A folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70%-kal csökkenthető lenne Európa-szerte, állapította meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tavalyi jelentése – írja a Másfél fok elemzésében. Az elmúlt hét katasztrofális következményekkel járó európai árvizei keserű figyelmeztetést jelentenek az egyre több tudományos tanulmányban megerősített tényre: az éghajlati kockázatok, köztük az árvizekkel szembeni védekezésben a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben, számos járulékos hasznot hoznak, és a legtöbb esetben gazdaságilag is megéri ezeket alkalmazni.
Friss átfogó tanulmányában egy nemzetközi kutatócsoport két évtized tudományos publikációit áttekintve bemutatta, hogy mennyiféle módon segítenek bennünket a különféle ökoszisztémák a természeti kockázatok mérséklésében, és megállapította, hogy a legtöbb ökoszisztémára épülő megoldás
Az úgynevezett természetalapú vagy természetközeli megoldások (Nature Based Solutions) egy gyűjtőfogalom, ami olyan tevékenységeket foglal magába, amelyek a természetes, illetve módosított ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, valamint az ezekkel való fenntartható gazdálkodást segítik, és ezzel számos társadalmi, gazdasági és környezeti hasznot hoznak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) természetalapú megoldásokról szóló idén áprilisban publikált jelentése számos európai esettanulmányt közölt, amik alátámasztották, hogy a természetalapú megoldások költséghatékony és olcsó megoldást kínálnak számos természeti és éghajlati kockázat csökkentésére.
Európa-szerte és hazánkban is az egyik legjelentősebb kockázati tényező az árvízveszély, amit gyakran a gátak megerősítésével igyekszünk megoldani. Ugyanakkor a természetes megoldások sok esetben jóval kedvezőbb eredményt hoznak és pénztárca-kímélőbbek is.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2020-ban kiadott jelentése szerint a folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70%-kal csökkenthető lenne Európa-szerte, és ezen természetalapú megoldás költség-haszon aránya meghaladja az épített infrastruktúrát alkalmazó megoldásét.
Az árvíz természetes visszatartását célzó tiszatarjáni vizes élőhely helyreállítása jó hazai példa az ilyen megoldásokra. A kubikgödrökkel borított területen állandó, egymással összekapcsolt nyílt vízfelületeket hoztak létre, melyek a talajvízkészletek pótlásán keresztül természetes vízellátást biztosítanak a mezőgazdaságnak, emellett élőhelyként, illetve táplálkozóhelyként szolgálnak a vad és legelő állatállomány számára. Emellett a helyreállított ártéri területek rekreációs lehetőséget is biztosítanak a helyieknek, és serkentik az ökoturizmust.
