Nincs rá szó

Nádas Péter: Egész életemben arra vágytam, hogy végre halnék meg, és ez a két barom orvos visszahoz

Az egyszer már meghalt író iróniával varázstalanítja és súlyos mondatokkal teszi tapinthatóvá a halált podcastunkban.

A 24.hu és a Magyar Hospice Alapítvány új podcastsorozata, a Nincs rá szó nyíltan beszél életvégről, halálról, gyászról. Közismert emberek, civilek, életvéggel foglalkozó szakemberek (orvosok, pszichológusok, ápolók) osztják meg tapasztalataikat és érzéseiket, és történeteket hozunk a gyermek- és felnőtthospice világából is.

Nehéz szavakat találni a veszteségre. A halált elidegenítjük, s így nem tudjuk a félelmeinket feloldani, a saját és mások elmúlását megfelelően feldolgozni – pedig mindenki érintett volt vagy lesz. A némaság helyett ebben a sorozatban Simonyi Balázs a téma magyar hangja.

„Attól kezdve, hogy megszülettem, kezdek elmúlni. És abban a pillanatban amikor elmúlok, azt az élményt hozza segítségül a tudatom, a legnagyobb segítséget, hogy megmutatja a születésemet.”

„1942-ben született Budapesten, Gombosszegen él.” Ez a mondat szerepel következetesen négy évtizede Nádas Péter könyveinek borítóján. Ott beszélgettünk, majd egy héttel később folytattuk, mert maradt még beszélnivalónk a halálról. És még mennyi minden! Pláne egy olyan emberrel, aki már meghalt egyszer. És aki áll rendelkezésre a halálnak – aki mindig menetkész.

Így lett ez egy két részes interjú, amelynek második felét két hét múlva hallgathatják meg, azzal zárjuk majd a Nincs rá szó első évadát.

Nádas Péter ebben a podcastban számos témát érintve járja-táncolja körbe ha alált, kellő iróniával varázstalanítja és súlyos mondatokkal teszi tapinthatóvá. Első kézből idézi meg a magyar hospice-alapító Polcz Alaine alakját, újításait, „rájövéseit”, páratlan spirituális tudását és megérző képességét, amivel szakmája szent szerzetese lehetett volna, vagy Nádassal szólva, „az életszentség közelében járt, válaszúton”, de ő mégis inkább a férje, Mészöly Miklós mellett döntött.

Az író beszél első találkozásaival a halállal, ami számára életjelenség. A halál és születés szimbiózisáról, a létezéstől való félelemről és az 1993-as infarktusát követő pozitív halálélményéről, ami során „nem különleges, kivételes, hanem tipikus” meghalást végzett el. Arról hogy milyen megtanulni újra élni, és megtanulni a halált. Az orvosok és a halál kapcsolatáról, orvosi tudásokról, nemtudásokról, eltartásról. A halálba menők felelősségéről.

Az öngyilkossági késztetésről, és magáról a tettről, mint az élet kezelésének egyik módjáról. És arról a párhuzamos kapcsolásról, amit az élet-halál tengelyén a munka, az írás jelent. Ahogy ő mondja: „se magamat megölni, se meghalni nem tudtam, dolgoznom kellett”.

Szó lesz arról az uralkodó felfogással szembemenő nézetéről, miszerint miért jó az egyedüllét a halál óráján. A szenvedés értékéről, az angyali tekintetről a halál küszöbén. Istenképről és univerzumról. A halál tárgyiasításáról és absztrakciójáról. Temetési rítusról, a halál körüli teendők praktikumáról. Arról, hogy miként haldoklott Polcz Alaine, aki egész életében a halállal foglalkozott.

Egyszóval saját halálról és saját halottságról. Arról, amiről azt mondja, hogy „valami nagyon érdekes kezdődik, valami fantasztikus történik, tulajdonképpen erről kéne beszélni.” Hát akkor beszéljünk!

Az adásban közreműködik Balsai Móni színésznő.

„Amikor ideköltöztünk, azt tapasztaltuk, hogy Gombosszegen egy kereszténység előtti állapot, amolyan pogány rítus őrződött meg. Konfrontáció az elmúlással és veszteséggel, de mindenféle tragikus mellékíz nélkül. Neutralitás. A természet eseménye, mint minden más.”

A héten mutatták be a Saját erdő című filmet: Nádas Péter nagyívű, személyes monológja narrálja Kárpáti György Mór szemlélődő természetfilmjét, amely így egyszersmind művészportrévá is válik. Nemrég jelent meg Károlyi Csaba polifonikus szerkezetű interjúkötete is az íróval, ennek címe Egy teljes év.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban is látható két időszaki kiállítás, októberig. Az egyik A létezés botránya, ami az élet tragikus alapfeladványára keres válaszokat Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói művein, pályafutásukon keresztül. A szomszéd teremben éppen Nádas egykori kisoroszi telekszomszédjának, a 100 éve született Polcz Alaine-nek az életútját, szerteágazó szakmai tevékenységét böngészhetjük. A kiállítás centrumában pedig a Világjáték módszer bemutatása áll, amelynek magyarországi bevezetése és továbbfejlesztése volt Polcz Alaine egyik legfontosabb eredménye, a hospice hazai megalapítása, a gyermekonkológián végzett pszichológiai munkája és írói tevékenysége mellett.

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Sorozatlövő
Határsértők
Olvasói sztorik