Tudomány zöldövezet

Emberéleteket lehetne megmenteni, ha nyomon követnék az afrikai hőhullámokat

Korábban a témában:

Az elmúlt évszázadban nem dokumentálták megfelelően a hőhullámokat Fekete-Afrikában, vagyis az afrikai kontinens Szaharától délre eső részén – derült ki az Oxfordi Egyetem kutatóinak jelentéséből, amely szerint a hiányos dokumentáció aláássa az emberéletek és egész gazdaságok védelmét célzó korai előrejelző rendszerek hatékonyságát.

A szakemberek szerint a szélsőséges időjárási eseményeket nyilvántartó nemzetközi EM-DAT adatbázisban mindössze két afrikai hőhullám adatai szerepelnek 1900 óta, míg a világ más régióiban több tucatnyit jegyeztek fel az elmúlt évtizedekben – írja az MTI.

A kutatók szerint a szaktudás hiánya, a téma nem megfelelő kezelése és a korlátozott megfigyelési hálózat számlájára írhatók a hiányos adatok.

„Mind a megfigyelések, mind az éghajlati modellek azt mutatják, hogy a fekete-afrikai régió a hőhullám-aktivitás egyik gócpontja. Ám ezeket a jelenségeket nem dokumentálják. Olyan, mintha meg sem történnének, pedig tudjuk, hogy nem így van” – mondta Luke Harrington, a tanulmány egyik szerzője, az egyetem környezetváltozási intézetének kutatója.

A tanulmány szerint a Fekete-Afrikából jelentett két hőhullámmal szemben Európában 83-at dokumentálták az elmúlt negyven évben.

Környezetvédelmi aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőhullámokra vonatkozó adatok hiányából fakadóan Afrika kimarad a klímaváltozás hatásairól folyó világszintű közbeszédből.

Egy márciusban, az Environmental Research Letters című folyóiratban közölt tanulmány szerint 2100-ra valószínűleg több mint félmilliárd ember lesz kitéve a biztonságos szintet meghaladó hőstressznek, amennyiben a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik.

A tanulmány továbbá rámutatott, hogy jelenleg évente mintegy 275 millió embert sújt legkevesebb egy napig veszélyes mértékű hőstressz.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szélsőséges hőség veseelégtelenséghez, pszichiátriai problémákhoz és kiszáradáshoz vezethet, továbbá súlyosbíthatja a szívproblémákat. Friederike Otto, az intézet igazgatója szerint egy jól működő korai előrejelző rendszerrel azonban életeket lehet menteni.

Kép: Getty Images

„A korai figyelmeztetés tudatosítja az emberekben a rendszeres vízivás fontosságát és a kormányok is tudnak gondoskodni ingyenesen elérhető ivóvízről, valamint megnyithatják a hűtött középületeket az embereknek” – jegyezte meg a szakember.

A kutatók szerint egészségügyi szakértők, katasztrófakutatók és meteorológusok együttműködésével pótolni lehetne a Fekete-Afrikára vonatkozó adatokat az adatbázisban, ennek segítségével előre lehetne jelezni a szélsőséges időjárási eseményeket a jövőben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.