Az iskolai autonómia erősítése, a gyermekközpontúság és a kompetenciák fejlesztése a közoktatás legfőbb feladatai Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint, aki a Balzac diákmédia Youtube-csatornájának adott interjút, melyben a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) jelentette kihívásokról is beszélt.
Alapok nélkül bekebelez minket az AI
Az AI-hoz fel kell nőni: akkor tudjuk jól használni, ha a szövegértés és a logikai gondolkodás szintje magas. Ha nem, akkor az bekebelez minket
– fogalmazott.
Ekkor már lehet kísérletezni vele, felfedezni, de előtte inkább offline kellene létezni – mondta a tárcavezető.
A 21. század iskolájában a legfontosabb készségek a kritikai gondolkodás, a kérdezés, a vita, a kreativitás, a kommunikáció és együttműködés. Ha ezek megvannak, akkor már az AI-t is lehet arra használni, amire való – tette hozzá.
„Nem ördögtől való dolog” szerinte a közösségimédia- és mobilhasználat nagyon fiatal korban történő korlátozása sem, erre nagyon sok ország tett már intézkedéseket. A fókuszáltság kialakulásához szükség van az ezektől való távolságtartásra – helyette a mozgás, a levegő, a társas kapcsolatok lennének fontosak a gyerekeknek – emelte ki.
Hosszas „aprómunka” várható
Az ország humán erőforrását az egyik legnagyobb kincsünknek nevezte, amibe be kellene ruházni, különben sosem törünk ki a közepes fejlettség csapdájából. „Nálunk az egyik legerősebb a kapcsolat a családi háttér és a tanulási eredmények között, ami viszont nem jó”.
Nem úgy fognak történni a dolgok, hogy lesz egy törvény, és hirtelen minden megváltozik. Az emberek fejében kell változást generálni, és ez csak alulról fog menni, és csak úgy, ha a helyieket bevonjuk
– mondta Lannert Judit, aki „hosszú aprómunkára” számít e téren.
