Nagyvilág

Súlyos konfliktusai voltak Orbánnak az új, NATO-párti finn elnökkel, akinek magyar rokonai is vannak

Emmi Korhonen / Lehtikuva / AFP
Alexander Stubb, a Nemzeti Koalíció elnökjelöltje Helsinkiben 2024. február 11-én.
Emmi Korhonen / Lehtikuva / AFP
Alexander Stubb, a Nemzeti Koalíció elnökjelöltje Helsinkiben 2024. február 11-én.
A vasárnap megválasztott finn államfő, Alexander Stubb részben svéd nyelvű családból származik, de vannak magyarul (is) beszélő rokonai. A liberális-zöld politikus a svédek NATO-tagságát – amit kizárólag Magyarország akadályoz a tagállamok közül – nemcsak svéd nyelvű édesapja miatt tarthatja szívügyének, hanem mert korábbi külügyminiszterként és kormányfőként is erősen NATO-pártinak számított. Orbán Viktor 2018-ban Stubb-bal szemben Manfred Webert támogatta az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelölti tisztségére, miután a finn politikus már abban az évben kizáratta volna a Fideszt az EPP-ből.

Első pillantásra a papírforma érvényesült, amikor az 55 éves Alexander Stubb, a legnagyobb kormánypárt, a konzervatív-liberális Nemzeti Koalíció (NK) jelöltje nyerte meg a finn elnökválasztást vasárnap. A kétfordulós szavazás végeredménye azonban két szempontból is meglepetés. A részvétel ugyanis nem érte el a 70 százalékot sem, ami szokatlanul alacsony az északi országban. Ennek legfőbb kárvallottja Stubb riválisa, Pekka Haavisto exkülügyminiszter volt, aki liberális-zöld politikusként a baloldal szavazataira számított. Ám a fiatalok, akik egyébként inkább a baloldalt preferálnák, nem mentek el elegen voksolni. Ám így is a választás másik meglepetését okozta a függetlenként induló Haavisto: nagyon megszorongatta Stubbot a második fordulóban, aki csak 51,6:48,4 arányban tudott győzni, a várakozásoknál sokkal kiélezettebb versenyben.

Vannak megfigyelők, akik szerint ha még egy hétig tartott volna a kampány, Haavisto legyőzhette volna Stubbot, mert fokozatosan dolgozta le a közvélemény-kutatások szerinti hátrányát. Mindazonáltal Haavisto már vasárnap elismerte a vereségét, és gratulált a győztes jobboldali politikusnak.

A finn sajtót, legalábbis a Helsingin Sanomat cikkszerzőjét foglalkoztatja, hogy milyen kép alakult ki róluk külföldön azok után, hogy a melegségét nyíltan vállaló Haavistót a választók harmada ecuadori élettársa miatt nem tartotta alkalmas jelöltnek.

Stubb személyében a NATO egyik legelkötelezettebb finnországi híve kerül az elnöki székbe, ami nem annyira formális pozíció, mint a magyar államfőé. (Bár az elmúlt napokban láthattuk, hogy még a korlátozott jogkörökkel rendelkező Novák Katalin döntései is megrázhatják a magyar politikát.)

A finn elnöknek hagyományosan jelentős beleszólása van az ország biztonságpolitikájának és külügyeinek irányításába,

ezt általában – bármilyen irányultságú is az aktuális kabinet – az éppen hatalmon lévő kormányfővel, valamint az illetékes védelmi és külügyminiszterrel egyeztetve teszi.

Helsinkiben történetesen most a Nemzeti Koalíció a legerősebb kormánypárt, így a kül- és hadügyek továbbra is gyakorlatilag egyetlen párt politikusainak kezében összpontosulnak. (A leköszönő elnök, a 2012 óta az államfői tisztséget betöltő Sauli Niinistö is az NK politikusa volt.) Ezt a párthegemóniát a pókerben ismert színsorral, a „straight flush”-sal szokták Finnországban jellemezni – mondta lapunknak Matti H. Virtanen újságíró.

A Nemzeti Koalíció politikusai töltik be ugyanis majd továbbra is

  • a köztársasági elnöki,
  • a miniszterelnöki,
  • a külügyminiszteri
  • és a hadügyminiszteri posztokat,

azzal együtt, hogy az NK embere áll a parlament védelmi bizottságának élén, és Virtanen szerint várhatóan ez a párt jelöli majd az új finn EU-biztost is.

Alessandro Rampazzo / Anadolu / Getty Images Alexander Stubb és Pekka Haavisto finn 2024. január 25-én.

Az újságíró emlékeztetett arra, hogy a finn történelemben ez korábban kétszer fordult elő: Urho Kekkonen több évtizedes elnöksége (1956-1982) idején az Agrárpárt (mai nevén: Centrumpárt) volt hasonlóan domináns helyzetben, később pedig a szociáldemokraták, többek között Mauno Koivisto államfő regnálásakor. (Persze az EU-biztosi posztra Finnország csak 1995 óta jelölhet politikusokat, hiszen akkor csatlakozott Helsinki az unióhoz.)

Mindezek alapján a finnek három korszakra oszthatják a legutóbbi idők elnökeit: a Kekkonen-éra, az EU-éra és mostantól a NATO-éra államfőiről beszélnek, hiszen tavaly óta ehhez a szervezethez is csatlakozhatott az északi ország.

Az első köztársasági elnök pedig, aki a teljes ciklusát a NATO-érában töltheti ki, Alexander Stubb lehet.

A NATO-tagságot Stubb nagyon fontosnak tartja, hétfői, megválasztott elnökként tartott első hivatalos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a „NATO magjába” szeretnének bekerülni. Ezt azért nevezte fontosnak, mert szerinte Finnország földrajzilag a szövetség északkeleti sarkában helyezkedik el. Ezért is lényeges számukra, hogy a magállamokkal együtt vegyenek részt a döntéshozatalban és persze a konkrét feladatok végrehajtásában is.

Ráadásul azért sem elhanyagolható ez a kérdés, mert Finnország belépésével az Oroszországgal közös NATO-határszakasz megkétszereződött. Stubb hangsúlyozta azt is, hogy bízik benne: az európai országok továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.

A megválasztott államfő hozzátette, Finnország „biztonságot nyújtó, és nem biztonságot fogyasztó” ország – ezzel gyakorlatilag reagált a volt amerikai elnök, Donald Trump kijelentésére is, aki a napokban azt mondta, hogy csak azokat a NATO-tagországokat védené meg, amelyek teljesítik a szövetség tagjai által vállalt kötelezettséget, és a védelmi kiadásaik elérik a GDP két százalékát. Trump hozzátette azt is, hogy aki pedig nem fizet, azokkal szemben Oroszországot arra biztatná, hogy „csináljon velük, amit akar”.

Stubb óvatosan reagált a Trump kijelentéseit felvető svéd újságíró kérdéseire, szavaiból az derült ki, hogy azzal egyet tud érteni, hogy a NATO tagállamai fizessék be a kötelezettségeiket. Ugyanakkor arra nem reagált, hogy mit kéne tennie Oroszországnak a nem fizető NATO-tagállamokkal.

Soknyelvű államfő

Finnország a kétszázalékos NATO-határérték fölött költ a védelemre, ez elhangzott a hétfői sajtótájékoztatón is, amelyen Stubb három nyelven válaszolt az újságírók kérdésére. Ami nem meglepő, hiszen a nemzetközi kapcsolatok tudományos kutatójaként, majd diplomataként, végül külügyminiszterként és miniszterelnökként is óriási tapasztalatokat szerzett a külügyek terén.

A háromnyelvűség azért sem számít különlegesnek Stubb hazájában, mert a politikus egy finnországi svéd-finn családban nőtt fel, mégis általában svéd nyelvűnek tartják. Stubb iskoláit angolul, finnül és svédül végezte Finnországban és az USA-ban. Egyetemistaként a párizsi Sorbonne-on tanult, Nagy-Britanniában a London School of Economics-on folytatta tanulmányait, de Belgiumban is járt felsőoktatási intézménybe. Itt, Bruges-ben, a College of Europe-on tanulva ismerte meg a feleségét, az angol Suzanne Innest is.

Stubb magát inkább kétnyelvűnek tartja, hiszen svéd édesapjával svédül, finn-svéd édesanyjával pedig finnül beszélt otthon. Svéd nyelvűségét azért nem hangsúlyozta a mostani kampányban, mert egy jobboldali, de liberális párt jelöltjeként nem akarta „svédségével” elijeszteni a radikálisabb jobboldali finneket, akiknek a voksaira nagyon számított. Ugyanakkor a svéd kisebbségi szavazók óriási mértékben támogatták őt – a finn tengerparti vidékeken –, mert körükben ügyesen épített arra a kultuszra, hogy a legendás Mannerheim marsall örökébe léphet, mint a második svéd nyelvű köztársasági elnök.

Óriásit bukhatnak anyagilag Stubbék a köztársasági elnökséggel

Az új elnök felesége miatt – a családot ismerő forrásunk szerint – kezdetben angolul beszéltek otthon, de hivatalosan az a mondás, hogy ma már inkább svédül kommunikál a família, amit Suzanne, a feleség is jól elsajátított. Azzal, hogy a férj köztársasági elnök lesz, Stubbék valószínűleg óriási anyagi veszteséget fognak elszenvedni. Egyes források szerint ugyanis a feleség, Suzanne Innes-Stubb kénytelen lehet feladni menedzseri állását a Kone lift- és gépgyártó cégnél. Márpedig itt 2022-ben 203 ezer eurót (majdnem 79 millió forintot) keresett adóvisszatérítés nélkül.

Stubb felesége olyan területen dolgozik – úgynevezett compliance-menedzser, aki a kormányzati kapcsolatok tisztességéért, átláthatóságáért is felelős –, ami összeférhetetlen lehet férje új státuszával. Egyelőre azonban friss nyilatkozata alapján még nem döntött a kérdésben.

Stubb rokonsága amúgy is érdekes: magyar hozzátartozói úgyszintén vannak.Nagynénje magyar és unokatestvérei magyarul is beszélnek Stubb szerint – erről a hvg.hu 2010-ben írt.

Emmi Korhonen / Lehtikuva / AFP A Nemzeti Koalíció elnökjelöltje, Alexander Stubb és felesége, Suzanne Innes-Stubb 2024. február 11-én.

NATO-párti politikus

Az, hogy Stubb a NATO mellett elkötelezett, már a Wikileaks-szivárogtatásokból is kiderült. A titkos amerikai diplomáciai iratok nyilvánosságra kerülése után ugyanis azt lehetett olvasni a nemzetközi sajtóban, hogy Stubb és pártja, a jobboldali Nemzeti Koalíció már 2011-ben arra készült, hogy ha a következő választáson hatalomra kerülnek, akkor Finnországot bevinnék a NATO-ba. 2011-ben Stubb külügyminiszter volt, a Wikileaks-iratban pedig az ő akkori főtanácsadójára hivatkoztak.

Ekkor a közvélemény nagy része még ellenezte a NATO-csatlakozást Finnországban. Sőt még az NK egyes politikusai, így az időközben, 2012-ben szintén az államelnöki posztra emelkedő Sauli Niinistö sem volt nagy híve az észak-atlanti védelmi szövetségnek. (Az Al-Jazeera szerint Niinistö Vlagyimir Putyinnal is annyira jó viszonyt ápolt, hogy „Putyinnal suttogónak” is nevezték.)

Ez az állapot 2022-ben változott meg, amikor egyrészt a közvélemény, másrészt – kissé nyögvenyelősen – Niinistö is komoly fordulatot hajtott végre, és végül a szociáldemokrata Sanna Marin miniszterelnök és a konzervatív államfő együtt kezdeményezték az északi ország NATO-csatlakozását.

Azt a NATO-csatlakozást, amit Magyarország és Törökország sokáig igyekezett elhúzni, ami sikerült is tavaly tavaszig. Stubb tehát több vonatkozásban is fontosnak tarthatja a svéd NATO-csatlakozást. Svéd anyanyelve alighanem csak egy belső, érzelmi kötődést jelenthet, ez az általunk megkérdezett szakértő szerint semmilyen befolyással nincs a leendő államfő konkrét politikai lépéseire.

Ugyanakkor

elkötelezett NATO-párti államférfiként igenis felléphet Svédország érdekében.

Egy megválasztása előtti, január végi elnökjelölti vitában hangsúlyozta, hogy ha elnök lesz, nem akarna „szólózni”, csak akkor lépne fel Magyarországon a svéd NATO-tagság érdekében, ha előtte egyeztetett a svéd kormányfővel és a NATO norvég főtitkárával egyaránt.

Ismeri Orbán Viktort, akinek a DNS-ét is „elemezte”

Január végén utalt arra is, hogy ismeri Orbán Viktort, és ha kellene, beszélne vele Svédország érdekében. Hétfői sajtótájékoztatóján a svéd NATO-tagságról csak röviden beszélt, annyit mondott, hogy a skandináv állam de facto (azaz ténylegesen) már tagja a szövetségnek.

Stubbtól korábban már a 24.hu-n is idéztük a svéd NATO-tagság magyarországi halogatásáról tett korábbi nyilatkozatát. Az akkor még csak elnökjelöltként kampányoló politikus leszögezte: itt egy szövetséges ország és az egész szövetség biztonságáról van szó, nincs helye politikai játszmáknak. „Remélem, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban ratifikálni fogja Svédország NATO-tagságát. Itt az ideje ennek.”

Stubb egyébként nem biztos, hogy szívesen hívogatná Orbán Viktort. 2018-ban komoly konfliktusba keveredett a Fidesszel, amelynek kizárását is felvetette az Európai Néppártból (EPP), abból az európai pártcsaládból, amelybe akkor még a Fidesz is beletartozott.

A Financial Times akkor arról írt, hogy Stubb a csúcsjelölti versenyben

nem Manfred Webert, az EPP frakcióvezetőjét tartotta politikai ellenfelének, aki szintén indulni kívánt a jelöltségért, hanem Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Stubb és a magyar kormány viszonyát jól jellemzi, hogy 2018-ban a Kormányzati Tájékoztatási Központ sorosozással válaszolt a finn politikus azon felvetésére, hogy a Fideszt ki kéne zárni az EPP-ből: „A Néppárton belül egy kampány zajlik. Mi a bajor Manfred Weber jelöltségét támogatjuk. Alexander Stubb a Néppárt liberális szárnyának jelöltje, aki Soros Györggyel személyesen nagyon jó kapcsolatot ápol. A Fidesz az Európai Néppárt kereszténydemokrata szárnyához tartozik, Orbán Viktor és a Fidesz nem támogatja a liberálisok bevándorláspolitikáját, ezért támadják és kritizálják Magyarországot.”

Az akkori viták hangnemére jellemző, hogy Stubb arról beszélt, hogy még Orbán Viktornak is lehet „európai DNS-e”. Stubb egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „az európai identitásnak, a bennünk élő, gondolatainkat meghatározó DNS-nek az emberi méltóság, a szabadság és demokrácia, a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell nyugodnia”. S amikor arról kérdezték, hogy Orbán Viktor ideológiai DNS-e megfelel-e ennek, így felelt: „Nem tudom, hogy Orbán Viktor DNS-ét tanulmányozták-e már, de én azt hiszem, mégiscsak egy európai DNS-ről beszélünk az ő esetében is.”

Hozzátette: „ha nincsenek értékeink, nem ragaszkodunk azokhoz, nincs semmink”. Az EU szerinte ugyanis nemcsak egy ideológiai konstrukció, ami jobb- és baloldalra oszlik, hanem közös értékeken alapuló közösség. Ezt az unió alkotmányának 2. cikkelye is rögzíti.

Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images Olaf Scholz német kancellár és Orbán Viktor a NATO-csúcstalálkozón 2023. július 12-én.

Keményvonalas Stubb Oroszországgal szemben is?

A Politico 2024. februári elemzése viszont immár nemcsak az EU-tag Finnország új vezetőjéről, hanem egy friss NATO-tagállam első emberéről is szól. Megválasztott köztársasági elnökként ugyanis Stubb nemcsak a NATO iránt elkötelezett, hanem kemény vonalat vinne Oroszországgal szemben is – írja róla a brüsszeli lap.

Erre az is lehetőséget ad neki, hogy tisztségénél fogva a finn hadsereg főparancsnoka is lesz március 1-jétől, amikor beiktatják az államfői méltóságba. Stubb egyébként a finn hadseregről úgy beszélt most hétfői sajtótájékoztatóján, mint amelyik európai egyik legerősebb hadereje, s amely 900 ezer kiképzett katonával rendelkezik.

Stubb mindezen túl egyesítő erőként akar fellépni hazájában, egyesíteni akarja a társadalmat. A megválasztott államfő hangsúlyozta is, hogy a köztársasági elnöknek három feladata van: a külpolitika, a hadsereg főparancsnoksága és az értékek képviselete és védelme.

Korábban Stubb elmondta azt is, hogy Oroszország 2022-es agressziója ösztökélte arra, hogy hét év szünet után visszatérjen a finn politikába,

és hozzájáruljon a Moszkvával szembeni európai erőfeszítésekhez. A politikus 2015-ben köszönt le egyetlen évig sem tartó miniszterelnökségéről, de 2017-ig még pénzügyminiszterként tovább dolgozott egy másik kormányban. A leendő államfő ugyanakkor hangsúlyozta a béketörekvések fontosságát is.

Haavistóhoz, riválisához képest Stubb a Politico szerint inkább „héja”, azaz keményvonalas NATO-politikus, hiszen ő például baloldali versenytársával ellentétben akár atomfegyverek állomásoztatását sem zárná ki finn földön.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik