Amint lánya leérettségizik, beköltözik egy hospice házba, és megvonja magától az ételt-italt.
hospice
A halálról beszélgettünk nagyjából húsz vadidegennel, akik közül néhányan hivatásként is választották, hogy haldoklókkal és gyászolókkal töltsék az életüket.
Simon Adrienne több mint tíz éve foglalkozik kutyák és macskák hospice-ellátásával, rajta kívül kevesen vannak, akik hivatásuknak választják, hogy állatoknak könnyebb legyen az életük utolsó szakasza. Jelenleg közel ötven állatról gondoskodik a tanyáján, sok olyan kedvencnek ajándékozott hónapokat, akiket mások elaltattak volna. Bár fogy az ereje, nem tudja abbahagyni. Nem is a halál vagy a gyász viseli meg, hanem az, amikor látja, hogy valamelyik kedvence már menthetetlen. Interjú.
Nagyon sokszor ugyanaz a kérés.
Többszörösen ráadásul.
Hogyan tud segíteni néhány hangszer egy menthetetlen daganatos betegnek? Egyáltalán, mi számít sikernek egy terápián, ha tudjuk, hogy az élet hamarosan véget ér? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Dr. Muszbek Katalin pszichiáterrel, a Magyar Hospice Alapítvány alapítójával, a zeneterápia kezdeményezőjével.
Tóth Krisztina több évtizede küzd azért, hogy a hospice-ról a menedék jusson eszébe az embereknek. A hospice és palliatív ellátás jelenéről, szép és rossz halálról, az egészségügy rendszerében elvesző súlyos betegekről, Karsai Dánielről és az eutanáziáról is beszélgettünk a szakemberrel.
Szerinte ezek sokakat megijesztenek, ezért jobb előre tudni.
Nem delírium és nem is hallucináció.
A súlyos májelégtelensége mellett a beszédközpontja és a memóriája is sérült.
A halálból egyszer már visszatért, a dolgokhoz való viszonyát aztán újra megkeresni kénytelen író gondolatainak folytatásával zárjuk a Nincs rá szó podcast első évadát.
Kinek mi az indíttatása, hogy ezt a társadalmilag meg-, de anyagilag alábecsült hiányszakmát választotta?
Az egyszer már meghalt író iróniával varázstalanítja és súlyos mondatokkal teszi tapinthatóvá a halált podcastunkban.
Barbara Thackray csak nyolc éve kezdett el rendszeresen futni.
Mit tehet egy szülő, ha a gyereke üvölt a fejfájástól, és azt kiabálja neki, hogy „anya, téged utállak a legjobban”? És milyen közhelyek miatt lehetetlen másokkal beszélni a gyermekhalálról?
Muszbek Katalin, a hazai hospice alapítója orvosok és hozzátartozók szerepeiről az élet végén.
Eutanáziáról, méltóságteljes pelenkázásról, a búcsúzó hozzátartozók és a haldokló között leosztott szerepekről és a gyász fajtáiról beszélgetünk a hospice ház pszichológusával, Biró Eszterrel.
Annak a hospiceháznak gyűjtött, ahol rákos szomszédját ápolták az utolsó napjain. A kampány keretében még a miniszterelnök kutyájával is összebarátkozott, amikor a kormányfői rezidencia kertjében töltötte az éjszakát.
Kell-e szégyellnie magát egy hozzátartozónak, hogy ha felszabadultságot érez szerette halálakor? Lehet-e vitatkozni egy végakarattal? Sokat látott hospice pszichológussal folytatjuk a Nincs rá szó podcastot.
Puzsér Róbert tőle szokatlan szordínós hangnemben beszél a környezetében látott halálokról, betegségekről, önvádról és félelmekről. Saját bevallása szerint elméletben jól modellezi a haldoklás és halál körüli dolgokat, de a gyakorlatban csődöt mond.
Hogyan lehet előzetesen nyugodtabbá tenni az élet utolsó időszakát? Hogyan oldható a halál tabuja? Csikós Dóra több szerette halálát és búcsúját kellett, hogy végigkísérje – mostanra tud egyet s mást erről.
Tévesen nyilvánították halottnak egy speciális idősek otthonában.
Egy hospice ház főorvosa a mindenáron gyógyításról, a nehéz kommunikációról, a kölcsönös hazudozásról és az eutanázia-turizmusról.
A négygyermekes Zsuzsát gyerekkora óta többször is megkísértette a halál, ötvenes éveiben, rákban halt meg. Az ő harcáról és elfogadásáról szól a Nincs rá szó következő epizódja, amelyben egy édesanyját gyászoló férfi is beszél utolsó közös időszakukról.
