Aligha akad olyan, futball iránt csak egy kevéssé is érdeklődő ember az országban, aki ne tudná: a magyar válogatott 1986 óta vár arra, hogy újra világbajnokságon szerepelhessen.
A csapat azóta a szereplés kivívásának közvetlen közelébe is csupán egyszer, még 1997-ben került, más kérdés, hogy az a sorozat végül egy brutális mészárlásba torkollott, a jugoszlávok ugyanis két meccsen összesítésben 12-1-gyel intézték el a mieinket.
A kudarc után akkor Csank János szövetségi kapitány és az MLSZ elnöke, Laczkó Mihály is azonnal beadta lemondását. Más idők jártak.
Irigyelhetjük a környező országok csapatait
Az 1998-as világbajnokság óta a közép-kelet-európai térségből összesen 10 különböző válogatott járt világbajnokságon. A mezőnyből kiemelkedik Horvátország, amely az azóta rendezett nyolc selejtezősorozatból hetet vívott meg sikerrel (sőt, kétszer érmet is nyert a vb-n); ötször vívták ki a szereplés jogát – különböző országnév alatt – a szerbek, és négyszer a lengyelek.
Két-két tornára selejteztek sikerrel a csehek, a szlovének és a bosnyákok, egyszer-egyszer pedig ott voltak a világbajnoki mezőnyben a bolgárok, a románok, a szlovákok és az ukránok is.
A térség a legjobban 2006-ban teljesített a selejtezők során, akkor az összesen 14 európai résztvevő közül öt is (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia és Montenegró, Ukrajna) ebből a régióból került ki, vagyis az UEFA kvótáinak bő harmada Közép-Kelet-Európa zsebében kötött ki.
A legrosszabb mérlegnek a 2014-es számít, akkor mindössze a horvátok és a bosnyákok vívták ki a vb-szereplés jogát, azaz az európai helyek csupán 15 százalékát kaparintotta meg a régió. Érdekes módon ennél a jelenlegi helyzet is épp csak egy kevéssel jobb, a bosnyák-cseh-horvát trió az összesen tizenhat európai kvóta cirka 19 százalékát jelenti ugyanis.
