet az átlagosnál. Burgess szerint az idei év eddig a harmadik legmelegebb, 0,43 Celsius-fokkal áll a közelmúlt átlaga felett, és a júliusi globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
Az 1,5 Celsius-fokos érték szimbolikus, mivel ez a 2015-ös párizsi klímaegyezményben a globális felmelegedés korlátozására meghatározott legambiciózusabb határérték. A megállapodásban említett küszöbérték azonban nem egyetlen hónapra, hanem több év átlagára vonatkozik. „Még ha ez csak átmeneti is, azt mutatja, hogy sürgősen komolyabb erőfeszítéseket kell tenni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentése érdekében, amely a fő oka ezeknek a rekordoknak” – nyilatkozta Burgess.
A 2023-as év ezzel talán még nem zárja le a rekordok sorát. A Kopernikusz kiemelte: az El Niño jelenség kialakulása miatt ugyanis viszonylag meleg évre számíthatunk. A Csendes-óceán feletti ciklikus, természetes éghajlati jelenség globálisan melegítő hatással jár, ráerősítve a klímaváltozásra.
