Tudomány zöldövezet

Hatalmas rágcsálók jelentek meg Budapesten

Több tucat példányuk él a fővárosban, a szakértő szerint egyre több megtelepedésre alkalmas budapesti területet foglalnak el. Az eurázsiai hód a maga 100-120 centijével, 25-30 kilójával a világ második legtermetesebb rágcsálója és itt él velünk.
Korábban a témában:

A legtöbb ember számára a hód természet- és rajzfilmekből ismerős, gombszemű, cuki kis forma, pihepuha plüssfigura. Nagy szakértelemmel dönti a fát, építi a gátat, tereli a patakot valahol a távoli vadonban. Néha a hazai hírekben is feltűnik egy-egy településeken kóborló példány, de még akkor sem gondolunk bele igazán: ezek a különleges állatok itt élnek velünk még a zsúfolt nagyvárosokban is.

Sőt megeshet, akár Budapesten mindennapi teendőinket végezve fizikailag sokkal közelebb vagyunk egy hódhoz, mint egy hétköznapi csirkéhez, rókához vagy őzhöz anélkül, hogy tudnánk róla. Ez már nyilván az újságíró túlzott lelkesedése, a „hódhelyzetről” Czabán Dávid biológust, ökológust, a hazai hódok szakértőjét kérdeztük.

Óriások a maguk nemében

A hód tehát rágcsáló, akár az egér, a patkány vagy a hörcsög: metszőfogai egész életén át folyamatosan nőnek, állandó „rágcsálással” kell őket koptatnia. Vagy megfordítva, életmódja jár annyi „rágcsálással”, hogy ha nem így lenne, nagyon hamar fogatlanná válna és éhen pusztulna.

Földünkön két fajuk él, a kanadai és az eurázsiai hód, ezek életmódjukban és külsejükben is szinte egyformák. Genetikájuk azonban annyira eltérő, hogy két különálló fajt alkotnak, szaporodni sem tudnak egymással. Termetes állatok, és ez nem csak viszonyítás kérdése:

A hódok a világ második legnagyobb méretű rágcsálói, testhosszuk 100-120 centi, súlyuk 25-30 kilogramm. Ha veszélyben érzik magukat, jókora fogaikat bátran használják, a természet bármely teremtményének komoly ellenfelei lehetnek.

Női hisztit gyógyít

Az eurázsiai hód egykoron Magyarországon is rendkívül elterjedt volt, míg a vadászat és a kereslet fel nem tette a pontot az i-re: az 1800-as évek második felére teljesen eltűnt hazánkból csakúgy, ahogy Európa legnagyobb részéről.

Víztaszító, jól nemezesíthető prémjét több célra is használták, pézsmájából illatszereket és gyógyszereket készítettek például női hisztéria enyhítésére

– mondja a 24.hu-nak Czabán Dávid.

Húsa is gyakran került az asztalra, főleg miután vízi állattá „nyilvánították”, így előbb csak a hódfarok, majd az állat minden testrésze a vallás előírásai szerint is böjti ételnek minősült. Ami a pézsmát illeti, egy speciális mirigy termelte váladékról van szó, az állatok közti kommunikációt szolgálja, többek között a terület határainak kijelölését.

Nem cuki, hanem hód

Merthogy a hódok territoriális állatok, amennyiben adott élőhely szűkösnek bizonyul, az ivarérett utódok elvándorolnak, új otthont keresnek maguknak. A terület védelmében komoly összecsapásokra képesek, az eredmény pedig sokszor cakkos hódfarok vagy még komolyabb sérülések.

Fotó: Czabán Dávid

Emberre azonban nem veszélyesek, kerülnek minket, a közvetlen találkozásra minimális az esély. De a szakértő figyelmeztet: vadállatokról van szó, akik ha sarokba szorítják őket, vagy kölykeiket érzik veszélyben védekeznek. Képességeiket tekintve igen hatékonyan, senki ne akarja őket megsimogatni, akármilyen „kis cukinak” is tűnnek.

Budapestet is belakták

Egy-egy hód nagyjából nyolc évig él, a nőstény évente 2-4 utódot hoz világra, a hódcsaládok a szülőkből és 1-2 év szaporulatából állnak.

A faj magyarországi visszatelepítése 1996-ban kezdődött, a WWF Magyarország 2008-ig 234 állatot engedett szabadon arra alkalmas természeti környezetben folyóink mentén. Az ő utódaik, és az osztrák illetve horvát visszatelepítési programból származó szaporulat a vizeket követve mára gyakorlatilag egész Magyarországon megtelepedett, jelenleg a hazai állomány legalább 5000 példányból áll.

Eljutottak a nagyvárosokba, a Dunát követve Budapest számukra alkalmas élőhelyeire is. Pontos felmérés nem áll rendelkezésre, de 6-8 család biztosan él a fővárosban, ami körülbelül 30-40 egyedet jelent

– véli a szakember.

Hódok friss munkája egy vízbe dőlt fán a Hajógyári-sziget északi csücskén Fotó: Marton Péter

Eddig bizonyíthatóan a Népszigeten, a Római parton, a Hajógyári- (vagy Óbudai-) szigeten, a Lágymányosi-öbölben, a csepeli kikötőben és a csepeli Kis-Dunán élnek hódok. Friss kutatási eredmények híján biztosan nem állíthatjuk, de nagyon valószínű, hogy a Dunába érkező patakok mentén is találhatunk hódcsaládokat még a főváros területén.

Megmenti az élőhelyeket

A laikusban persze felmerül, hogy ez esetben „hol vannak” a budapesti hódvárak és gátak, de ezeket hiába is keresnénk, hódéknál az építkezés ugyanis élőhelyfüggő. Alapvetően a partfalba vájt üregekben élnek, amelyek bejárata a vízszint alatt van, a természetfilmekben látott várat akkor építik fel, ha üregásásra a folyó, patak vagy tó partja nem alkalmas, mert túl alacsony, vagy olyan a szerkezete, hogy beszakad. Gátépítésre is a földrajzi adottságok miatt lehet szükség: olyan vízmélység biztosítása, ami megfelelő az üreg bejáratának elrejtésére, védelmére.

Utóbbi adja e faj természetvédelmi jelentőségét, főleg a folyószabályozások után és a klímaváltozás következtében egyre szárazabb magyar alföldi területeken vagy az időszakos vízfolyásokkal szabdalt középhegységekben. A hódok gátja természetes módon tartja meg a vizet, de ahelyett, hogy sokat ragoznánk, Czabán Dávid érzékletes példát hoz:

Néhány éve Tiszalúcon egy kiszáradt láp „feltámasztása” okozott szakmai fejtörést, milyen műtárgyakat és hova helyezzenek, hogy a terület visszanyerje vizes élőhely jellegét. Aztán beköltözött egy hódcsalád, és ténykedése nyomán a víz visszatért, a probléma megszűnt.

Hódmenedzsment

Tiszalúcon áldás a hódok tevékenysége, ha a hegyvidéken elárasztanak néhány 10 vagy 100 négyzetmétert nem sok embert érdekel, ám ha például a Hanságban egy hódgát miatt több hektárnyi mezőgazdasági terület kerül víz alá, ott már komolyabb kárról beszélünk. Akkor is, amikor az egykori ártéri erdőkből maradt néhány méteres sávon a „kirágott” fákat forintosítjuk.

A hódok károkozása alapvetően abból a mára ténnyé vált törekvésből fakad, hogy az ember maga alá gyűri a természetet: olyan világot alakítottunk ki, ahol nincs helye a vadvilágnak, innentől kezdve pedig minden nézőpont, szándék és szabályozás kérdése, de ebbe most nem megyünk bele.

A hód okozta károk azonnal szemet szúrnak, jelenlétük előnyei viszont csak évek, évtizedek múlva érzékelhetők, az érdekek összehangolására működik több helyen Nyugat-Európában úgynevezett hódmenedzsment. Van, ahol a hódnak nem lehet maradása, de a legtöbb helyen szakemberek segítségével nemcsak „nullszaldót” érnek el, de azt is, hogy mind az élővilág, mind a gazdák profitálnak ember és vadállat együttéléséből.

Ehhez képest ma Magyarországon a hód védett állat, természetvédelmi eszmei értéke 50 ezer forint. Évről-évre adnak ugye engedélyt gátbontásra, áttelepítésre és újabban kilövésre is engedélyt közérdekre hivatkozva, de vannak helyek, ahol kifejezetten tilos a gátak bontása. Még van hova fejlődnünk.

Kiemelt kép: Czabán Dávid

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73891306, SkultÈty DÛra szexu·lis nevelÈs oktatÛ, szexu·lterapeuta, csal·dsegÌtı, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.