Több tized százalékponttal csökkentheti idén a gazdasági növekedést a Magyarország felett terpeszkedő hőkupola – jósolja László Csaba volt pénzügyminiszter, aki szerint a 1,5 százalékos éves GDP-növekedés elérése is bizonytalanná vált az extrém hőség okán szükségszerűen elrendelt áram- és vízfogyasztási korlátozások miatt.
Sokkal kevesebb embert látni az utcán, a mezőgazdaság már a második negyedévben rossz képet mutatott, de a vendéglátásban, turizmusban is baj van. A nagyipari vállalatok ugyan mostanra időzíthetik a szokásos éves karbantartási leállásokat, ám ezzel együtt a paksi erőmű teljesítményleállásának a nyolc–tízszeresét érheti el a közvetett hatás a gazdaságban.
a Della vendége szerint, aki sok ezer milliárd forintra becsülte a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás több évre elnyúló költségét, ideértve az állami és piaci infrastruktúrát egyaránt.
Jövőre még rosszabb lesz az időjárás; 5–10 éves távon az lesz a kérdés, hogy a beavatkozásokkal a mostani szintet sikerül-e megtartani. Kérdés, hogy ez a költségigény miként építhető be a központi költségvetés amúgy is kifeszített keretei közé, miközben az euróbevezetés felvállalása miatt 2030-ra 3 százalék alá kellene csökkenteni a hiányt.
Ráadásul pont egy olyan évben, amikor választás lesz – erről elmesélt egy történetet még a 2000-es évek közepéről, amikor az akkori kormányfő halasztotta el a feltételek teljesítését politikai okokból. Abban nem bízik, hogy a monetáris unió enyhíteni fogja a feltételeket a klímaváltozásra tekintettel.
Orbán jóslata megalapozatlan
A címzetes egyetemi tanár nem látja olyan vészjóslóan a közeljövő gazdasági kilátásait, ahogy azt a Fidesz igyekszik elhitetni. Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint fél-egy éven belül beüt a válság, ami kikezdi a Tisza-kormány népszerűségét.
László Csaba szerint valóban hordoz magában bizonytalanságot a globális energiapiac, elsősorban Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan külpolitikája miatt, de érdemi romlást nem vár ezen a téren a gazdaságban.
Nem látom az okait, hogy általában miért romlana a magyar gazdaság helyzete a mostanihoz képest
– fogalmazott a műsorban. Abszurd módon Trump politikája éppen azt a fosszilis energiahordozókon alapuló ipart drágítja az alternatív energiaforrásokkal szemben, amelyiknek pedig kedvezni akar.
Felesleges a pótköltségvetéssel foglalkozni
Ami a Tisza-kormány első intézkedéseit illeti (ideértve például az áfacsökkentéseket), azokat olyannak látja, mintha Magyar Péterék egy őszi választásra készülnének. Szerinte nem kellene erőforrást lekötni a 2026-os pótköltségvetésre – ebben lát politikai kockázatot is –, inkább a 2027–2030 közötti, sokkal fontosabb időszak megtervezésével kellene foglalkozni.
Arról is beszélt, hogy a kormányban Ruff Bálintot látja Magyar Péter mögött az erős embernek, akin keresztül a kritikus személyi döntések megszületnek, ugyanakkor ez a szűk keresztmetszet lassítja az államigazgatás kiépítését, egészen államtitkári szintig.
Windisch László ÁSZ-elnök Dellának adott interjúját idézte, ahol elhangzott, hogy a minisztériumok közül még mindig kevés rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal.
Olyanokat hallok, hogy vannak főosztályvezetők, akik úgy vezetik a főosztályt, hogy konkrétan nincsenek kinevezve
– mondta László Csaba.
