Aki a szép tavaszi hétvégékért kampányol sikert könyvelhet el, sorrendben talán az ötödiken vagyunk túl, ami napos, kellemes idővel telt és az előrejelzések szerint a most előttünk álló is ilyen lesz. A jókora adag üröm az örömben viszont, hogy a hétköznapok is hasonlóan telnek, és hiába teremt diszkomfortérzetet orkán erejű szél vagy a fagyos hajnalok, eső nem esik. Sőt.
A legtöbbünknek ez majd csak akkor fog feltűnni, amikor halódni látjuk a hétvégi kertben a veteményest, horror áron jelennek meg az első szabadföldi idényzöldségek és gyümölcsök a piacon, illetve ha importáruként mosolyognak majd ránk a polcokról.
Aszály van
Az aszály szóra porzó, repedezett föld, szélfútta ördögszekér, sárgára száradt fű és kornyadozó levelek ugranak be sokaknak, hamisan. Azért, mert hajlamosak vagyunk saját hőérzetünk alapján általánosítani, és ha nincs kánikula, valószínűleg nem lehet aszály sem.
Márpedig jelenleg szárazság van, ami ilyenkor, tavasszal extra problémát jelent
– erősíti meg a 24.hu-nak Megyeri Szabolcs kertészmérnök.
Hazánkban a csapadék eloszlása térben és időben is elég nagy eltéréseket mutat, a természet – pontosabban az őshonos növényfajok – ezt képes tolerálni, az időjárási kilengések okozta károk után regenerálódni. Más kérdés, hogy a klímaváltozással várható szélsőségek egyre veszélyesebbek számukra, de mi térjünk vissza a kertekbe.
A klímaváltozás odavág
A klímaváltozás ott is komoly fenyegetést jelent, és most nem arra gondolunk, hogy a „későn jött fagy” elviszi gyümölcsfák virágait, mert ez benne van a pakliban. Nem a fagy jön későn, hanem adott faj adaptálódott más klímához: a Kárpát-medence közepén április 10-15-ig bármikor számíthatunk nulla fok alatti hajnalokra.
Sokkal nagyobb baj a csapadék szélsőséges megoszlása. Nem egyszer voltunk tanúi akár csak tavaly is, hogy hetekig tartó szárazság után egy-két nap alatt leesett a havi átlag, vagy még annál is több – itt írtunk részletesen a 2018-as szélsőségekről. A statisztikák ezzel rendben is volnának, ám a gyakorlatban nem ilyen egyszerű a helyzet, sőt.
Ilyen mennyiségű vizet ennyire rövid idő alatt a talaj képtelen elnyelni, döntő többsége így egyszerűen átfolyik az országon. Közben pedig erodálja a talajt, kimossa belőle a tápanyagokat, miközben zöldséget, gyümölcsöt a földre és a fára rohaszt.
Életben sem maradnak
Jelenleg a szárazság okoz problémát, és ahogy fent már említettük, kikelet idején még többet is mint máskor. A növények ilyenkor „robbanásszerű” növekedésbe kezdenek, megjelennek a levelek, kibomlanak a virágok, elindulnak a hajtások.
A tápanyagokat a víz szállítja a növény testében, a mostanihoz hasonló aszályos tavaszon a hajtásnövekedés mértéke lelassul. A növény vitalitása csökken, sokkal könnyebben áldozatul esik a kórokozóknak vagy az ugyancsak ébredező kártevőknek
– fogalmaz Megyeri Szabolcs.
Az extrém szárazság tehát káros a már meglévő kerti növényekre, de hatványozottan igaz a friss vetésre, legyen az fű, zöldség vagy virágos növény. Öntözés nélkül ezek jelen helyzetben életben sem maradnak.
Locsolóvíz
Ha a veteményesre gondolunk, az optimális termés érdekében mindenképp szükség van mesterséges vízpótlásra az év során, a szükség idén már év elején jelentkezik. Megyeri Szabolcs nyomatékosítja, öntözéshez csak és akkor használjunk ivóvizet, ha más lehetőség nincs. Hosszabb távon tényleg a jövőnk múlik rajta, a következő hónapban viszont a vízművek számlája jelenthet komolyabb pofont.
Ha valaki tényleg „csapvizet” locsol a kertbe, nézzen utána a helyileg illetékes szabályozásnak: a fővárosban például logikusan a csatornadíjból jár némi engedmény, az úgynevezett locsolási vízmérő alkalmazásával nyerhető locsolási kedvezményen. De tényleg nem ez a cél.
Tartsuk meg!
A legideálisabb a csapadékvíz begyűjtése minden rendelkezésre álló eszközzel, és/vagy a fúrt kút. A kertészmérnök szerint:
Rengeteg locsolásra szánt vizet megtakaríthatunk a csapadék helyben való megtartásával, magyarán ha néhány teljesen egyszerű módszerrel egyszerűen megnehezítjük távozását a talajból. Csupán szemlélet és odafigyelés kérdése.
A lényeg, ha a talaj szabadon van – közvetlenül éri a nap és a szél –, a párolgás is lényegesen nagyobb volumenű, mint hogyha valamivel szó szerint letakarjuk.
A kert egészében gondolkodhatunk fenyőkéregben, faháncsban, mulcsban – utóbbi a kéreg mellett lehet akár szalma, fűnyesedék, egyéb komposztanyag is. Szó szerint zöld megoldást nyújtanak az úgynevezett talajtakaró növények, amelyek elterülnek a földön, felfogják a felszínre érkező napsugarakat és védik a széltől. A veteményesben ugyanezen elvet érvényesítve csak a fantázia szab határt, hogyan kombináljuk a különböző szinteket úgy, hogy takarással minimalizáljuk a talaj vízveszteségét.
Kiemelt kép: Sóki Tamás / MTI
